Bizonyítékok amelett, hogy létezik Isten?

Ez a téma jóval tágabb, mint hogy itt gyakorin el lehessen intézni valahogy. Ha erre jár egy filozófia szakon végzett ember, aki pont ilyen témából írta a szakdolgozatát, talán felsorol néhány pontot.

Goglival nem tudom, rákerestél-e a témára, biztos foglalkozik ilyesmivel pár oldal.

Hét tudományos istenbizonyíték - Mario Seiglie

1. A tudomány rengeteg bizonyítékot fedezett fel arra vonatkozóan, hogy az univerzumnak megvolt a kezdete.

2. A tudomány úgy találta, hogy az univerzum az életre finoman be van hangolva.

3. A tudósok nem tudják megmagyarázni az élet eredetét és genetikai kódját egy Kezdeményezőn kívül.

4. A tudomány bebizonyította, hogy a biológiai életet több millió remekül programozott „robotgép” működteti.

5. A tudomány azt találta, hogy az élet legkorábbi bizonyítékai nagyon változatosak, teljesen kialakultak és átmenetek nélkül.

6. A tudomány kimutatta, hogy a Föld egy egyedülálló bolygó, amely annyi „megfelelő” feltétellel rendelkezik az élet fenntartásához.

7. A tudomány feltárja, hogy az univerzum pontosan matematikailag van megtervezve, miközben lehetővé teszi a szabad akaratot.

[link]

Hozzáteszem, ateizmus okai nem nem a nyilvánosságra hozott indokokban keresendők, hiszen azok csak ürügyek. A valódi indíték az, hogy az ateista Isten nélkül akar élni. Az ateistának egyetlen megingathatatlan érve van, mégpedig hogy neki nincs szüksége Istenre, különösen az erkölcsi törvényeire nem. És azért beszél annyit félre, mert azt az egyet leplezni akarja.

Isten elismerése számukra a szellemi gerinc meghajlásával egyenlő, amelyre igen sokan nem hajlandók, inkább ellenállnak neki.

Amíg csak ésszerűen következtethetünk sten létezésére, mindig lesznek tömegével olyanok, akik az egzisztenciális szabadság önkényessége okán nem akarnak következtetni az isteni teremtésre. A társadalom ezen érintett rétegének nem érdeke Istenre következtetni, mert az pont olyan lenne, mint a bűnözőnek a felelősségre vonásra következtetni.

Ha egy megrögzött ateista Istenre következtetne, az pont olyan lenne, mint amikor a hatalommal és törvénnyel visszaélő (tolvaj, rabló, sikkasztó, zsaroló, csaló, sumák, szélhámos, embercsempész) arra következtetne, hogy amit csinál az bűn. Ezért ez a részéről teljesen ki van zárva! Éppen ezért az ilyen emberek az umiverzum intelligens rendjéből nem a láthatatlan Istenre (intelligenciára) következtetnek, hanem a láthatatlan véletlenre, meg bármi egyébre, ami magyarázatul szolgálhat.

Max Planck Nobel-díjas fizikus /a kvantummechanika megalapítója, Albert Einstein mellett ő rakta le a modern fizika alapjait/ mondja: "Mint olyan ember, aki egész életét a legtisztább tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte, az atomokkal kapcsolatos kutatásaim eredményeként annyit mondhatok: anyag mint olyan nem létezik! Minden anyag csak egy olyan erő miatt keletkezik és létezik, amely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és az atom e legkisebb naprendszerét összetartja. Ezen erő mögött egy tudatos és intelligens szellem létezését kell feltételeznünk. Ez az elme minden anyag mátrixa." /Das Wesen der Materie [Az anyag természete], beszéd Firenzében, Olaszországban (1944) (az Archiv zur Geschichte der Max-Planck-Gesellschaft, Abt. Va, Rep. 11 Planck, Nr. 1797)/

„Amit megfigyelünk, az anyagi testek és erők nem más, mint a tér szerkezetének alakzatai és változatai. A részecskék csak schaumkommen (megjelenés). Hogy lényegében minden energia." /Erwin Schrödinger, Nobel-díjas osztrák fizikus/

„A természet törvényszerűségeiben olyan magas rendű értelem /intelligencia/ nyilatkozik meg, hogy az emberi gondolkodás és rendszerezés ésszerűsége ehhez képest jelentéktelen gyenge visszfény!” /Albert Einstein: Mein Weltbild. - C. Seeling kiadása, Zürich-Stuttgart-Wien 1953. 21.1/

