Az eredeti iratokban mi Isten neve, pontosan hogyan írták? És hogyan az Ószövetségben, illetve hogyan az Újszövetségben? Jézus Krisztus milyen neveken nevezi Atyját?

#50

Ennek sok oka lehet. Például kézenfekvő ok, hogy a görög abc-ből hiányoznak hozzá betűk. Másik ok lehet, hogy amiért Jézus nem, úgy az apostolok se tartották fontosnak ezt a szóalakot. Mint írtam, a zsidók abban a korban (bibliai parancs miatt) nem nagyon ejtették ki, tehát Jézus és tanítványai sem.

Amikor Jézus azt mondja Atya, akkor JHVH-ra utal, de ebben a kontextusban Isten nem egy felhőkön trónoló érinthetetlen Úr, hanem egy szerető, gondoskodó Atyává válik. Nem véletlenül tanítja követőit Jézus, hogy Atyának szólítsák Istent.

Amúgy érdekes a másik hozzászóló (minden bizonyítékot nélkülöző) hamis vádaskodása. Azt állítja, hogy az Újszövetség meg lett hamisítva, ami ugye abszurd, meg akkor nyilván nem csak ez lett. Viszont megnéztem az ő fordításukat, ami ténylegesen hamisítás. Például abból eltörölték Isten másik ószövetségi nevét, ami az Elohím. Például a Kivonulás könyve 3,4-ben az eredeti héber nyelvű írásokba Elohím szerepel, ezzel szemben az ő hamisítványukban ezt valamiért megváltoztatták és "Jehova" áll ott.

Az Ószövetségben az Elohím eredetileg 2500 helyen szerepel, vajon a 2500-ból mennyit hagytak benne az őrtorony hamisítói? Ezt hátha segít megválaszolni nekünk itteni másfélpipás képviselőjük is.

"De ha az Ószövetségben annyiszor le van írva"

Amúgy azt nem árulta el neked, de abba a 7000-ben nem csak kifejezetten JHVH van számolva, hanem minden másik szó is, amiben szerepel, például Alleluja.

A görög betű hiánya egy mesterkélt és következetlen érvelés - mint a többi is egyébként. A múltban, de ma is, számtalan nyelven, számtalan formában írják, ejtik ki Isten nevét -más nevekkel együtt! Sohasem az volt a szempont egy szettet személy nevének a használatakor, hogy pontosan megegyezik-e az eredetivel, mert attól hogy számtalan történelmi nevet és kifejezést az eredetihez képest gyakran teljesen másként írunk és ejtünk, szeretettel használjuk őket!

És mi az hogy "ha Jézus nem, akkor a tanítványok se..."? Honnan tudod hogy Jézus sohasem használta Atyja nevét? Honnan tudod, hogy amikor a mintaimát tanította, akkor Isten nevének a megszentelése alatt csak azt értette, hogy Isten "fenségének" vagy "hatalmának" a megszentelése? Az Újszövetség igen sok "Isten nevével" kapcsolatos szöveget tartalmaz. Ha figyelembe vesszük hogy az Ószövetség minden más isteni megnevezéstől sokkal több helyen írta ki a JHVH-t, akkor nagyon élettelen és sok helyen olyan verseket idéznek az Újszövetségben, ahol benne van Isten szent neve, akkor lehetetlen hogy minden ilyen hely csakis Isten rangját és pozícióját jelentse.

És nem igaz az sem, hogy a zsidók valamiféle "bibliai parancs" miatt felejtették el Isten nevét. Ennek a babonának semmi köze a szentíráshoz! Ezt minden őszinte és pártatlan kutató elismeri.

"Azt állítja, hogy az Újszövetség meg lett hamisítva, ami ugye abszurd, meg akkor nyilván nem csak ez lett."

Az történelmi tény, hogy az Újszövetségben számos véletlen, vagy éppen szándékos módosítás történt -akár teológiai elfogultsággal. Hiszen a másolók és a fordítók, akármilyen gondosak és körültekintőek voltak is, nem voltak ihletettek.

Mivel Isten azt ígérte, hogy megőrzi a bibliát, így ezek mára tökéletesen leleplezhetőek és helyreállíthatóak.

