Számomra nem teljesen egyértelmű, Jézus valójában Isten földi megnyilvánulása lenne?

#10

Onnan jött, hogy maga a Biblia nevezi Istennek Jézust több helyen is, sőt már az Ószövetségben is:

Iz 9,5

Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme.

Vagy az Újszövetségben is:

Zsid 1,8

A Fiához ellenben e szavakkal fordul: Isten, trónod áll örökre, királyi pálcád igazságosság vesszője.

Jn 1,1

Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige ... S az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be.

Jn 20,28

Tamás fölkiáltott: „Én Uram, és Istenem!”

ApCsel 20,28

Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra. Azért rendelt benneteket a Szentlélek az élére elöljáróul, hogy igazgassátok az Isten egyházát, amelyet a tulajdon vére árán szerzett meg magának.

Ha tényleg érdekel, akkor itt nagyon sokat olvashatsz róla:

[link]

Szia!

Szerintem azért nem hat az imád Jézus esetében, mert olyankor nem erős a hited. Az ima esetében fontos a hit. Abban hiszel, hogy van Isten, abban viszont már bizonytalan vagy, hogy hogyan kötődik Jézus Istenhez. Tehát Istentől tudsz hittel kérni, Jézustól már nem.

A Szentháromság kérdése érdekes. Én is sokat bajlódtam vele, (bár nálam a new ages vonal kimaradt, mert azt nagyon hamar felismertem, hogy nem stimmel, káros). Azt javaslom te is azon a vonalon kapirgálj, amin én is. Tehát próbáld meg megérteni, hogy tulajdonképpen mi is a háromság tan és hogy mi volt az útja a kereszténység korai időszakában.

Amit érdemes tudnod, hogy Jézust már nagyon korán Istennek tartották. Ha pl. elolvasod Jusztinosz írását: "Párbeszéd a zsidó Trüfónnal" kb. 150-ből, azt fogod látni, hogy egyértelműen Jézust egyértelműen Istennek nevezi.

Amit a 9-es ír, az azért nem ellenérv a háromságtanra, mert a háromságtan három személyt különböztet meg. És itt jön a nehézen érthető része a dolognak. (Én személy szerint rengeteget szenvedtem vele, mire ezt egyáltalán megértettem.) Tehát 1 db isten van, de ez az 1 db isten, magán belül 3 személyben létezik, Atya, Fiú, Szentlélek. És ez a három nem összemosható egymással. Tehát az Atya=Isten, a Fiú=Isten, a Szentlélek=Isten, de az Atya nem a Fiú, a Fiú nem a Szentlélek és stb. Na most ha ezt a hármat külön külön értelmezzük és azt mondjuk, hogy három isten, akkor az egyértelműen sérti a monoteizmust, az egy isten hitet, ez egy eretnekség, amit triteizmusnak nevezünk. Ha ezt a három egymás utáni megnyilvánulásnak vesszük, akkor az megint egy eretnekség, aminek a neve modalizmus. Ez a három személy egyszerre van jelen. És pl. nem az Atyát feszítették meg, hanem a Fiút.

Alapvetően a 2000 év alatt, amit ezzel kapcsolatban kilehetett találni, azt már kitalálták és megtárgyalták, szóval az eretnekségeket is érdemes vizsgálni, mert ha valami teljesen mást gondolsz, mint a háromság tan, akkor az már valószínűleg nem neked jutott először eszedbe. Megnézheted, hogy mik voltak az indokok, amiért elvetették.

Ez honnan jön, azon túl, hogy már a korai időkben is Istennek tartották a Fiút? A Bibliából. A Biblia szövege kényszerít arra, hogy erre a következtetésre jussanak a hívők. Mivel a Bibliából az látszik, hogy három személy van, aki úgy beszél, viselkedés és cselkeszik, ahogy csak Isten cselekedhet. Viszont ez a három személy nem azonos egymással. Kapcsolatban vannak egymással, de nem azonosak.

Attól függően mennyire érdekel a dolog és mennyire akarod beleásni magad, ez talán segíthet:

Isteni természetének lényegét tekintve egy, tehát a lényege, az ouszia, substantia (esszencia) egy. Személyét, (hüposztászisz, persona) tekintve azonban három. A személy azonban nem az emberi személyiség, individuum értelemben értendő.

A három személy a befelé és kifelé való munkáikon keresztül különböztethető meg:

1. A Szentháromság belső munkája (opera ad intra):

E munka az örökkévalóságban történik, mondhatnánk, hogy a világ teremtése előtt, mielőtt idő lett volna. E munka nem a szó hétköznapi értelmében vett munka, cselekedet, tevékenység, hanem a Szentháromság Isten személyeinek egymáshoz való viszonyulását írja le.

Az Atya befelé irányuló munkái:

1. Az Atya szüli (nemzi) a Fiút (latinul: Pater generat Filium)

Az Atya úgy kapcsolódik a Szentháromságon belül a Fiúhoz, amit az apa-fiú kapcsolattal írhatunk le, de ez nem jelent sem idői létezési sorrendiséget, sem méltóságbeli alá-fölé rendeltségi viszonyt. Az Atya nem korábbi a Fiúnál, a Fiú nem későbbi az Atyánál.

