Aki nem keresztelkedik meg, az elkárhozik?

@ "Aki hisz és megkeresztelkedik üdvözül."

Teljesen világos, hogy mind a kettô szükséges. Természetesen Jézus itt nem azokról beszél, akik önhibájukon kívül nem teszik egyiket vagy másikat. Pl. a csecsemôk sem képesek hinni. Hanem azokról, akik hihetnék, akik látták az igazoló csodákat, s mégsem hisznek.

"Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak."

Vegyük komolyan a szavakat és a jelentésüknek megfelelöen használjuk. Ha azt állitod, hogy a keresztség szükséges az üdvösséghez azzal kizársz mindenkit aki nem keresztelkedett meg. Ha arra gondolsz, hogy csak Jézus eme beszéde után lett szükséges, mert Jézus itt bevezetett egy rendtartást amitől követelmény lett a keresztség az üdvösséghez, akkor is találunk ez után is kivételt. A jézus keresztje mellett függő lator nem tudott leszállni a keresztről, hogy bemeritsék mégis paradicsomba került. Tehát nem feltétele az üdvösségnek egy rituálé hanem csak a hit. Jézus csak ennyit mondott bemeritő Jánosnak: "illik nekünk", vagy "méltó hozzánk", hogy minden igazságot beteljesitsünk.

A hit általi megigazulás mellé nekünk nem kell semmilyen cselekedetet sem odabiggyeszteni, mintha Krisztus munkája kevés lenne a megmentéshez, hanem nekünk az üdvösséghez csak a benne való hit kell:

Ján 3:18 Aki hisz benne, nem kerül ítélet alá - aki viszont nem hisz, az már ítélet alá is került, mivel nem hisz az Isten egyetlen Fiának nevében.

Az egész Biblia tanúsága szerint csak kegyelemből hit által lehet megigazulni, nem cselekedetekből.

Cselekedetekből arogáns dicsekedés lenne csak.

A jócselekedeteinket csak azért készitette Isten, hogy azokban jáejunk, hogy ne űresen menjünk a mennybe miután idvezültünk hanem kincsekkel. A Biblia szerint amig nem hisz valaki Jézusban addig ő maga és a cselekedete is halott. Jézus vére az ami megtisztitja az ember lelkiismeretét a halott cselekedetektől, hogy az élő Istennek tudjunk szolgálni.

Írja 23-as:

"Az egész Biblia tanúsága szerint csak kegyelemből hit által lehet megigazulni, nem cselekedetekből."

Ezzel szemben Jézus ezt mondja:

"Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: - Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát."

"Egy alkalommal odalépett hozzá valaki, és megkérdezte tőle: „Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?” Így felelt neki: „Miért kérdezel engem a jó felől? Csak egy valaki jó. Ezért, ha el akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a parancsokat.” Az megkérdezte: „Melyeket?” Jézus felsorolta: „Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, apádat és anyádat tiszteld, felebarátodat pedig szeresd úgy, mint saját magadat.” Az ifjú erre kijelentette: „Ezeket mind megtartottam. Mit kell még tennem?” „Ha tökéletes akarsz lenni - felelte Jézus -, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!” Ennek hallatára az ifjú szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt."

"Miért mondjátok nekem: Uram, Uram! - ha nem teszitek meg, amit mondok? Megmondom nektek, kihez hasonlít, aki eljön, meghallgatja tanításomat és tettekre is váltja."

"Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében."

Tudod jól, hogy erre is van kivétel, hogy valaki cselekedetek nélkül is üdvözült, tehát nem feltétele az üdvösségnek a cselekedet hiszen ajándék.

Ha azt állitod, hogy a hit mellet a cselekedet is feltétele az üdvösségnek akkor te jutalomban hiszel nem ajándékban ami nem biblikus.

Tudod jól, hogy erre is van kivétel, hogy valaki Krisztusba vetett hit nélkül is üdvözült. Például a zsidó ősatyák se hihettek Krisztusba, mert nem ismerték, s mégis üdvözültek.

