Egy pap nem szól a rendőrségnek ha valaki bevall neki egy gyilkosságot?

#9

Úgy szeretem, ha a sorozatgyilkosokat jófej katolikus embereknek képzeljük el, aki elmegy és meggyónja. Szerintem ez az esetek elenyésző százalékában van így.

Ezenfelül a érvényes gyónásban benne van a BŰNBÁNAT, a bűn által okozott erkölcsi, szellemi, anyagi KÁR a lehetőségek szerinti MEGTÉRÍTÉSE (a minimum, hogy feladja magát, egyébként nem érvényes a gyónás) és az ERŐS FOGADÁS. Továbbá a pap adhatja elégtételnek azt is, hogy adja fel magát a rendőrségen. Mint írtam, az Istennel és az Egyházzal való kiengesztelődés NEM JELENT MENTESÜLÉST A BŰN KÖVETKEZMÉNYÉTŐL, jogos büntetéstől.

11

Annak a példának az volt az értelme, hogy szemléltesse azt az esetet amikor a pap megakadályozhatna később borzalmas cselekedetek elkövetését de ez a tiltás miatt nem teszi és ezáltal ő maga is felelőssé válik egy ostoba szabály miatt.

Ezenfelül ha már kis százalékban is előfordulhat akkor már nem lényegtelen. Az pedig, hogy egy gyilkosnak mi tűnik értelmesnek vagy fontosnak megint más kérdés. Számára lehet fontos az, hogy meggyónja azt amit tett akármi is legyen az indok mögötte.

Arról volt szó, hogy elmegy gyónni. Attól még, hogy valaki nem bánja meg a bűneit őszintén még elmehet gyónni és akkor is ha utána nem teljesíti azt amit a pap mondott. A papot attól még köti a titoktartás.

Ezenfelül az, hogy valaki megbánja egy cselekedetét még nem garancia arra, hogy nem követi el megint.

Hittudományi Főiskolán azt tanítják (ami évszázadok óta gyakorlat), hogy piszlicsáré ügyekben, lopás, csalás, erőszakoskodás, házasságtörés, stb... be kell tartani a gyónási titoktartást, viszont nagy hatású, országos ügyekben, nagyon súlyos bűncselekmények esetén a gyóntatónak egyházi felettesétől kihallgatást kell kérnie és kvázi meggyónja az esetet neki, ami után a gyónási titok elárulása alóli vétségből feloldozást kap.

Aztán a magas rangú egyházfő dönt arról, hogy konkrétan mennyit hoz abból a nyomozó hatóságok tudomására, olyan formában, hogy a hírforrás ne legyen beazonosítható.

Ezzel a papi személyek tanúként nem hallgathatók ki, viszont a rendőrök nyomot kapnak, amin elindulhatnak, bár a bizonyítást nekik kell megoldani.

Az viszont meglepően érdekes, hogy nem mindig nyomravezető a gyónás, mert nem túl sűrűn, de többször is megesett, hogy a gyónó hülyeséget gyón meg a papnak, így a bűncselekmény felderítését nem hogy megkönnyíti, hanem egyenesen megnehezíti, mert tévútra viszi, aztán esetleg az ő ártatlansága kiderül, viszont, annyi idő telik el közben, meg annyira összekuszálódhatnak a nyomok, hogy az igazi tettes egérutat nyerhet.

#13

A CIC erről nagyon mást mond. S sehol máshol nem olvastam még az általad írtakat. Viszont millió ellenpéldát tudom linkelni az írásod mellé.

“ 983. kán. -- 1. §. A gyónási titok sérthetetlen; ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia.

–2. §. Titoktartásra köteles a tolmács is, ha szerepel, valamint mindazok az egyéb személyek, akik a gyónásból bármilyen módon tudomást szereztek a bűnökrôl.

984. kán. -- 1. §. A gyóntatónak teljességgel tilos a gyónásból szerzett ismereteit a gyónóra nézve károsan felhasználnia még akkor is, ha a leleplezés minden veszélye ki van zárva.

–2. §. Aki hatóság szerepét tölti be, annak a külsô kormányzatban semmiképpen sem szabad felhasználnia azt az értesülést, amit a bűnökrôl bármikor is gyónásban szerzett.” (CIC 983-984. kánon)

“ Figyelembe véve e szolgálat szent voltát és nagyságát, valamint a személyeket megilletõ tiszteletet, az Egyház kinyilvánítja, hogy minden pap, aki gyóntat, a legsúlyosabb büntetés terhe mellett köteles a bûnbánó által meggyónt bûnökre vonatkozóan abszolút hallgatást tartani. [71] Ugyanígy nem használhatja föl azokat az ismereteket, amelyeket a gyónó életére vonatkozóan a gyónásból tud. E gyónási titkot, mely semmiféle kivételt nem ismer, "szentségi pecsétnek" nevezik, mert mindaz, amit a gyónó a papra rábízott, e szentség által "lepecsételve" marad.” (KEK 1467)

“ A gyónási titok szent, semmilyen körülmények között nem árulható el. "A gyónási titok sérthetetlen; ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia."” (KEK 2490)

Mint látod, azt írja a Katekizmus, hogy a gyónási titok (secretum sacramenti reconciliationis latinul, ha valakit érdekel) SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZT nem sérthető meg. És mind a Codex Iuric Canonici mind a Cathecismus Catholicæ Ecclesiæ Egyházunk kánonilag hivatalos és érvényben lévő dokumentumai, bárki bármit mond; ez az Egyház hite.

Persze, ezt nem verik nagydobra, de így van.

