Isten katolikus vagy református?

Tegnap, a 18:58-as válaszomban feleltem a kiírt kérdésre.

"Isten" értelemszerűen maga a Mindenható Isten, se nem ez, se nem az.

Ez így egy rossz kérdés.

Viszont ne vádolj olyannal, amit nem tudsz megindokolni.

Mert ugyan mivel indoklod, hogy én intoleráns vagyok, csak mert hiszek egy isteni igazságban?! És ezzel párhuzamosan nem hiszem, hogy mindenkinek igaza van? Semmilyen logikus és értelmes válaszod nincs erre és megsúgom: racionálisan nem is lehet! Te talán nem ragaszkodsz alkalomadtán a saját igazadhoz, ha még az egész utca ellened volna is? Mert ha nem, éppen csak megalkuvó lennél!

Irracionálisan viszont mindent "meg lehet magyarázni". Csakhogy Isten igazságának, csakúgy mint létezésének az igazolásához sem kell a irracionalizmusba kapaszkodnunk, hiszen józan, racionális paraszti ésszel is igazolható, miszerint sokkal valószínűbb, hogy léteznek, minthogy nem.

11:38

Hogy Isten tett volna a sokféle vallás ellen - na nem, ezt azért nehezen mondhatjuk. Mert a "lakott föld" nem csupán Európa volt már a középkorban sem. Amerikában is élt több millió ember a hosszú évszázadok alatt, míg elért oda a hódítás - nekik miért nem küldött egy Jézust, miért nem adott útmutatást, hogy imádkozzanak felé?

Isten nem igazán vonhat kérdőre senkit a vallása miatt, ha ő maga sem tett meg mindent az "igazság" terjesztéséért.

Mellesleg te olyan köntösben írod le a dolgokat, mintha a kereszténységen kívül minden vallás káros hatással lenne a világra.

"Csak gondolj arra, hogy vallási alapon, mennyi millió ember életét vesztette már! "

Erre gondolok, mikor tudom, hogy épp a kereszténység volt az, aminek nevében ártatlanok tömegeit gyilkolták le - igen, tudom hogy ez nem egyezik a krisztusi tanítással, de mivel vallásról van szó, maradjunk a tényeknél, és ne szépítsük a dolgokat. Végül is hogy vehetnénk komolyan magát a Bibliát, ahol az Ószövetségben még Isten maga buzdít pogányok legyilkolására, az Újszövetségben pedig a végtelen szeretetről tanít... már ez is ellentmondás...

És ha már a logikánál tartunk: mondj egyetlen értelmes érvet arra, hogy miért ne lenne mindegy Istennek, hogy a templomban térdepelve szeretjük-e őt, vagy egy kukoricabálát elégetve valahol pogány módon? A szeretet kevesebb lesz talán a módtól? Semmit nem változik, ezért épp az mond ellent a logikának, hogy Isten a vallás alapján különböztesse meg az embereket.

Mellesleg gondolj bele egyetlen apró percig abba, hogy például hindu vagy, Indiában születtél és nevelkedtél. Akkor épp azt mondanád, hogy a kereszténység az igazság kifordítása és eltorzítása, és eszedbe sem jutna elfogadni belőle az általad tévtanításnak vélt gondolatokat.

Érted a lényeget? Te keresztényként persze, hogy a magad igazságát hajtogatod, de egy hindu a saját vallásában tapasztalja meg a szeretetet és igazságot - mert az mindenben benne van.

És képzeld el, ha ateista lennél! Akkor még nehezebb lenne bemagyarázni neked, hogy a Biblia igazat mond, és talán épp a hinduizmust választanád. Mert hiába mondod, hogy egyetlen vallás igaz, amíg csak hittel lehet megcáfolni a különböző eszméket, logikusan nem fog mindenki ugyanabban hinni.

Na meg nem tartalmaz-e minden vallás olyan aranyszabályokat, amelyek mindenkinek az előnyére válnak? De, csak a keresztények ezt nem szeretik kihangsúlyozni...

És mondhatod, hogy a te vallásod igaz, de ha én azt állítom, hogy nem is, mert az enyém - akkor a hiten kívül mi a garancia bármelyikőnk vallására?

Kedves Tanú testvérem!