2. Az Atya leheli a Szentlelket (latinul: Pater spirat Spiritum Sanctum)

Az Atya úgy kapcsolódik a Szentháromságon belül a Szentlélekhez, amit a lélegzet, beszéd kilehelésével tudunk leírni, de ez sem jelent sem idői létezési sorrendiséget, sem méltóságbeli alá-fölé rendeltségi viszonyt.

Elmondható, hogy az Atya Isten befelé irányuló munkái: a szülés (nemzés) (latinul: generatio), és a lehelés (származtatás) (latinul: spiratio), tehát őt nem szüli senki, születés nélküli, és őt nem leheli senki, származás nélküli.

A Fiú befelé irányuló munkái:

3. A Fiú az Atyától született (Filius natus ex Patre)

4. A Fiú leheli a Szentlelket (Filius spirat Spiritum Sanctum)

Elmondható, hogy a Fiú befelé irányuló munkái a születés és a lehelés (származtatás). Tehát ő nem szül senkit, és őt nem leheli senki, származás nélküli.

A Szentlélek befelé irányuló munkái:

1. A Szentlélek az Atyától és Fiútól származik (Spiritus Sanctus procedit ex Patre Filioque)

A Szentháromság külső munkája, kifele irányuló munkája (opera ad extra)

E munka az időben történik, és a Szentháromság Istennek a teremtett világhoz való viszonyát írja le. Így:

•az Atya a teremtő – Creator

•a Fiú a megváltó – Salvator

•a Szentlélek a megszentelő – Sanctificator

Mindezek mellett a személyek kölcsönösen osztoznak egymás életében úgy, hogy mindegyik személy megtartja a maga önállóságát, ezt nevezzük perikhorészisz-nak (görög) vagy circumincessio-nak (latin). Ebből természetesen következik az, hogy bár mindenkinek megvan a maga munkája, ezek nem szétválaszthatók, hanem mindegyik személy munkájában kölcsönösen részt vesz mindegyik személy úgy, hogy mégis mindegyik személynek megmarad a sajátos munkája.

Viszont ez lehet száraz, szóval az alábbi linkeket ajánlom:

Egy evangelikus lelkésznek a videói a témában:

https://www.youtube.com/watch?v=0ZLoV_pNTKA&t=412s

https://www.youtube.com/watch?v=XyMkTKs0F24

https://www.youtube.com/watch?v=gXbYv98q6B8

Ezt olvasd el:

[link] (a többi cikk is érdekes lehet az oldalon)

[link]

[link] (Innen, ebben a kérdésben a "Teológiai alapok" előadás érdekes, mellette van a pdf is.)

A katolikus lexikon is segíthet a megértésben: [link]

Biblia projektet is ajánlom:

https://www.youtube.com/c/ABibliaProjekt/videos

Istenről angolul van egy videójuk:

https://www.youtube.com/watch?v=eAvYmE2YYIU

C.S. Lewis: Keresztény vagyok! című könyve is érdekes lehet. Ő ír a háromságról is benne. [link]

Hirtelen ezek jutottak eszembe, amik segíthetik a megértést.

Nehéz emberi ésszel felfogni, hogy valaki Isten is és ember is, de Jézusra mindkettő igaz. Hasonló ez, mint a fizikában a foton természete: egyes kísérletek egyértelműen kimutatják, hogy a foton egy részecske, más kísérletek azt mutatják ki, hogy a foton egy hullám. Makroszkópikus szemléletünkkel ez a kettő összeegyeztethetetlen, de a kvantummechanika bizonyítja a fotonról, hogy egyszerre részecske is és hullám is.

Amikor Isten lejött a földre egy Jézus nevű júdeában született ember testében, lemondott minden isteni tulajdonságáról, amelyek egy emberi testbe nem vihetők át. Például Istennek nincsenek szükségletei, Jézusnak szükségletei voltak. Istennek nincsenek korlátai, Jézusnak voltak. Isten nem kísérthető, Jézus kísérthető volt. Isten nem szenved testileg, mert nincs fizikai teste, Jézus szenvedett testileg. Istennek nincs szüksége támogatásra, vagy segítségre, Jézusnak szüksége volt támogatóra a mennyből (az Atyára, ezért imádkozott). Isten nem változik, tökéletes, vagyis nem kell fejlődnie, tanulnia, de Jézusnak kellett. Jézus azért mondott le ennyi mindenről, ami Istenként megvolt neki a mennyben, mert egy akart lenni közülünk, meg akart tapasztalni minden nehézséget, amelyet mi emberként átélünk, még a halált is. Sokszor úgy is nevezi magát, hogy ő az Emberfia. Ő volt az az ember, aki tökéletesen megvalósította, hogy Isten a saját képére teremtette az embert (amit Ádám és Éva elszúrt, azt Jézus helyrehozta). Ezt a sok lemondást azért tette, hogy mindenkor teljesen együttérző főpapként képviselni tudjon minket az Atyánál. Mivel átélt minden kísértést, és szenvedést, segíteni tud mindenkinek, aki hozzá fordul. Ezért Jézus ember, sőt olyan ember, aki mindenkinél jobban meg tud érteni mindket. (Tehát nem a római katolikus szentek tudnak minket megérteni, nem ők vannak legközelebb emberi mivoltunkhoz, hanem Jézus, sőt Jézuson kívül Isten nem is fogad el más közben járót Isten és ember között.)

