A mormon misszionáriusoknak a misszió alatt a barátkozás is tilos?

az angol oktatás célja, hogy megtérítsen, másról, más céllal nem beszélhet veled

ez épp olyan mint pl jehova tanúinál ,hogy bár nem kérik hogy a régi ismerősökkel kolégákkal családdal szakítsa meg a kapcsolatot, de azt nagyon keményen számon kérik ,hogy ak apcsolattartás csak a feltétlen szükséges + a térítési széndék lehet

vagy mondjuk ha oda megy hozzád egy biztosítási ügynök, persze lehet h szóba kerül az időjárás, megkérdi hogy vagy stb stb, de valójában te nem beszélgethetsz vele mert mindennek egyetlen célja van csupán, hogy kössél biztosítást

A misszió az misszió, a lényege a térítés. Addig fog veled üdítőzni, amíg látja, hogy érdeklődsz a vallása iránt. Ha rájön, hogy reménytelen eset vagy, nem foglakozik veled.

Ő nekik köszönik szépen nincs szükségük barátra, ők összetartó nagy családokban, összetartó zárt közösségekben élnek, szoros baráti közösségeik vannak, te ott nem rúgsz labdába. Ők szívességet tesznek neked azzal, hogy megismertetnek az "igaz hittel" és így megmentenek az örök kárhozattól.

De ha ezt nem igényled, akkor nem erőltetik rád magukat, és nem fogják keresni a társaságodat, mert ők sem igénylik a "hitetlenek" társaságát. (És a saját szemszögükből igazuk is van.)

Én is így tapasztaltam, főleg az amerikai misszionáriusoknál. Sokkal próbáltam barátkozni közülük, de ők nem viszonozták, a találkozásaik a small talkon kívül csak arra korlátozódtak, hogy legyek egyháztag és hogy "tanítsanak". Szerintem ha őszinték lennének, simán kiröhögnének és mondanák nekem hogy "Te? Barátkozni? VELÜNK? HAHAHA !!!" Persze lehet hogy maguk között mondják is.

Szerintem nekik az átlag magyar térítendő ember csak egy feladat. (Főleg a budapestieknek, bár állandóan cserélődnek.) Sajnos ez a tapasztalatom.

Sok konkrét esetet tudnék mondani, pl. miután visszatértek amerikába, volt akiknek írtam, bejelöltem fészbúkon, hát asszem kettő jelölt egyáltalán vissza, és írt párszor röviden, a többi se vissza nem jelölt, se nem válaszolt. Pedig ismerték a nevemet, "tanítványuk" voltam. Szomorú dolog ez !

Szia!Tudom hogy már a kérdés nem mai,de nem hagyhattam annyiban ilyen válaszokkal.Én elmondom,hogy nekem jelenleg a misszionáriusok a legjobb barátaim,és ez Vica versa.Bár még csak most volt nem rég a keresztelőm,de ettől függetlenül elötte is nagyon jóban voltam velük,sőt..2 elderrel mindig megyek valamerre hétfőnként.Voltuk már filmet nézni egy családnál,színházban,szabadulószobában,várost nézni,tartottam már magyar órát és rengeteg időt töltök velük egy héten.Azt azért tudni kell,hogy a teljes idős misszionáriusoknak nagyon szigorú rend szerint kell élniük.Pl.:mikor kelnek,mikor érnek haza,mikor indulnak el,mikor mennek haza,mikor fekszenek le,mit csinálnak reggel,hogyan taníthatnak az elderek lányt a nővérek fiút stb..

És a hétfő az egyetlen nap amikor a napi szabályok nem élnek.Akkor szoktak általában fontos dolgokat elintézni maguknak,válaszolnak az e-mailekre,és kikapcsolódnak,mert hát az is kell :) Az egyik elderrel pl. nagyon jó a kapcsolatom,mindig ír sms-t,érdeklődik,sokat beszélgetünk.2 év és szeretnék jelentkezni a BYU-ra(Brigham Young University),ami az egyház iskolája.Például ebben is nagyon sokat segítenek,bármi kérdésem van angollal amerikával,vagy éppen az esőcseppek kosztartalmával kapcsolatban,mindig készségesek.Vannak belsős poénjaink,mindig keressük egymás társaságát.Szerintem ez nem csak a misszionáriusokon múlik.A te hozzáállásodtól is függ.És nincs olyan,hogy nem barátkoznak veled,mert nem vagy érdeklődő...Egyszerűen nincs idejük ilyenre,maximum hétfőn.De nem azért mert nem akarják hanem azért mert vannnak azok a szigorú SZABÁLYOK!Ha egy misszionárius nem ír vissza annak több oka is lehet.Lehet hogy bunkó,de az is lehet,hogy egyszerűen azt se tudja ki vagy..Remélem azért picit változott a véleményed róluk.De csak hogy tudd.A misszionáriusok is emberek,és az ember nem tökéletes egy cseppet sem. :)