Ezt írod: "Jézus a tékozló fiúról szóló példázatának a második felében leleplezi a zsidó vallásvezetők tisztességtelen gondolkodását. A példázatban az apa, aki Jehovát szemlélteti, szíves örömest megbocsátott megbánást tanúsító fiának. De a fiú bátyja, aki a farizeusokat és az írástudókat ábrázolta, teljesen másképp érzett ebben...A tékozló fiú bátyja jól szemlélteti azokat, akik nehezteltek a miatt a könyörület és figyelmesség miatt, melyet Jézus a bűnösök iránt mutatott. Ezeket az önelégült személyeket nem hatotta meg Jézus irgalma, és azt az örömet sem tükrözték vissza, mely az égben támad, ha megbocsátanak egy bűnösnek. Sőt Jézus irgalma haragot váltott ki belőlük, és kezdtek ’gonoszt gondolni’ az ő szívükben..."

Csak te nem veszed észre, hogy az itteni írásaid és lelkületed mennyire kimeríti az általad leírtakat?! Nézd csak meg miket írnak neked: "Hátborzongató az untolerancád." stb...

Üdv. Péter

Erről beszéltem: irracionálisan mindent meg lehet magyarázni, mert sok érv itt egyáltalán nem racionális!

Miért is hagyta figyelmen kívül mindenki a fenti érveimet? Csak hajtjátok a magatokét, de nem logikusan érveltek.

Kedves Péter!

Szépen idéztél tőlem egy részt és akkor azt hinné az ember, hogy ehhez akarnál hozzászólni, ezzel kapcsolatban érvelni - a tárgynál maradva.

De nem, mert helyette felhasználod egy alaptalan vádhoz, melyet itt még senki sem igazolt. A bibliából semmiképp.

Tehát azzal a hozzászólásommal egyetértesz, ha helyette másért kritizálsz?

"Amerikában is élt több millió ember a hosszú évszázadok alatt, míg elért oda a hódítás - nekik miért nem küldött egy Jézust, miért nem adott útmutatást, hogy imádkozzanak felé?"

Mert Jézus csak az európaiaknak adatott tán? A megfelelő időben oda is elért. Senki sem állította, hogy az "egész földön" való tanúskodó munka egycsapásra valósul meg. Lásd Biblia!

"Isten nem igazán vonhat kérdőre senkit a vallása miatt, ha ő maga sem tett meg mindent az "igazság" terjesztéséért."

Válasz:

(Máté 24:14; Cselekedetek 1:6–8)

"Mellesleg te olyan köntösben írod le a dolgokat, mintha a kereszténységen kívül minden vallás káros hatással lenne a világra."

Ez egy pontatlan megfogalmazás. A "keresztények" alatt mit értesz? Mert az ellentmondó és gyakran egymás ellen forduló "keresztények" igen tág fogalom. Az egészre éppen ezért, egységesen - tehát ilyen példa kedvééért - nem hivatkozhatsz. Akkor pontosan mond meg, hogy mely irányzatról beszélsz.

Tudjuk jól, hogy az Isteni igazságok nem lesznek károsak az ember, vagy a társadalom számára - számomra legalábbis ez logikus a szeretet istenétől! Vagy talán másnak nem az?

Ellenben csak azok az eszmék lesznek kárára az emberiségnek, amik hazugságok, becsapások, átvágások. És ilyenből bőségesen van.

""Csak gondolj arra, hogy vallási alapon, mennyi millió ember életét vesztette már! "

Erre gondolok, mikor tudom, hogy épp a kereszténység volt az, aminek nevében ártatlanok tömegeit gyilkolták le - igen, tudom hogy ez nem egyezik a krisztusi tanítással..."

Ha tudod, akkor vajon ezek Krisztus-követők voltak? A Biblia szellemében jártak el? Nem. Én nem őket képviselem!

"Végül is hogy vehetnénk komolyan magát a Bibliát, ahol az Ószövetségben még Isten maga buzdít pogányok legyilkolására, az Újszövetségben pedig a végtelen szeretetről tanít... már ez is ellentmondás..."

Na ne! Isten az emberiség teremtője, úgy van bemutatva a Biblia ószövetségi részében, mint aki szerető Isten, aki mindenre kész azokét, akik ragaszkodnak hozzá - még alkudozni is hagyta emberi szolgáját bizonyos életbevágó kérdésekben. Ő nem áldozatot akart, hanem megbánást, mikor súlyos bűnök terhelték az egyéneket, vagy az emberek csoportjait!