Ugyanakkor Jézusban emberi testében is megmaradtak Isten olyan tulajdonságai, amelyeket megőrizhetett egy emberi testben is. Például bűntelen volt, tévedhetetlen volt abban, amit mondott. Hatalma volt minden teremtmény felett (például a démonok felett is, vagy vadállatok felett vagy a természet erői és jelenségei felett). A halál nem tudta fogságban tartani. Amikor leborulva imádták, elfogadta, pedig ez csak Istennek jár. Egynek mondta magát az Atyával, és azt mondta, hogy aki látja őt, az látja az Atyát. Ugyanolyan jelleme és személyiségjegyei voltak, mint Istennek, vagyis abból, ahogyan ő reagált egy helyzetre, megtudhatjuk, hogy Isten hogyan regálna rá. Elmondta, hogy őt ugyanúgy kell tisztelni, mint az Atyát, és aki nem ugyanúgy tiszteli őt, az az Atyát sem tiszteli. Elmondta, hogy az ő szavai (Igéje) alapján fogja Isten megítélni az embereket az utolsó napon.

Tehát az sem igaz, amit a Jehova Tanúi mondanak, akik nem képesek elfogadni, hogy Jézus Isten. Ők Jézust Mikáél arkangyalnak mondják. Jézusról lehet azt mondani, hogy Isten, lehet azt is mondani, hogy ember volt. Egy valami biztos sosem volt, és sosem lesz: angyal.

üdv, Stefán

Szia Kérdező, Jézus mindenképp emberfeletti és egyedi. Ő az Ige, ahogy tanúságot tesz róla János evangélium első fejezete, olvasd el figyelmesen.

Jézus Istenné tette e magát? Ezzel kapcsolatban egy nagyon jó igeválogatás:

Állította-e valaha Jézus, hogy ő Isten?

[link]

Jézus, nevének jelentése, Isten a szabadító, eljövetele a legközpontibb projektje volt Istennek. Az Ő személyére utaltak előre a próféciák és szimbólumok az Ószövetségben. Jézus másik neve, Immanuel, azt jelenti, velünk az Isten, azaz Isten köztünk. Ajánlott olvasmány: Próféciák a Messiásról (Kairosz)

Egy rövidebb lélegzetű, de jó könyv: John Maisel: Isten-e Jézus?

Az Újszövetség tanúsága szerint Jézus kirányként és bíróként fog visszatérni. Nem az Atya, hanem a Fiú ítél.

„Az Atya nem ítél el senkit, hanem egészen a Fiúra bízta az ítéletet, 23hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút is, ahogy az Atyát tiszteli.”

A legősibb keresztény hitvallás, melyet az Újszövetség tartalmaz, hogy Jézus Úr.

Ettől függetlenül nem kell Jézushoz imádkozni, én sose szoktam, hanem az Atyához imádkozom. Krisztus a főpap, aki értünk imádkozik Istennél. Az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében, és mondhatod amit szeretnél Istennek.

A legtöbb keresztény felekezet elfogadja az apostoli hitvallást, ebből egyértelmű, hogy Jézusnak kiemelt a szerepe

[link]

#10

"... inkább úgy jött át, hogy Isten erőit birtokolja Jézus,..." - erről ezt mondta maga Krisztus: „Isten nekem adott minden hatalmat az égben és a földön." Máté 28:17

Miután feltámasztotta Jehova a Fiát, ezt írja többek között vele kapcsolatosan a Biblia: Efézus 1:20, 21

"Ezt használta Krisztus esetében is, amikor feltámasztotta a halottak közül, és a jobbjához ültette az égi helyeken, sokkal feljebb minden kormányzatnál, hatalomnál, erőnél, uralomnál és minden névnél, nemcsak ebben a világrendszerben, hanem az eljövendőben is.

Filippi 2:9, 10

"Isten éppen ezért magasabb állásba emelte, és kedvesen megadta neki a nevet, amely minden más név felett áll, hogy Jézus nevében minden térd meghajoljon, az égben levőké, a földön levőké és a föld alatt levőké,"

"Viszont akkor honnan jött ez a Szentháromság fogalom a kereszténységbe?" - nem a Bibliából. Ahogyan a húsvét, a feltámadás, Krisztus születésének ünnepe....stb. sem bibliai tanítás. Ha valamit nem Isten tanít, akkor logikusan gondolva (Édeni történet) honnan jöhet a tanítás?