Zsidókhoz írt levél?

A jócselekedeteikkel tanítsanak, önjelölt gurukból, megmondó emberekből már bőven sok van.

Nehezebben emészthető kihívásokkal találkozik már, aki érdemes.

Szia

Pál apostol "kemény" eledelt "szolgált" fel a keresztény társainak, de egyesekkel probléma volt, ahogyan azt a 11 versben irja(Sok a mondanivalónk róla, de nehéz megmagyarázni, mivel eltompult a hallásotok.). Aki tejjel táőlálkozik, annakl időre van szükség, hogy a szervezete hozzászokjon a "keményebb" felfőtt eledelhez. Hasonlóról ir Pál, mivel szellemileg nem táplálkoztak, ezért nem is értették, vagy nem teljesen, amiről Pál beszélni szeretett volna nekik. A szemléltetése nagyon egyszerú és érthető volt még a szellemileg "eltompult" társainak is.

Hiszen ha egy csecsamót megetetnek felnőtteknek való eledellel, az nem válik a fizikai egészségére. Igy a szellemelileg "gyermeteg" keresztény társainak hiáéba tanitana mélyebb szellemi dolgokt, azt nem értenék meg, ahogyan a 11 versben irja.

Ha szórakozásból olvas valaki, az a kikapcsolódás egyik módja lehet, a tanulmányozás viszont elmebeli erőfeszítést kíván. Francis Bacon, az angol filozófus ezt írta: „Vannak megízlelni, vannak fölfalni való könyvek, s van egy kevés olyan, amely megrágni és megemészteni való.” A Biblia kétségtelenül ebbe az utolsó kategóriába tartozik. Pál apostol ezt írta: „Őrá nézve [Krisztusra, akit Melkisédek, a király-pap árnyékolt elő] sok a mondanivalónk, és nehéz megmagyarázni, mivel eltompultatok hallásotokban. A szilárd eledel . . . érett embereknek való, azoknak, akiknek a használat folytán edzett érzékelőképességük van a helyes és a helytelen közötti különbségtételre” Héberek 5:11, 14. A szilárd eledelt előbb meg kell rágni, csak utána lehet lenyelni és megemészteni. A mély szellemi gondolatokon is elmélkedni kell, mielőtt magunkba szívjuk és emlékezetünkben tartjuk őket.

A gyemekkort az érett felnőttkortól egy nagyon egyszerű dolog különbözteti meg. A felnőttkorral lezárul a fegyelmező, nevelő időszak! Megváltozik a felelősség, és az elvárások is. Ennek fényében nézd a fenti szakaszt!

Gondolod, hogy egy elérhetetlen célt állított Jakab a hívők elé, amikor a kísértésekről tanított, és azt mondta, hogy azokban tökéletes cselekedetünk legyen? Valamint azt mondta, hogy aki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, az képes az egész testét is megzabolázni. Vajon ő ezek szerint élt, vagy csak frusztrálni akarta ezekkel a szavakkal a bűnökkel küszködő hívő társait?

Az elöljáróknak példaképeknek kellett lenniük, a feddhetetlenég alap feltétel volt az esetükben. Érdemes elgondolkodni azon, hogy mit jelent az a szó, hogy feddhetetlen.

"Ti vagytok bizonyságok és az Isten, milyen szentül, igazán és feddhetetlenül éltünk előttetek, a kik hisztek." 1 Thess 2:10

#4

A tanítvány, amikor tökéletes lesz, olyan lesz mint a Mestere. - mondta Jézus. Ez a rész is erről szól, mondja is, hogy törekedjünk a tökéletességre.

3 fontosabb érettségi szint van:

csecsemő kor

ifjú kor

felnőtt kor

Az ifjú korról János beszél a levelében. Annyit mond róla, hogy erősek, Isten Igéje megmarad bennük, legyőzték a gonoszt. Az újjászületett emberről szintén János írja, hogy nem vétkeznek, hanem megőrzik magukat, és a gonosz nem illeti őket.

A csecsemő kor az az időszak, amikor az alapokat kellene lerakni. A zsidókhoz írt levél címzettjeinél komoly gondok voltak ezzel. De ez egy általános jelenség ma is az egyházban. Sajnos a tanítók nagyon kivés kivételtől eltekintve csecsemők, még az ifjú korig sem jutnak el, a hallgatóik meg pláne.

Az érett fennőtt korral nagyon nem is érdemes addig foglalkozni, amíg az alapok sincsenek rendben. De azt mondja az érettkorúakról, hogy gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételben. Ha egy ilyen ember vétkezik, annak nincs mentsége. Aki tudja az Urának akaratát, és büntetésre méltó dolgot cselekszik, nagyobb büntetése lesz, mint annak, aki nem tudta. Vagy mondjuk nem kapott rendes tanításokat. Jakab nem véletlenül mondja, hogy ne legyünk sokan tanítók, mert súlyosabb lesz az ítéletük. Ott van Dávid esete. Isten szíve szerint való férfi volt, és "elesett". Királyként óriási felelőssége volt. Ugyan megtért, de meglett a bűneinek a következménye. Isten kegyelmes, de nem játék a kegyelem. Nem tudhatjuk soha, hogy kapunk-e még egy újabb esélyt, vagy sem.

"Az Úr megítéli az Ő népét. Rettenetes dolog az Élő Isten kezébe esni". Zsid 10:30-31