"A természet törvényei egy olyan szellem létezését mutatják meg, amely az emberekénél sokkal magasabb rendű, és amellyel szemben szerény erőnkkel alázatosnak kell éreznünk magunkat." /Phyllis Wrighthoz, 1936. január 24. Az eredeti német nyelvről lefordítva: Max Jammer, Einstein and Religion: Physics and Theology, Princeton, 1999, 92-93./

Ami pedig a tudományt illeti, az ki van zárva, hogy a tudomány fölfedezze Istent. Mert akkor az is kiderül, hogy amennyi dicsőséget a tudósok maguknak learattak, azt mindet Istentől lopták el, Aki a teremtés terepasztalát biztosította a számukra.

Isten elfogadásának legnagyobb akadálya tehát az érdek, amely átgázol bármilyen bizonyítékon vagy következtetésen, ami számára nem kedvező.

Melyik istenre is keresel bizonyítékot?

A mindenféle istenbizonyítékok általában egy teremtő létezését próbálják igazolni (vagy azzal az érvvel, hogy mindennek kell, hogy legyen valami oka, vagy az ún. finomhangoltsággal, azzaz az univerzum pont olyan, hogy az emberi lét lehetséges benne), dehát az eddig felhozott érvek leginkább arra szolgálnak, hogy rabolják az ember idejét.

A szubjektív ateista pamacsolásod mások idejének elrablása, mikor arra vágysz hogy elolvassák bármiféle tényt nélkülöző satnya szellemed üres térben lebegő hordalékát.

Az ateizmus azoknak a kártyáknak a kiteregetése, amelyek semmi másra nem jók, minthogy önmagukat legyezzék velük.

#4

Elsô voltam. Én ezekről a felvetésekről azt gondolom, hogy az ember azt, amit ismeretlennek vél, mindig valami felsőbbrendűnek tulajdonítja. Igen, számos fizikus hozakodott elő hasonló példákkal/mondatokkal, ugyanakkor ezek sem Isten létezését bizonyítják, sőt, még csak fel sem tételezik. Hiszen sokan “univerzumról”, vagy “felsőbb erőről” beszélnek. A tudomány egy folyamatosan , rapid mértékben változó dolog. Gondoljunk bele mi volt, amikor Galilei rámutatott, hogy emberek, a Föld az valószínűleg mozog. Vagy mikor Newton előhozakodott a gravitáció elméletével. A legtöbb fizikus azt vallja - jogosan - hogy tulajdonképpen minden elmélet egy átmeneti megoldást nyújt, amíg nem jön valami új, valami forradalmi. Akkor már az lesz az új módi. Amit pedig egy fizikus még nem ért/nem tud, hidd el nem fogja rá azt mondani “nem tudom, majd más kitalálja, nekem nem ér fel eddig a tudásom” hanem hogy “azért nem tudjuk, mert ezt valami felsőbb energia mozgatja.”

Ez nem bizonyítja, hogy ne lenne Isten. Ugyanakkor azt sem bizonyítja, hogy van. Mint mondtam, a hit ezért hit. És ez mindenkinek mást jelenthet.

"Ugyanakkor azt sem bizonyítja, hogy van. "

Kedves barátom! Az ateizmus azért tud tényt nyerni, mert ilyen értetlen, ködös gondolkodású, könnyen befolyásolható emberek vannak, mint te is! A hitet kevered a bizonyító erejű tényekkel, ami abszolút nem azonos, mert egyik a másik megközelítési és megragadási formája. Ha még ehhez egyéni érdek is társul, akkor valóban lovat ad a társadalom könnyelműen gondolkodó léte az ataisták alá, akik emiatt nyeregben érzik magukat.

Tények, amelyeket figyelembe kell venni.

1. AZ ATEIZMUS ERKÖLCSI ÖNTÖRVÉNYŰSÉG

Miért tagadja az ateista Isten létezését? Hogy saját szuverén életfelfogásának jogosultságát meg ne kelljen tagadnia, és hogy azzal adott esetben ott és akkor élhessen vissza, amikor akar, ahogy az ő saját egyéni érdeke éppen úgy kívánja. Miközben ez a visszaélés az ő szemében a természetes jogokkal való élés, hiszen a kettő közötti különbség mértékét is ő szabja meg saját magának.

