Hiszel Istenben? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?

Mi mind a végső isten vagyunk!!

Mi mind egy vagyunk.

Tükörképek vagyunk, isten.

Szeressünk, mókázzunk, fejlődjünk!

"Mi mind a végső isten vagyunk!!"

Igen, ez lesz az előttünk álló szellemi megtévesztés jelszava. Az ezoterikus irodalom mind ezt szajkózza.

Bővebb info:

Warren Smith: False Christ coming, does anybody care?

2.

"De ne félj mi itt leszünk és emlékeztetünk mit olvasol."

Ne félj, mi meg itt leszünk és emlékeztetni fogunk arra, hogy még a kérdést sem értetted meg.

Az volt a kérdés, hogy ha nem hiszel istenben, akkor miért nem.

Nem az, hogy az első istenhivő szuverén véleményet mondatonként széttépd és kiforgasd.

Kérdező, felesleges ilyet kérdezni, mert látod: az első istenhivőnek nekiesnek a mindenhol lesben álló beteges ateisták. Melyik hívő fog válaszolni szerinted??

Egy ilyen kérdéshez legalább egy minimális bizalomnak és tiszteletnek meg kellene lenni a válaszolók között, de ezek miatt vadállatok miatt nincs.

Felejtsd is el.

#14-es:

Én még egy olyan embert sem szóltam le, aki állítólag az unikornisban hisz, mivel nem keverte bele a tudományokat.

Az #1 válaszolóval sem az a baj, hogy hisz az istenében. Ha megnyitom a linkjét, ( [link] ezt találom itt:

"Vajon létezik Isten? Mit mond erről a DNS-ünk?"

Majd a szerző leírja:

"A tudomány rengeteg bizonyítékkal támasztja alá az istenhitet. Vajon ilyen bizonyíték a DNS is?"

Eddig elég is olvasni ezt a meglehetősen ellentmondásos szöveget, hiszen már kilóg a lóláb. Ha a tudomány alátámasztaná az istenhitet, akkor onnantól fogva megszűnne az vallás lenni, és már nem kellene Istenben hinni, mert tudnánk, hogy létezik.

Isten léte hit kérdés. Vagy hisz valaki, benne, vagy sem.

De a természettudomány feladata nem is Isten kutatása, hanem a körülöttünk lévő világ feltérképezése.

Jómagam egyébként agnosztikus vagyok, és nem zárom ki, hogy valamilyen Isten létezik. De ezek a neoprotestáns áltudományos kijelentések inkább ártanak az istenhitnek, mint használnak... Szerintem.

#15 én írtam az 1-es hozzászólást. Természettudományos beállítottságú vagyok, abban is dolgozom. Számomra elgondolkodtató és logikus, amikor párhuzamot húz a cikk a programozás nyelve és a DNS kód között. A kódrendszer értelmes kódoló intelligenciára vezethető vissza, hasonlóan a számítógépes programokhoz.

A DNS utal egy értelmes intelligenciára. A természet összetettségére mutató érvelés elhangzik a Római levélben is:

"Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek. "

Olvasmány emlékeim szerint Csaba testvért is a világ összetettsége (gondoljunk bele az emberi szem működésébe) indította az istenhit irányába.

Amire a természettudományok nem alkalmasak, az az, hogy Istent kimutassák, bizonyítsák. Istent nem lehet természettudományos, matematikai úton bizonyítani.

Inkább a történelmi, jogi, logikai vizsgálódás útján juthatunk arra, hogy ésszerű, legalábbis nem mond ellent az értelemnek, hinni Istenben és Jézusban.

Egy jó könyv a témában: John Maisel: Isten-e Jézus? és a korábban hivatkozott honlapról egy cikk:

A vak hiten túl

[link]

hogy miért írtam a "jogi" vizsgálódást, egy idézet a magyarázat:

[Josh McDowell: Válaszok a keresztyén hitet vizsgáló nehéz kérdésekre]

Bizonyítható-e a kereszténység igazsága?

„Ha az igazságról, különösen a vallás igazságáról esik szó, gyakran megkérdezik: „Be tudod bizonyítani, hogy a kereszténység tanítása igaz?” Általában azonban így fogalmazzák meg a kérdést: „Állíthatod-e száz százalékos biztonsággal, hogy a kereszténység tanítása igaz?”

Az első kérdésre ez a válasz: „Igen, be lehet bizonyítani, hogy a kereszténység tanítása igaz.” Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki elfogadja a bizonyítékot, akármilyen szilárd bizonyíték is az. A második kérdésre azonban az a válasz, hogy „nem, száz százalékos biztonsággal nem”.

Egyesek úgy érzik, hogy ez a „nem” őket igazolja. A baj csak az, hogy félreértik a bizonyíték természetét. Nem a tökéletes vagy abszolút bizonyosság jelenti a megoldást, ahogyan egyesek hiszik, hanem az a bizonyíték, amely az emberek közös véleménye szerint bizonyosságot ad, vagy ésszerű kétely nélkül elfogadható.

A történelem folyamán ezt tekintették a bizonyítás mércéjének a bíróságokon. Ha a bíró döntésre szólítja fel az esküdteket, akkor nem a bizonyosság, hanem a valószínűség alapján kell dönteniük, ami a feltárt bizonyítékokra épül, nem pedig a bűntény végignézésének bizonyosságára. Ha az esküdtek csak száz százalékos bizonyosság esetén döntenének, akkor sohasem hoznának ítéletet.”