Bűn a tolarencia és a nem keresztényekkel való barátkozás?

Megint az egyoldalú, szirupos, összeborulós kereszténykép.

Én is idézhetek:

Mt- 10.34: 34Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. 35Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával. 36Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. 37Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.

Lk. 9,5 "Ha pedig valaki nem fogad be titeket, meg sem hallgatja szavaitokat: menjetek ki abból a házból vagy városból, még a port is verjétek le lábatokról"

stb.

Még hogy jó, hogy ateistaként azt szerethetek szabadon, akit akarok.

Amúgy xar lehet úgy élni, hogy egy könyv előírásait görcsösen figyelve agyalsz azon, mi a bűn és mi nem az, és nincs egy fejlett lelkiismereted, amely enélkül érzékeli, mikor követsz el bűnt és mikor vagy jó másokhoz.

Még szerencse, hogy a meghaladott kereszténység várhatóan még ebben az évszázadban kileheli a lelkét.

Mit értesz tolerancia alatt? Senkit sem szabad bántani, gyűlölni, csak mert más vallású vagy nem vallásos, sem azért mert más a bőrszíne, más nyelvet beszél, más a szexusa. Ha ezt érted tolerancia alatt, azt nem hogy szabad, hanem ajánlott.

De ha köp mindarra amiben te hiszel, és ő nem adja meg neked a kölcsönös tiszteletet, azt nem vagy köteles eltűrni.

Hát nem tudom, a megkövezés amorális tettekért nekem nem kiált ez toleranciát vagy szeretet.

Arról ne is beszéljünk, hogy öljünk meg egy törzset és a szüz kislányokat nyugodtan hagyjuk életben és osszuk szét egymás között...