Ennek ellenére nem voltak erre mindig vevők az emberek és Isten minden joggal lehetett ítélet végrehajtó ezekben az esetekben.

Ha azokat védjük, akiken Isten végrehajtotta ezen ítéletét, akkor szőrnyű bűnöket védelmezünk, melyek nem biztos, hogy azért szörnyűek, mert fenemód látványosak voltak, hanem azért, mert Isten ellen lázadtak fel!

Mellesleg Isten nem válogatás nélkül büntetett, igen biztosak lehetünk abban, hogy akit Ő elítélt, nem ok nélkül tette.

"miért ne lenne mindegy Istennek, hogy a templomban térdepelve szeretjük-e őt, vagy egy kukoricabálát elégetve valahol pogány módon?"

Ez is világosan kiderül az Ószövetségből. Sohasem volt neki mindegy az imádat módja! Honnan veszed, hogy neked jogod van meghatározni, hogyan szeresd? Nem inkább az logikus, hogy ezt tán neki kéne meghatározni, mint a Teremtőnknek?

Ezt meg is tette, csak az ember hajlamos ezt figyelmen kívül hagyni. Az igaz imádattól eltérést mindig szigorúan büntette. Vajon miért? Mert a démoni erők csapdájába kerültek ezzel akik gyakorolták!

Ma talán ez másként van?

Többek között erre jó az Ószövetség tanulmányozása.

"A szeretet kevesebb lesz talán a módtól?"

Itt nem egyszerűen a "módról" van szó, hanem arról, hogy számtalan irányban tértek el az igazság gyakorlásától.

Ha pl. egy magát kereszténynek tartó, "Istent szerető" felekezet a híveit kábítószerrel élésre ösztönzi, akkor is "mindegy a mód"?

Ne hogy azt gondold, hogy ez csak egy szélsőséges példa.

Ettől sokkal durvábbak vannak - méghozzá az orrunk előtt!

"Na meg nem tartalmaz-e minden vallás olyan aranyszabályokat, amelyek mindenkinek az előnyére válnak? De, csak a keresztények ezt nem szeretik kihangsúlyozni..."

A jézusi aranyszabály: „Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, nektek is hasonlóképpen meg kell tennetek velük” (Máté 7:12).

Valami hasonkó megvan a buddhizmusban is: "Amit nem szeretnétek, hogy mások megtegyenek veletek, azt ti se tegyétek velük"

Látsz-e a két megfogalmazás között különbséget?

Péternek írnám még, hogy ugye Jézus irgalmáról van szó a tékozló fiú példázatában?

Hogyan is függ ez össze azzal, hogy én egyesek szerint "Hátborzongató intoleranciában" szenvedek?

Mások véleményének a tiszteletben tartása még nem követeli meg, hogy mindenben egyet is értsek velük.

És ezt te sem, és más sem teszi másként.

Sőt, ha ez így van velünk, akkor ez azt jelenti, hogy Isten ugyanezen az alapon "mindennel egyetért"!

A hiba ott van, hogy sokan mindig az emberből indulnak ki, hogy az mit akar..., pedig nem éppen Isten akaratából kellene kiindulni?

Én ezt teszem és ez azt jelenti, hogy számomra Jézus nem keverhető össze pl. Buddhával. Alaposan megvizsgáltam, nem a levegőbe beszélek - bárcsak mások legalább ennyire vizsgálnák át azt az álláspontot, amiben hisznek.

Így van, Isten a szívek viszgálója.

Az is igaz, hogy a szellem gyümőlcsei közül a szeretet van első helyen. De kinek és minek a szeretete? Ez bizony alap kérdés, mivel szeretni sokmindent lehet.

Tudjuk, hogy Isten, az igazság Istene. Jézus pedig a két legnagyobb parancsolatban világosan fogalmazott.

Tehát összefoglalva, mindenekelőtt szeretni Istent és igazságát kell, mely magában foglal mindent, ami ehhez tartozik. Aki ezt szereti, az kutat és szelektál, mielőtt döntene.

Ugyan, ugyan....van egy olyan érzésem, hogy te soha egyetlen pillanatig sem próbáltál meg egy ateista vagy egy más vallású szemével nézni a kereszténységre. Soha.