Úgy látszik, bizonyos esetekben mind a kettőre van kivétel, de általában mind a kettő szükséges. :)

Ha azt állítod, hogy a hit mellett a cselekedetek nem kellenek, akkor Krisztusnak mondasz ellent, mint idéztem Őt.

Egyébként, én semmit se állítottam, csak Jézust idéztem.

Ha csak a megigazulást nézzük az egy jogi aktus és csakis Isten munkája, ember nem tehet hozzá semmit. Isten ártatlannak nyilvánitja a bünös embert a hite által.

Jézus amikor cselekedetekről beszélt akkor az igaz hitnek a gyümölcseiről beszélt párhuzamosan a Jakab tanitásával a holt hitről.

Ezek a megszentelődés és a jó cselekedetek amik emberi erőfeszitést igényelnek, de ezzel nem érdemeljük ki a megigazulást és az üdvösséget.

Jakab tanitása alapján a holt hit olyan mint a jókivánságok tettek nélkül.

De az üdvösséget csakis Krisztus munkája által nyerjük meg. Az élő hitnek csupán az eredménye a cselekedeteink.

Jézus óva intett attól, hogy a cselekedeteinkben bízva közeledjünk Istenhez:

A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nekem bűnösnek! (Luk 18:13)

Mondom nektek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és aki megalázza magát, felmagasztaltatik. (Luk 18:14)

"Jézus óva intett attól, hogy a cselekedeteinkben bízva közeledjünk Istenhez"

Hát ilyet nem tett, az biztos. Attól intett óvva, hogy ezekkel dicsekedjünk. De mint idéztem, a cselekedeteket fontosnak tartja, sőt kötelezőnek.

@ "Ha azt állitod, hogy a hit mellet a cselekedet is feltétele az üdvösségnek akkor te jutalomban hiszel nem ajándékban ami nem biblikus."

A jutalom teljesen biblikus, tele van vele az Újszövetség is. Pl:

"Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad, és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz." (Mt 6,1-4)

@ "Ha csak a megigazulást nézzük az egy jogi aktus és csakis Isten munkája, ember nem tehet hozzá semmit. Isten ártatlannak nyilvánitja a bünös embert a hite által."

A megigazulás nem pusztán egy jogi aktus, nem pusztán arról szól, hogy Isten nem számítja be neked a bűnt. A megigazulás azt jelenti, hogy Krisztus belülről átalakít, képessé tesz arra, hogy jó cselekedeteket hajtsál végre, pontosabban Krisztus el kezd cselekedni rajtad keresztül. Ezek a cselekedetek már jutalmat érdemelnek, ellentétben a holt cselekedetekkel, amelyek pusztán emberi erőlködések.

A szülővesszőre akasztott szülőfürt nem a szőlővessző igazi termése, hanem csak egy képmutató látszat termés, amit viszont a szőlőtőkével való egysége folytán terem az valódi gyümölcs, ami elnyeri jutalmát.

Kedves szp72!

A megigazulás egy egyszeri jogi aktus amikor Isten igaznak nyilvánitja a bünöst a hite alapján.

Ne keverd össze a megszentelődéssel ami egy életen át tartó folyamat és a mi cselekedetink szükségesek hozzá.

Mit mondott Pál mi az evangélium "ami által üdvözülünk HA megtartjuk abban a formában AHOGY hirdette" az embereknek?

Figyeld meg nincs benne szó a cselekedeteinkről:

Tudtotokra adom, testvérek, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, amelyben meg is álltatok, (1Kor 15:1)

s amely által meg is menekültök (üdvözültök), ha megtartjátok abban a formában, ahogyan hirdettem (evangelizáltam) nektek, ha ugyan nem csak úgy tessék-lássék lettetek hívőkké. (1Kor 15:2)

Mert én elsősorban (vagy eredetileg) azt adtam tovább nektek, amit kaptam, hogy tudniillik Krisztus - az Írásoknak megfelelően - meghalt a mi bűneinkért, (1Kor 15:3)

s hogy eltemették, valamint - az Írásoknak megfelelően - feltámasztatott a harmadik napon; (1Kor 15:4)