Mellesleg ez valahogy összefügg egy olyan bűnnel, amit a gyóntató pap követ el felelősséggel tartozva a jövőbeni bűnöket illetően és ő valójában nem elárulja a gyónási titkot, hanem saját bűnössége kapcsán gyón erről egy feljebbvalójának, aki felszólítja az igazmondásra ezzel kapcsolatban, továbbá felmenti a gyónási titok felfedése miatti vétség alól, ha ez része a gyóntató pap gyónásának.

Ki van ez találva, évszázadok óta csinálják, de persze kevesen tudnak róla.

A bátyám sógora papnak tanult, ő mondta el a nővérének.

Lehet, hogy nem pontosan írok erről, de nagyjából mindez igaz, persze alapos teológiai támogatással.

"Úgy szeretem, ha a sorozatgyilkosokat jófej katolikus embereknek képzeljük el,"

Na, azért katolikus területeken nincs kevesebb bűnöző, mint máshol és mivel zömmel katolikus emberek élnek ott, a bűnöket is ők követik el és ez érvényes a múltra is.

Attól, hogy valaki vallásos, még ugyanúgy követhet el mindenféle bűnt.

Ezt mutatja a statisztika és a történelem.

Tehát olyan kánonjogi cikkelyről van szó, ami nem is létezik? Mert olyan nincs, hogy még a kánonjogászok sem tudnak róla…

A katolikus lexikon ezt írja: “Mivel a ~ megtartása isteni jogon kötelező, ezért alóla a pápa sem adhat fölmentést.” ( [link] )

Hogyha maga a Szentatya sem adhat alóla felmentést, akkor mégis hogyan teljesülhetne, amit te állítasz?

Mivel a színelt és valós szentségi gyónásban SIGILLUM SACRAMENTALE, azaz szentségi pecsét köti a gyóntatót, a titok megtartása ISTENI, s nem emberi jogon kötelező, nem poénból ír a CIC “nefas est”-et. Ezért maximum az adhatna alóla felmentést, ha maga az Úr Jézus jelenne meg, és Ő maga adná.

Ezenfelül ajánlanám magának a FELMENTÉS fogalmának tisztázását. A CIC 85. kánonja így hangzik: “A felmentés a tisztán egyházi törvény kötelezô erejének részleges esetre való felfüggesztése. Megadására illetékességi körén belül az jogosult, aki végrehajtó hatalommal rendelkezik, valamint akit a felmentésre maga a jog vagy törvényes megbízás kifejezetten vagy bennfoglaltan felhatalmaz.” (CIC 85. kán.)

A felmentés csak EGYHÁZI törvény alól adható, isteni törvény alól nem.

Ezenfelül ajánlanám Dr. Artner Péter írását erről a témáról. Mivel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének Büntető- és Liturgikus jog tanára, csak nem mond hülyeséget. Linkje: [link]

Tehát, aki ezt neked mondta, az vagy félreértett valamit, vagy az általad említett tanár tudta rosszul vagy tanított eretnekséget.

Amint írtam a gyóntató pap a saját felelősségéről gyón az egyházi feljebbvalójának a lelkiismeretét terhelő titokról, mert bűnös a lehetséges, sőt valószínű jövőbeni bűncselekmények tekintetében, amiket meg tudott volna esetleg akadályozni, ha beszél azok lehetőségéről, de nem szabad neki.

Őszintén szólva nem tudom, milyen teológiai furfangot használ az egyház.

Bevallom másodkézből hallottam az esetet és nem is emlékszem rá túlságosan, mert nem különösebben érdekelt, így nem jegyeztem meg a részleteket, csak a lényeget, amint azt fentebb leírtam.

A bűnöző gyónását végző pap aztán nem is foglalkozik tovább a dologgal, lehet, hogy a feloldozást a saját bűnössége miatt kapja, hogy ha bekövetkezik a bűntény, akkor őt nem terheli felelősség érte. és a feljebbvaló már nem az eredeti bűnöző gyónásából értesül a történetről, így őt nem terheli közvetlenül a gyónási titka megtartása miatti kötelezettség, ő másodkézből tudja meg a pap saját bűnének meggyónása mellékleteként, hogy úgy mondjam.

Valami ilyesmi a lényege, de ezt nem szokták közhírré tenni, mert végül is nem sértik meg a gyónási titoktartást, hanem megkerülik a problémát, ám ezt nem szeretnék, ha köztudomású lenne, mivel vélhetően kihatással lenne a jövőbeni gyónásokra.

Gyónás esetén az egész szertartás kezdetétől a végéig minden elhangzó információra vonatkozik a gyónási titoktartás. A papi titoktartás egyébként nagyon súlyos, nem szegheti meg egy pap sem. Ha mégis megszegné, akkor az olyan súlyos bűn lenne, hogy egyedül a pápa/pátriárka tudná alóla feloldozni és visszaállítani a papi hivatalába. Való igaz, hogy sok pap feláldozta az életét is ezért. Nem egy féltékeny király kémkedett a felesége/családja után, valamint nem egyszer fordult elő, hogy háborúban vagy politikai/gazdasági játszmák közepette próbált az ellenfél nyomozgatni. Érdekesség, hogy amennyiben te, világiként közel állsz a gyóntatófülkéhez, s hallasz bármit az előtted lévő gyónásából, akkor a titoktartás rád is vonatkozik. Persze nyilván nem vagy a klérus tagja, így nem oldozhatna fel a pápa/pátriárka és nem állíthatna vissza a hivatalodba, de ettől függetlenül hatalmas bűn lenne, ha elfecsegnéd bárkinek.

A pap maga nem szólhat, ugyanakkor például adhat olyan elégtételt, hogy csak akkor nyersz feloldozást, ha feladod saját magad a rendőrségen, vagy amennyiben beteg vagy (pl. pedofil), akkor még plusz kényszergyógykezelésre fogsz járni. Ilyen egyébként többször előfordul olyan kaliberű bűncselekményeknél.