Kinek mit jelent az, hogy "zsidó"?

20

Hú, nagyon szépen köszönöm, hogy megosztottad az érzéseidet velünk.

Őszintén megtudlak érteni, sajnos a történelemben az emberek nem Isten szándékát figyelembe véve bánnak egymással.

Bár Én nem vagyok Izraelita származású, és nem a judaizmust gyakorlom, de ismerem Isten valamikori választottjainak a történelmét. Rettenetes amikor arról olvasok, hogy az emberek vallási és nemzeti hovatartozás szerint bánnak egymással. Ez messze nem Isten akarata.

Egyébként Nagyon kevesen, de közöttünk is vannak Izraelita származásúak.

Sőt Arab, és Izraelita származásúak is egységben jelen vannak közöttünk.

Ők letették a fegyvert, és békében élnek egymással, Csak úgy, mint fehér bőrű, és fekete bőrű emberek is vannak, békében és egységben élnek egymással szemben, Isten eredeti szándékát illetően.

A koncentrációs táborokban, mi a lila háromszöggel voltunk megjelölve, és különösen veszélyesnek nyilvánítottak bennünket, akikkel nem lehet beszélgetni. Akik beszélgetésbe elegyedtek velünk, azok botütést kaptak.

Láttam a Schindler listáját, a Saul fiát is moziban.

Isten legyen irgalmas ezekhez az emberekhez, akik ilyen gyalázatot elkövettek az emberiség ellen.

Isten egyetlen embert sem rakna vagonba, és bárkit elfogad, Ő nem személy válogató. Aki ilyesmit mond, az lesz "vagonba" rakva.

Ábrahámnak tett ígéreteit vagy nem ismerik, vagy nem fogadják el, már pedig ez a következő:

(1Mózes 18:18) 18 Elvégre nagy és hatalmas nemzet származik majd Ábrahámtól, és általa nyer áldást a föld összes nemzete.

Ez azt jelenti, hogy Isten nem tesz különbséget származás szerint, amikor a megváltás megtörténik.

Akkor is lehetett bárki Izraelita, aki elfogadta Isten törvényeit.

Pl. a moábita Ruth, akinek nevét Isten beíratta a könyvébe.

Köszönöm megtisztelő figyelmedet.

Szia Szép reggelt neked is.

Elolvastam a szavaidat. Nem csak a judaizmust gyakorlók gondolkodnak így, hanem más "vallású" emberek is, amikor probléma adódik.

Többször találkoztam már olyan keresztény valláshoz tartozóval, aki állította, hogy nincs Isten, mert ha volna, nem engedné meg a szenvedést.

Azt nem mondhatom, hogy "vallástudományban" doktoráltam, vagy ilyen irányú iskolázottságom van. Mindössze, nem csak elolvastam a teljes Bibliát többször is, hanem más forrásokban utána kutattam a vallások némelyikének, mint pl a keleti filozófiáknak, törzsi hiedelmeknek is.

Való igaz, hogy Isten a valamikori népét, sokszor büntette, de nem azért, hogy "keményekké" váljanak, hanem legyenek alázatosak, és fogadják el Isten vezetését. Abban kellett volna "keményedniük", hogy nem térnek el Isten vezetésétől.

Bár Isten Noénak is adott némi útmutatást, de Mózesnek adott legelőször törvényeket, hogy a népet egységben tartsa. Tette ezt azért, hogy az Ábrahámnak tett ígérete alapján, a messiás az Ő leszármazási vonalán szülessen meg.

Sajnos az Izraeliták, többször eltértek Isten szándékától.

Azt mondta róluk, hogy azért tették, mert "kemény nyakú nép".

Vagy is sokszor megmakacsolták magukat, és nem fogadtak szót.

Ezért Isten nevelő célzattal engedte meg, hogy más népek leigázzák, és más uralkodók alatt éljék az életüket. ezzel megtanulják, hogy Jobb Isten vezetése szerint élni, mint idegen uralkodók vezetése alatt.

Amikor változtattak a makacsságukon, Isten mindig kihozta őket.

Sajnos a vallásvezetők, Jézus idejére teljesen felrúgták az Istennel való szövetséget, és egy utolsó esélyt adott nekik, amikor a fiát elküldte, hogy változtassanak, és térjenek vissza Isten eredeti szándékához.

Sajnos makacsul kitartottak a saját elgondolásaik mellett, ezért a messiást megölték.

Nagyon kevés Izraelita ismerte fel a megváltó személyét, Ők megmenekültek a Rómaiak elnyomásától, mert szót fogadtak és Perea hegyvidékére mentek fel. Olvastam Josephus Flavius könyvét a zsidó háborúról. Rettenetes dolgok történtek.

Talán rosszul hangzik számodra, de ezzel betelt a pohár Istennél, és már nem tekinti őket a választott nemzetének. De egyénenként tartozhatnak hozzá, ha elfogadják Isten feltételeit.

Isten az engedelmességet jobban szereti az áldozatnál, a makacsság pedig akadályozó lehet az engedelmességben.

(1Sámuel 15:22) . . .Íme, jobb az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél.

Egyetlen néppel sem bánt Isten olyan csodálatosan, mint velük. Sok sok csodában és áldásban volt részük.

A holokausz nem Isten büntetése, mint ahogy az emberek közötti háború sem. Az tény, hogy sok Izraelita vesztette életét, sajnos civilek és más ártatlan emberek milliói is szenvedtek. Ezek az utolsó napok jeleinek egy része, amiről a Messiás előre figyelmeztetett mindenkit, hogy ne adják fel, hanem tartsanak ki mellette.