Itt csak két példa szerepel, amit azóta már sok újabb fordításban kijavítottak már (érdekes, mindkettő a háromsággal kapcsolatos😉).

[link]

"Például abból eltörölték Isten másik ószövetségi nevét, ami az Elohím."

Ez megint nem igaz. Nincs "másik neve" Istennek! Rosszul figyeltél, pedig szerintem már itt is le lett írva korábban, de neked mindenképpen illett volna pontos forrásból is utánanézni ennek. Az egyetlen általa kinyilatkoztatott név, az a JHVH! Az elohim "Istent" jelent, ami a bibliában nem Jehova tulajdonneve.

The Imperial Bible-Dictionary (I. kötet, 856. oldalon) az „Isten” (Elohim) és „Jehova” közötti különbséget így írja le: „(Jehova) mindenütt tulajdonnév, személyes Istent jelöl, de kizárólagosan csak őt; Elohim viszont inkább egy közfőnév jellegét mutatja, amely rendszerint, de nem feltétlenül vagy kizárólagosan a legfőbb Lényt jelzi.”

Ugye tudjuk hogy az Isten kifejezést emberekre, angyalokra, de magára Sátánra is használja a szentírás.

J. A. Motyer, az angliai Trinity College igazgatója ezt fűzi hozzá: „Sok lényeges dolgot elveszítünk a Biblia olvasásakor, ha a helyettesítő nevek (Úr vagy Isten) miatt nem gondolunk Istennek személyes, bizalmas nevére. Pedig Istennek a szándéka az volt, hogy legbensőbb énjét tárja fel előttünk, amikor népével közölte nevét” (Eerdmans’ Handbook to the Bible, 157. oldal).

Szóval akkor hogy van számolva?

Hallelujah — A héber ha·lelu-Jahʹ kifejezés átírása. Jelentése: ’dicsérd Jahot’ vagy ’dicsérjétek Jahot’.

Jah — Isten nevének, a Jehova névnek költői, rövidített alakja. A Bibliában több mint ötvenszer fordul elő, gyakran a „hallelujah” kifejezés részeként.

Hallelujah — A héber ha·lelu-Jahʹ kifejezés átírása. Jelentése: ’dicsérd Jahot’ vagy ’dicsérjétek Jahot’.

Jah — Isten nevének, a Jehova névnek költői, rövidített alakja. A Bibliában több mint ötvenszer fordul elő, gyakran a „hallelujah” kifejezés részeként.

A Szentírás héber szövege sokféle kifejezéssel utal Istenre; ilyenek pl az Atya, Mindenható, Teremtő és Úr szavak. Ám a személyes nevét sokkal többször említik, mint az összes többi kifejezést együttvéve. Isten kétségkívül azt akarja, hogy használjuk a nevét. Figyeljük meg az itt látható kifejezéseket, és azt, hogy hányszor fordulnak elő a Héber Iratokban

Jehova — 6973-szor

Isten — körülbelül 2600-szor

Mindenható — 48-szor

Úr — több mint 300-szor

Alkotó — 25-ször

Teremtő — 7-szer

Atya — 7-szer

Öregkorú — 3-szor

Nagy Oktató — 2-szer

Példa: Cselekedetek 3:22

Jehova neve: Ez az idézet az 5Mó 18:15-ből származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). Érdemes megjegyezni, hogy a Septuaginta egyik korai töredékén (266. sz. Fuad-papirusz) ebben az idézetben Isten neve héber kvadrátírással () jelenik meg a görög szövegben. Ez a töredék az i. e. I. századból származik. Továbbá a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordításában (a C4-es függ. úgy utal rájuk, hogy J7, 8, 10–12, 14–18, 20, 22–24, 28) a tetragram található ezen a helyen. Tehát bár a Keresztény görög iratok rendelkezésre álló kézirataiban a Kü-ri·osz (Úr) szó áll itt, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben.

54-es vagyok, természetesen nem a hülyeségeket idemásolgató "előzőre" gondoltam, hanem az 51-re. Amikor írtam, még az volt az előző.

Az mondjuk érdekes észrevétel, hogy a hamis fordításukban mindenhol kicserélték az Elohim nevet "Jehovára".