Az ateizmus önkényes jogformálás bármilyen jogtalanság elkövetéséhez.

Az ateista kártékonysága nem abban van, hogy nem érdeklik az Istennel kapcsolatos dolgok, hanem az, hogy jogot formál arra, bármely élethelyzetben azt tegye, amit neki a személyes érdeke éppen diktál. Az ateizmus önkényes jogformálás bármilyen jogtalanság elkövetéséhez, csakhogy szabadon viháncolhasson a saját tetszésére, a saját élvezetei kielégítésére.

Ez a gondolkodás nem minden ateista esetében vezet bűnözésre, vannak békés ateisták is, de pl. az összes törvénytipró garázdának, betörőnek, vagy sorozatgyilkosnak /stb./ az életfelfogása ugyanilyen érdek vezérelte erkölcsi szabadúszóságon nyugszik.

A legnagyobb ateista hitszónok erkölcs himnuszát is megsemmisíti a piti ateista autótolvaj, aki a tettével rácáfol a hitelesnek beállított ateista hitelvek hamisságára. Naponta több ezerszer megtörténik.

2. AZ ATEIZMUSHOZ VALÓ JOG SOKSZÍNŰSÉGE

Az ateizmusnak nincs tudományos alapja, mert ez egy világnézet a maga liberális erkölcsiségével. Az ateizmussal az a legnagyobb baj, hogy ahány ateista van, mind saját szemszögéből rendelkezik arról, hogy mi neki a jó és mi a rossz. Ha a gyilkosnak jó, ölni fog, ha a rablónak jó, bankot fog rabolni, ha a gonosznak jó, megerőszakolja a védtelen nőt. Aztán megfojtja és elássa. Jó ez az ateista életfelfogás a társadalomnak??? Rettenetesen rossz!!!

Az ateizmushoz való jogból egyesek számára a tömeggyilkossághoz, terrorizmushoz, gazdasági bűncselekményhez, családírtáshoz, vagy az erőszaknak bármelyik hétköznapi formájához való jog következik, kinek-kinek egyéni értelmezése, vérmérséklete vagy ízlése szerint.

Az ateizmus alapjaiban azt jelenti, jogot formálni teljesen autonóm erkölcsi életvitelre, amibe senkinek beleszólnia nem lehet! [Persze ezt ahány ateista van, annyiféleképpen képzeli el és éli meg.] Ebből az alapállásból következik, hogy az ateista képtelen egy olyan intelligenciát /Istent/ elfogadni maga felett, amely neki erkölcsi korlátokat szab.

3. AZ ATEIZMUS KORLÁTOK NÉLKÜLI SZABADSÁGIGÉNY

Az istenhitet vagy tagadást nem lehet elkülöníteni attól, hogy az ateista szabadsága ettől a választástól függ. Jobbnak tűnik ateistának lenni - a rosszalkodás érdekében.

Az az Isten elfogadhatatlan az ateisták számára, amelyik erkölcsi követelményeket is szab, amelyik nem szab, az közömbös nekik. Ez világosan mutatja, hogy az ateistáknak nem az istenkérdés a lényeges, hanem az erkölcsi szabadság mindenekfelettisége. Ami természetesen rendkívül aljas visszaélésekhez vezethet, erről szól a 6 ezer véres emberi történelem. /A romboló vallási köntösben megjelenő ateizmus ugyanide tartozik./

Az ateizmus okai nem nem a nyilvánosságra hozott indokokban keresendők, hiszen azok csak ürügyek. A valódi indíték az, hogy az ateista Isten nélkül akar élni.

Legerősebb érvük elméletük alátámasztására, az Isten nélküli élet jogosságára és indokoltságára való apellálás. Az összes többi erre épül! Az ateistának egyetlen megingathatatlan érve van, mégpedig hogy neki nincs szüksége Istenre, különösen az erkölcsi törvényeire nem. És azért beszél annyit félre, mert azt az egyet leplezni akarja.

Az ateista alapelv így szól: “Isten csodát tett”, egy igénytelen, primitív és lusta megoldásnak tűnik. Azt, hogy aki ilyen megoldásokkal operál, mindjárt erkölcsi kötelességeket is meg akar határozni számomra, mindenki számára, na azt tényleg visszautasítom.