Mert ha megtennéd, és komolyan belegondolnál, akkor látnád, hogy másnak semmivel nem hitelesebb a kereszténység és a jézusi elvek, mint a saját vallása. mert ő már megtalálta az igazságot a saját vallásában - és kutathatja, de ha valamit nem hisze, azt hogy vallja a magáénak.

Én nem hiszek a Pokolban, és nem hiszek a Sátánban - ezt a tapasztalataim és világszemléletem mondatják magammal ,amit nem belém neveltek, hanem én alakítottam ki. És vigyázz, tanulmányoztam elég sokat a bibliát is, olvastam milliónyi érvet és megközelítést róla, közte nagyin jókat is, de továbbra is ott tartok, hogy szerintem az emberek alapvetően jók, nem pedig bűnösök, és nem hiszek abban sem, hogy a gonoszság a sátántól származna, sem abban, hogy aki máshogy él, mint te, a Pokolba jutna...

És hiába olvastam el a bibliát, hiába voltam templomban is, sőt vannak keresztény ismerőseim, barátaim is, akik egyébként épp annyira remek emberek, mint a nemkeresztények - hiába mondanám, hogy oké, igaz a biblia és Jézus Isten fia volt - ha egyszer nem hiszem el. Nem így vélem, mert számomra ez hiteltelen és elfogadhatatlan.

Márpedig így van minden vallással. Nem lehet azt mondani rájuk, hogy "van és elfogadom", ha egyszer nem értek vele egyet. Sőt, ha mást tapasztalok...

Továbbra is ott tartunk, hogyha hindu lennél, eszedbe sem jutna, hogy a Bibliát magadénak valld, mégis meg lennél győződve arról, hogy tiéd az igaz vallás... mert annak az igazságát tapasztalnád meg. hiába, igazság minden vallásban ott leledzik.

De amíg ezt nem fogod el, amíg meg se próbálod kívülálló szemével megközelíteni a kérdést, csupán a te egyoldalú, szűk látókörödből mondasz véleményt - addig értelmetlen veled minden vita. Mert tudod, a politikát sem egy oldalról kell szemlélni...

Több részletkérdés is felmerült nálatok, ami miatt így gondolkoztok. Ezek már más területeket érintenek.

Sokáig ateista voltam, míg meg nem ismeretem a részleteket.

Tehát sokáig kívülállóként láttam a vlágot.

"... mert ő már megtalálta az igazságot a saját vallásában..."

Majd minden vallásban van valami "igazság", de ha a pohár víznek a nagy része víz és csak egy kicsi benne a méreg, te meginnád?

Persze, tökéletes egyház nincs, hiszen az ember is tökéletlen, akik alkotják. De mindig volt, amelyiket Isten is elismerte és támogatta (nem mint "tökéleteset és hibátlant"), hanem olyant, mint amelyik mindent megtesz, hogy tiszta imádatot mutasson be neki és tisztán tartja a sorait. Ez azért van, mert a bibliában feltárt akaratával egyező módon, profetikusan kell lennie ilyennek.

Én sem hiszek a "pokolban", mint a gonosz emberek örök kínzóhelyében, vagy állapotában. Sátán létét viszont elfogadom, mert őt éppúgy személynek írja le a Szentírás, mint Istent. Az emberi rosszindulat, bármilyen nagy is, nincs arányban az emberiséget sújtó rengeteg tragédiával, amelyet képes magának okozni. Már nagyon sok ateistában is felmerült a gondolat, hogy az emberi konfliktusok idején, sokszor megmagyarázhatatlan, hogy honnan van ez a leírhatatlan, oktalan és ordító gyűlölet az ellenfelekben?

"... számomra elképzelhetetlen, hogy a szerető Isten megtagadná az életet azoktól, akikhez ilyen, vagy olyan okok miatt, nem juthatott, vagy jutott el az igazság és Jézusról, még csak nem is hallhattak."

Igen, ezt a Biblia is így tanítja! "Lesz feltámadásuk mind az igazaknak, mind az igazságtalanoknak" - mondja az Írás.

Senkit sem fog azért elítélni Isten, mert nem volt lehetősége megismerni a róla szóló igazságokat és aszerint élni, hanem mondjuk ennek hiányában, az életét káros vallásos filozófiák, szokások, babonák uralták.