1. elpusztíthatatlanok vagyunk

2. örökös szenvedésre vagyunk ítélve

Egyik sem.

Mint említettem, Isten már nem "nemzeti" hovatartozást néz, hanem alázatos, tanítható, engedelmes embereket szeretne. Ezért mondta, és tett ígéretet Ábrahámnak a következők szerint:

(1Mózes 18:18) . . .nagy és hatalmas nemzet származik majd Ábrahámtól, és általa nyer áldást a föld összes nemzete.

Ez azt jelenti, hogy az Ábrahám vonalán született megváltó, mindenkire szeretné az áldását kiárasztani, nemzetiségtől függetlenül.

"valahol el kell fogadnunk az antiszemitizmust,"

Figyelembe véve Isten szándékát, nem teljesen erről van szó.

Isten ellensége, akit Sátánnak nevezünk, elsősorban mindig Isten népét támadta, hogy meghiúsítsa Isten elhatározását, ígéreteit.

Az Izraeliták idejében, a messiás megszületése vonalának megszakadása volt a cél, ezért használt fel más nemzeteket ellenük. Isten az Ábrahámnak tett ígéretei miatt nem engedte meg, hogy teljesen leigázzák Őket. Ebben, ahogy írtam, voltak nevelő célzatú fegyelmezések Istentől, hogy ne lázadjanak folyton.

A messiás megszületése, és feladatának elvégzése után, fájdalmas ezt kimondani, de valóban már nem tekinti őket választottaknak, mint egész nemzetet. Ez nem jelenti azt, hogy gyűlölni kell az Izraelitákat, sőt.

Minden embert szeretni kell, származástól függetlenül, ahogy a törvényben is írta, hogy: "szeresd felebarátodat, mint önmagadat"

Minden nemzetből választott embereket akik egy népet alkotnak, akik valóban megteszik amit Isten kér. Ez nem jelenti, hogy egy Izraelita nem tartozhat oda.

Isten egyáltalán nem akar senkit próbára tenni, vagy kínozni. Legfeljebb, nem támogatja, nem adja áldását valakire.

Napjainkban Sátán elsősorban Isten védtelen népét támadja, annak ellenére, hogy Ők békében élnek, nem fegyverkeznek, nincs nemzeti megosztottság, vagy nacionalista szellem.

Olvastam egy könyvet: Robert Gerwarth professzor szerint Jehova Tanúi voltak „az egyetlen olyan csoport a Harmadik Birodalomban, amelyet pusztán a vallási nézetei miatt üldöztek”. Egy osztrák rab ezt figyelte meg: „Ők nem mennek a háborúba. Inkább vállalják a halált, mint hogy ők öljenek meg másokat”.

Pl: Helene Gotthold aki kétgyermekes anya és feleség volt, számos alkalommal letartóztatták. 1937-ben annyira kegyetlenül bántalmazták egy kihallgatás alatt, hogy elvetélt. 1944. december 8-án Berlinben, a Plötzensee-i börtönben lefejezték.

Pedig a háború még ki sem tört.

A 20 éves Gerhardot 1943. május 6-án fejezték le, ugyanabban a börtönben, ahol két évvel korábban az édesapját is.

Rudolf Auschnert 1944. szeptember 22-én fejezték le, mindössze 17 évesen.

Csak néhány eset a sok közül.

Napjainkban is vannak, akiket a semlegességükért üldöznek, mert nem akarnak részt venni az emberek háborúzásában.

Ennek fényében, Én egyetlen embert sem ítélek el, vagy támadok.

Egy feladatom van, elmondani az igazságot Istenről és a szándékairól.

Köszönöm a figyelmedet.

24

Szia.

Nem térítek hitet. A választ pedig megkaptam tőle is.

Ez számomra egy kedves beszélgetés volt, gyakran beszélgetek Izraelita származásúval, mert érdekel az is, hogyan élte meg ezeket az eseményeket.

Egyébként pedig személy szerint úgy vélem, hogy nem hitet kell téríteni, hanem pontos ismeretet átadni.

Ugyan is sokan rendelkeznek hittel, de nincs teljes ismeretük.

Ahogy Keresztelő János idejében is hittek az emberek, de csak a "jános keresztségét" ismerték, idáig jutottak az ismeretben, mely a hitük alapja volt. Ezt kellett fejleszteni.

(Cselekedetek 18:25) . . .de csak János keresztségét ismerte.

(Cselekedetek 18:26) . . .maguk mellé vették, és még pontosabban kifejtették neki az Isten útját.

Kedves Jégszív

Szomorúan olvasom a szavaidat. Na nem azért, mert nincs benne némi igazság, de nem szép dolog általánosítani. Az is szomorú, ahogyan ezt előadtad, vagy leírtad.

Nem csak némely Izareliták viselkednek helytelenül, hanem minden nemzetben megtalálhatóak olyan emberek, akikre mondhatjuk, hogy az "emberiség szégyenei"

Még is nagy tekintélynek, elismerésnek örvendenek a világban.

Jézus pedig arra tanít bennünket a Biblián keresztül, hogy az ilyen gondolkodású embereket jóval győzzük meg, ne azokkal a módszerekkel amiket ők alkalmaznak másokkal szemben. Ellenben nem vagyunk különben a gonosz embereknél, és ugyan úgy ítélet alá esünk.