4. AZ ATEIZMUS GYÖKERE A HAJLANDÓSÁG HIÁNYA

Az ateizmus gyökere a hajlandóság hiánya, amit az életfelfogásával és életmódjával kitaposott magának, mint járható utat. A legnagyobb akadály, amit Isten elé gördíthet az ateista, az saját maga! Az embernek a legnagyobb ellensége a saját ateista egója.

Isten elismerése számukra a szellemi gerinc meghajlásával egyenlő, amelyre igen sokan nem hajlandók, inkább ellenállnak neki.

Nem a bizonyítékok hiánya teszi az ateistát ateistává, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékokhoz való hozzáállás. Azért nem találták meg Istent, mert a saját méltatlanságuk okán nem tartják méltóvá arra, hogy megtalálják. Az ateista hitetlenségbe burkolja a tudatlanságát, és még dicsekszik is vele, hogy az életét erre az áltudományos nihilizmusra építette.

Az ateista, hogy a bizonyítékok hiányában nem tud Istenben hinni - a valóságban annak palástolása, hogy nem is akar. De a látszat jobban hat, ha tudományos színezetet ad neki, hogy miért utasítja el. Így intellektuálisnak tűnik a kifogása. Ez azonban merő önámítás, hiszen tagadása messze túl van azon, amire az általa nem ismert tények objektív indokot adhatnának.

Az ateizmus szerint Isten létezése egy rendkívül alacsony valószínűségi nagyságrendű spekulatív hipotézis abban a közegben, ahol a háttér intelligenciának rendkívül magas valószínűségi rátája van a véletlen számbavehetetlen jelentéktelenségével szemben. Ez bizonyítja, hogy az ateizmus valójában egy erkölcsi fröccsre való kielégítetlen szomjúhozás, amelyben kommersz bort kevernek poshadt állóvízzel.

5. AZ ATEIZMUS AZ IGAZSÁG BIRTOKLÓJÁNAK ADJA KI MAGÁT

Azt mondja: „A hit a nagy megfutamodás. Jó kifogás annak érdekében, hogy az embereknek ne kelljen gondolkodnia és bizonyítékokat értékelnie.” /Richard Dawkins/

Ez teljesen téves megfogalmazás, mivel a hiszékenységre igaz, nem pedig a hitre.

A hit a felismerésnek egy indokolt aspektusa, amely látható tényezők láthatatlan összefüggéseiből következik a gondolkodásukban dogmáktól nem megkötözöttek számára. A hit az egy szellemi eszköz bizonyos fizikai szemmel nem látható dolgok vagy történések megragadására. Tehát amikor szellemi szemekkel, értelmi felfogóképességgel közelítesz vagy ragadsz meg valamit, az a hit.

"Az a mély érzelmi meggyőződés egy felsőbbrendű érvelő erő jelenlétéről, amely a felfoghatatlan világegyetemben nyilatkozik meg, alakítja ki az Istenről alkotott elképzelésemet." / Albert Einstein/

Hol van Isten? A fizikai világ mögött van. A függöny /atomok, kvarkok, elemei részecskék/ mögött.

A zsíros kenyér az elemi részecskék szintjén megszűnik zsíros kenyér lenni. Istennel ugyanez van, az elemi részecskék szintjén nem található. Ahogy nem tudod letapogatni fizikai érzékelőkkel, mással sem, mint hittel. Mert az egymásra rakott "kövek" erre utalnak. Ezt nevezik a szellemi lét dimenziójának.

A hit és a hiszékenység között az a különbség, hogy míg a hit kötelezve van annak tárgyát a tárgyhoz tartozó mértékű meggyőződéssel megragadni, a hiszékenység egy adott dolog emberi fantáziával való megragadása szabadon választott koreográfia szerint. Tehát ez utóbbi nem értékel bizonyítékokat és nem gondolkodik hiszékenysége tárgyának észszerű meggyőződés általi megragadásán.

Ha egy vers, novella vagy regény, ill. maga a nyelvtani szabályok nem következnek magukból az azokat felépítő betűkből, mint alkatrészekből, vagy ha egy működőképes gépkocsi nem következik magából az autót felépítő alkatrészekből, és egy komplex élő sejt nem következik az azt felépítő önmagukban élettelen összetevőkből, akkor különösen az emberi testet felépítő kb. 40 billió sejt komplex, összehangolt működése sem következik az azt felépítő alkatrészekből.

