Az Egyesült Államokban miért nincsenek olyan egyértelmű többségben a történelmi egyházak, mint például itthon?

Európában sokáig a katolicizmus vagy keleten a pravoszláv egyház volt az államvallás, majd a reformáció után néhány országban valamelyik protestáns egyház, ellenben az Egyesült Államokban nem volt soha államvallás, sőt az első állam ahol alkotmányba foglalták a szekularizmust.

Ráadásul, mivel a katolikus egyház nem volt épp a toleráns a protestánsokkal kapcsolatban, sok angolszász és germán protestáns csak emiatt vándorolt ki az Államokba, akik mind más más protestáns egyházakat követtek attól függően, hogy honnan jöttek, emiatt esélye sem volt egyik egyháznak sem, hogy hegemóniába kerüljön a többi felett. Ráadásul Amerikában adómentességgel működnek az egyházak, és a neo-protestánsok kb. hetente új egyházat alapítanak.

Abban igazad van előző, hogy Európa elsősorban kultúrális értelemben keresztény, azaz a többség nem vallásos, hanem egy kultúraként és hagyományként tekint a vallásra, identitásnak veszi, mint a nemzeti identitást, amelybe beleszületni kell, és nem választás kérdése.

Jézus nem a kultúrális kereszténységet hirdette, hanem az élő hitet!

AZ USA-ban nem tradíció és nemzeti identitás miatt járnak gyülekezetbe az emberek, hanem azért, mert szükségük van Istenre.

Kerdezo

1. Eloszor a szamok. Az amerikaiak (tehat nem a VALLASOS amerikaiak, hanem mindenki) 26%-a romai katolikus, es ez a legnepesebb kereszteny egyhaz. Ezt kovetik a "deli baptistak", majd a metodistak.

Osszessegeben a kulonfele protestans ("tortenelmi" avagy nem) egyhazak tagjai ketszer annyian vannak, mint a romai katolikusok. De messze a legnepesebb felekezet a romai katolikus.

Tortenelmileg az "angolszászok" nem feltetlenul mind anglikanok voltak. Ha a skotokat ide soroljuk, ott a presbiterianus (reformatus) vallas terjedt el es ma is allamegyhaz. A fuggetlenseg kivivasa utan az anglikan vallast "episzkopalianusnak" (Episcopalian) neveztek el az USA-ban, hogy ne emlekeztessen az angolokra. (Ne bonyolitsuk, hogy beloluk az 1970-es evekben kivalt egy konzervativabb szarny "Anglican" neven...) Kezdetben Amerika vallasanak a kalvinizmust (reformatus, presbiterianus, kongregacionalista) tartották, de ez gyorsan valtozott.

2. Nagyon fontos, hogy az USA nem homogen, tehat nagyon sok fugg attol, melyik allamrol vagy teruletrol beszelunk. A del-keleti allamokban a vallasossag az elet resze, mindenkinek illik valahova templomba jarni, es az emberek nagy resze vallasos is. Mas a helyzet a nyugati vagy az eszak-keleti allamokban, ahol a deli Biblia ovezet tularado, elragadtatott vallasossaga ugyanolyan idegennek szamit, mint nekunk. Nem lehet altalanositani.

3. "az újabb, valamennyire furcsább és más tanításokat megfogalmazó felekezetek. Ezek azok a felekezetek, amelyeket itthon szektának hívják. Például a magukat keresztény egyházaknak tekintők közül a pünkösdi karizmatikusok, az adventisták, a mormonok, a Jehova tanúi, valamilyen szinten a metodizmus, ami egy kicsit kilóg a sorból stb."

Ezek azok az egyhazak, amelyeket nem importaltak az amerikaiak a bevandorlas soran, hanem naluk alakultak ki, mondjuk "organikusan".

3-4 ebredesi mozgalom, "Great Awakening", volt az USA-ban (1730-1755, 1790-1840, 1855-1930 es talan mondjuk 1960-80), es ezek eredmenyekent jottek letre.

Tehat ezek csak nekunk ujak es furcsak. Az "evangelikal", punkosdista, karizmatikus egyhazak Amerikaban tortenelmi egyhazaknak szamitanak, es a kulturajuk resze. Ezert vannak annyira elterjedve.

Ahogy Amerika atvette a nyugati vilag vezeto szerepet a britektol (az elso, de legkesobb a masodik vilaghaborutol szamitva), úgy hozták a sajat tortenelmi vallasossagukat is a kulturaval egyutt. Nyugaton mar sokkal regebben elterjedtek, legjobban Nagy-Britanniaban, de Nemetorszagban, Skandinaviaban is nagyon sok evangelikál, karizmatikus kereszteny van, akar 4. generaciosok.

A volt szocialista orszagokban ertelemszeruen kesobb, hiszen eloszor le volt az amerikai kultura elol zarva az ut. A 90-es evektol pedig a korabban kotelezoen tudomanyos materialista vilagnezeten tartott kelet-europaiak eloszor a sajat tortenelmi felekezeteiket kezdtek felfedezni, kulonosen az ertelmiseg, es a fiatalok is. Tehat Magyarorszagon katolikus, reformatus, evangelikus. Ezekben az evekben alakult ki a "furcsakkal" szembeni ellenszenv, hiszen az ateista kornyezetben felnott, semmilyen kereszteny alapokkal nem rendelkezo fiatalok konnyen celtablaiva valhattak az extrem kis kozossegeknek, es a szulok is jobban orultek, ha a gyerek "rendes" egyhazba kerul. A Hit Gyulekezete ekkor mar letezett, es eleg nagy felhaborodast valtott ki.

Ezzel egyidoben megjelentek az egyhazi konyvesboltokban az amerikai kereszteny konyvek forditasai, fiataloknak is, amelyek kozott omlesztve evangelikal, karizmatikus anyagok is voltak. Kesobb megjelentek hivatalos formaban is az amerikai karizmatikusok, pl. a Golgota (Calvary Chapel).

Amerikara visszaterve - itt tehat egyszerre van jelen az, hogy a kereszteny bevandorlok az identitasukat erositik azzal, hogy az anyaorszag vallásat kovetik, pl. egy ir katolikus, egy sved luteranus. Ugyanakkor vallasilag es egyebkent is nagyon buszkek a szabadsagukra, ahol a fent emlitett Gipsz Jakab nemcsak oda jar templomba, ahova akar, hanem olyan egyhazat ALAPIT, amilyet akar. Es alapitanak is: ezek a felekezetekhez nem tartozo kisegyhazak hetente szaporodnak es hetente szunnek meg, tehat a nevuket megjegyezni sem kulonosebb erdemes.

Ugyanakkor ha egy amerikai elmegy Egerbe: 26 romai katolikus templom van ebben az osi katolikus varosban, 54 ezer lakosra. Megallsz az egyiknel es latod a kovetkezonek a tornyat... nekik ez ugyanolyan egzotikus es furcsa. Naluk igy minden sarkon ezek a nevenincs kisegyhazak vannak.

9+

Más szavakkal: nem a karizmatikus kisegyházak "szekták", hanem Kozép-Kelet-Európa van természetes fáziskésésben.