Isten katolikus vagy református?

""Ebben a legtöbb vallás kudarcot vallott."

Éppúgy, ahogy a Biblia és a kereszténység. Hiába számított évszázadokon keresztül a világ alapjának, nem volt kevesebb gyilkosság, háború, kegyetlenség. A keresztény világ ilyen szempontból éppúgy megbukott, ahogy az összes többi."

Ezzel viszont nem értek egyet. A Biblia és a (ma látható) kereszténység jó része, nem összekeverhető dolgok!

Ott kezdődik, hogy a Biblia még csak a lélek halhatatlanságát sem tanítja, épp ellenkezőleg. A később kialakult, magát "kereszténynek" nevező egyház(ak), viszont görög-római hatásra, már tanítják. Vagyis azt lehet mondani, hogy a halhatatlan lélek fogalma szinte csak a bibliából hiányzik, a szentnek nevezett vallásos könyvek közül. Lényegében minden főbb vallási irányzat tanítja ezt a filozófiát.

A kereszténység nagy része valójában a Biblia hamis barátja. Ha aszerint élnének, akkor olyan "gyümölcsöket teremnének", mint az első sz.-i keresztények élő történelmi példája.

"Mivel a legtöbb vallás a szeretet tanítja, az igazi hívői természetesen aszerint élnek"

"A keresztény erkölcsű világban sem gyakorolták jobban a jóságot, mint előtte vagy utána. Ez nem csupán vallás kérdése."

Ez nem ilyen egyszerű. Ezért írtam többször is, hogy az "igaz és élő hit" gyakorlói (persze, akik erősek a hitükben) többek között "minden körülmény ellenére" képesek tenni azt, ami helyes Isten szemében. A bibliától eltért kereszténység és a világ számtalan hitrendszere viszont sajnos már régóta, nagyon is belekeveredett a nemzeti, etnikai viszályokba, vagy az egymás vallásai ellen irányuló erőszakcselekményekbe.

És ez csak EGY olyan terület, melyet logikusan, a magukat "Isten szolgájának" tartó emberek nem tehetnének, különben testvérgyilkos eszméket támogatnak és a kérdést fel lehet tenni, vajon hol marad a szeretet???

Igen! A világ ilyen jellegű (nemzeti, patrióta szellemű) teológiáiban nem mutatkozhat meg a valódi szeretet, mely minden körülmények között nemzetközi testvériséget alkot és nem enged a helyi politikai, katonai uszításoknak.

Ahogy már mondtam, míg minden jól megy, nem nehéz "szeretni" egymást, de mikor nem mennek jól a dolgok...

Na ez egy nagy választóvonal a legtöbb földi vallás és az igazságot keresők hite között!

"A te hited is az értékrendeden alapszik, nem az igazságon, ahogy minden vallás. Hiába próbálod bizonygatni, épp ezért létezik sok különböző hit:mert mindenkinek más felel meg."

Még mindig nem érted: az emberek hitelvei olyan jellegű útmutatást, vezetést, irányt adnak, mint a közlekedési szabályok az utakon. Ha mindenki maga állítja fel ezeket a szabályokat (annak ellenére, hogy egy az Isten és logikusan egy az akarata is), az káoszt eredményez! Ez van ma. Ezért van ekkora káosz, szeretetlenség, meg nem értés, viszálykodás az "életutakon".

Ezen értelemszerű és többé-kevésbé világszinten is egységes közlekedési szabályok sem az emberek ízlésére, értékrendjére vannak bízva, mert az szörnyű lenne!!!

"Hidd el, könnyebb lenne néha azt hinni, hogy a gonoszokat majd jól megbüntetik teljesen jogosan, de ha egyszer nem hiszem ezt, akkor nem hiszem. Nem én döntöm el, hogy miben hiszek, azt az élet adja, én csupán formálhatok rajta folyamatosan keresve az igazat."

Szerintem pedig mi irányítjuk a sorsunkat még abban is (a szabad akarat miatt főleg abban), hogy mi dönthetjük el, miben hiszünk, csak az nem mindegy, mennyire hagyatkozunk az érzelmeinkre és mennyire hisszük, hogy ezt az "élet adja"! Én nem hiszek a végzetben semmilyen szinten.

"S ha Isten azt mondaná, amit állítottál: ez nem fair kérdés. Mert onnantól kezdve, hogy valamire bizonyosság van, nincs többé szabad akarat, az már nem hit, hanem tudás."

Gondolom elírtad, nem "szabad akaratot" akartál írni, hiszen az akkor is van.

Egyébként én sem szó szerint értettem, hogy "Isten megszólít", bár még sokan ekkor sem hinnék el, hogy az valóban Isten volt. Valójában Isten mindenkit folyamatosan "szólítgat", kit mert rendszeres kiigazításra van szüksége, kit mert még nincs jó helyen.

"Majd amikor bebizonyítja nekem valaki, hogy igenis a te hitednek van csupán végső igazsága, akkor lesz értelme a feltevésednek, addig nem."

Nem az "én hitemről" van itt szó, hanem arról a kérdésről, hogy ésszerű-e feltételeznünk azt, hogy az emberiség vallásos hite nem csupán ízlésbeli kérdés, hanem közös, egyetemes elvek és erkölcsök alapjára épülő igazság???

Kedves Péter!

"Széles az az út,ami a halálra visz,és sokan járnak rajta,és keskeny az az út,ami az életre visz,és kevesen találják meg azt!"Ne hidd,hogy azért,mert sok ember nem ismeri iagzán az Isten szavát,azért neked van igazad!!!

Talán Isten szereti a szobrokkal,képekkel teleaggatott katolikus templomokat???Vagy azokat a papokat,akik atyámnak szólíttatják magukat?Vajon hány Atyánk van???Estleg a pápát,aki magasabbra teszi magát mint az Isten???A sátánista szimbólumaikkal,az obeliszkjeikkel,és sorolhatnám tovább.Nézz már utána kicsit,hogy miket mondott erröl a Biblia!!!Aztán hencegj azzal,hogy kit hogy neveznek mások!!Mert lehet,hogy téged maga Jézus fogja azt mondani,hogy nem ismerlek téged.Elöbb olvasgass úgy az írásban,hogy láss is!!!Aztán kritizáld a többieket!!