Ha egy órának a mutatója céltudatosan mozog /arra van beállítva/ céltudatosan meghatározott /számlapra festett/ időskála szerint körbe-körbe, akkor nem lehet maga az óra teljesen céltalan létezésű, ugyanígy az élőlények sem, különösen az ember. Az óránál látod a készítőt, az embernél nem, de a nagyobb volumen indokolttá teszi, hogy higgy az Alkotó létezésében, Aki céllal teremtette meg az embert. /A bibliai kinyilatkoztatás ennek a hittel megközelíthető olvasata a gondolkodásukban dogmáktól nem megkötözöttek számára. Amennyiben azt kész komoly idő és energia ráfordítással megvizsgálni./

A hit nem ugrás a sötétbe, hanem a sötétségből a szellem világosságába. A hit alapjaiban arra épül, hogy az egész univerzum egy intelligens erő által irányított képződmény, amely erő uralja az atomi szinten létező, a valóságban TÖRTÉNŐ és nem anyagi, konkrét formában létező közeget, amit létezésként ismerünk.

A hit alapja az univerzum szellemi intelligenciájának az értelemmel való felfogása, ezt csak kiegészíti az a kinyilatkoztatás /teljes Biblia/, amit attól az intelligens személytől kaptunk, Aki az univerzum láthatatlan erőhatását gyakorolja mindarra, ami látható formában megnyilvánul.

A hit csak látszólag hitkérdés, a valóságban egy értelmi szuper távcső, amit csak azok nem képesek használni, akiknek jókora hályog van a szellemi szemükön.

Hogy a hit egyszerű hiszékenység lenne, ez pontosan a dogmatikus hiszékenységgel azonos, hiszen semmiféle rendszerre nem épül, hanem puszta állításra, ami egy szubjektív vélemény szavakba öntése. A vallási maszlag ortodox formája, hogy mivel elegyedik, abszolút nem zárja ki a bibliai kinyilatkoztatás hitelességét, hanem csak azok számára, akik a vallási maszlagok szemüvegén keresztül ítélik meg azokat a kijelentéseket, amelyeket eleve hiteltelennek tartanak és lenéznek, azért keresnek hozzá számukra kifejező formákat.

Az intelligens jelenségek mögött mindig annak mértéke szerinti szellemiség, elme, tehát személy van, ezt az ateista szelleme is bizonyítja, aki a beszédjében /vagy írásában/ intelligenciát vet be Isten ellen.

Ha tehát az ateista az általa írt szöveget szellemi csiszolásban részesítette, az univerzum komplexitása hasonlóan arra mutat, hogy az anyagi alkatrészek szellemi csiszolásban részesültek, amire az anyag átlagtudása önerőből nem képes.

A betű anyagi tulajdonságát felülmúlja abban a pillanatban, amikor értelmes szavakba és mondatokba rendeződik, illetve rendezi egy külső, intelligens szellemi erő, amely hat rá. Egy egyszerű levélváltásban láthatatlan szellemek kommunikálnak egymással, és se a papírnak, se a betűknek nincs meg az a képessége, hogy nyelvtani hibákat ejtsenek vagy azokat kijavítsák.

Ha tehát a mondanivaló /információ/ nem a betű üzenete, hanem az azt felhasználóé, akkor az univerzum sem az azt felépítő alkatrészek üzenete, hanem az azt felhasználóé, mivelhogy a szerveződés szintje a benne található anyag tulajdonságát messze felülmúlja.

ÖSSZEGZÉS

Az ateista nem keresi Istent, hanem indokot keres, hogy elutasíthasa, mert Tőle függetlenül akar élni. /A materialista tudomány ugyanezt csinálja!/ A kérdése - melyik isten? - elárulja, mert nem őszinte, hanem indokkeresés az elutasításra. A mágnesnek azt az oldalát fordítja maga felé, ami taszít, és nem azt, ami vonz. Bármilyen kielégítő válasz a számára nem kielégítő válasz. Ezért nincs válasz a számára. Nem fog eljutni a válaszhoz, mert az privát szféra és az oda való meghívását az ateista a hozzáállásával széttépte.

Zsoltárok 10:4 A gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja.