Mi a véleményed? Neten olvastam

Akkor nem csak beképzelt vagy, de sajnos nagyon buta is.

Mondjuk mit várjunk egy fanatikus hívőtől...

A pápa pont azt mondta, hogy a többi vallásból is kerülhetnek emberek a mennyországba, és akár még ateisták is.

Te is ezt mondod?

Felét elolvastam.

Neked kérdező halvány fingod sincs istenről.

Ezt számodra elképzelhetetlen mértékű és formájú tisztelettel szeretném átadni, kedves testvérem.

Meditálj.

16-os én nem ezt mondtam. Csak azt, hogy "Hiszek EGY IStenben, Mindenható Atyában..." Te beszéltél több istenről, ami nincs, kérdezd meg a Pápát!

pápá

Sokan nem a kérdésre válaszoltak.

Az volt a kérdés hogy mi a véleményed.

Sokan csak úgy válaszoltak hogy abból indultak ki hogy ők ettől nem lesznek hívők.

De ebből a leírásból, sok mindent kéne kivenni és meg kéne vizsgálni, és abból kéne véleményt formálni. Vagy el lehet utasítani elvből de akkor igazából nem válaszoltál a kérdésre, csak úgy csináltál.

pl. Ahogy a kérdésbe van, hogy vannak olyan nem-hívők akiknek az élete erkölcsösebb, mint például egy olyan hívőé aki éppen meg akarja téríteni.

Itt felmerül több kérdés is amit érdemes közelebbről megvizsgálni.

pl. Mik azok a dolgok amiktől az a nem-hívő élete erkölcsösebb mint azé aki meg akarja téríteni? Tételesen, mik azok a dolgok.

Milyen alapja van a nem-hívő embernek arra hogy ő erkölcsös életet él?

Egyértelműen a lelkiismeret, egy jó alap. De vajon a lelkiismeret honnan van? A biblia nem éppen arról számol be hogy a lelkiismereten keresztül Istenhez közelebb kerülhetünk? Tehát aki erkölcsös életet él úgy hogy nem hívő, akkor ásson mélyebbre bátran és kérdezze meg magától, hogy jó, de honnan van nekem ez a lelkiismeret ami alapján én tudom a jót tenni?

Vajon én találtam ki? Vagy én ennyire tökéletes vagyok? Kis szerénységgel rá kell jönnünk, hogy nem, nem a mi találmányunk és nem is a mi felfedezésünk, ezt valaki létrehozta, ugyanúgy mint a körülöttünk levő világot.

Tehát felfedezhetjük hogy aki erkölcsösebb életet él, de Istent nem akarja elfogadni mint létező személyt, és teremtőt, az olyan mintha, én kapnék csak úgy egyik napról a másikra egy házat, mondjuk a testvéremtől, kölcsön hogy ott lakhassak amíg akarok, használnám, és közben elfeledkeznék arról hogy ezt kölcsön kaptam nem az enyém, és nem is érdekelne már, hogy tesómé, és ha kérdezik akkor is azt mondanám hogy az enyém, nem veszek róla tudomást, csak használom. Jó célokra is használom felújítom a házat, rendbe teszem a kertet, kívül újra festetem, meg csinálom a kaput. De tesóm mivel, nem akarok tudomást venni róla hogy azt ő nem nekem adta, hanem kölcsön, vissza fogja venni és lehet hogy még hamarabb is mint gondolnám. Tehát tesómnak, őszintén, ez nem igazán tetszik hogy én úgy teszek mintha nem tőle kaptam volna a házat, és még másoknak sem ismerem be. Persze annak örül hogy felújítgatom, de annak már nem örül hogy a szomszédok arról panaszkodnak hogy hétvégente nagyon hangos bulikat csapok a barátaimmal. És annak pláne nem hogy nem akarom be ismerni még a barátaimnak sem hogy én csak kölcsön kaptam a házat, hogy lakjak benne egy kis ideig.

Szóval ahogy példálózni akartam, lehet hogy én jó dolgokat is csináltam a házzal. De ott van az hogy hétvégente meg buliztam és a szomszédok nyugalmát is megzavartam.

Ezzel arra akartam rá mutatni hogy, lehet hogy én nem-hívőként erkölcsösebb életet élek, mint mondjuk a hívőknek egy nagy része, de mivel én nem ismerem Istent, mert nem akarom elismerni, akkor én óhatatlanul is ehhez a világhoz fogok tartozni, mivel nem az Isten országát keresem hanem e földi javakat, mivel nem hiszek csak ebben az életben.

E földi életet pedig nem kell senkinek bemutatni, hogy milyen.

Mindenki tudja hogy mi mozgatja az embereket, a pénz és a saját magam boldogsága. Ezeknek ára van, nincs ingyen. A világ olyan amilyen. De sokan nem kérdőjelezik meg hogy igazából mért is ilyen a világ amilyen. Sokan beletörődnek, és örülnek ha a saját életükben elégedettek lehetnek, holott ez az elégedettség mindig csak rövid ideig tart és múlandó és majd hogy nem mesterséges.

Visszatérve egy kicsit a kérdésben felvetett részre, és a véleményekre, hogy a nem-hívők és az éppen megtéríteni hívők, közötti különbségre, hogy a nem-hívők, azért utasítják el Isten személyét, mert éppen az aki próbálja megtéríteni, hívő létére erkölcstelenebb, az érthető.

De. Arra már nem igazán akarnak gondolni a nem-hívők, hogy Isten személye, attól nem fog változni, mert egy erkölcstelen magát hívőnek beállító személy beszélt róla.

Tehát Isten ugyanaz marad, akárki is beszél róla. Az hogy mit beszélnek róla az már megint más kérdés mert, sok hazugságot is lehet róla hallani.

De vajon, a nem-hívők közül. Hányan olvasták el az evangéliumot, vagy az apostoli leveleket, vagy az apostolok cselekedeteit. Hányan tudnak így Istenről és Jézusról ahogy le van írva?

Az ószövetség az Jézus előtti időszakokról szól, az egész ószövetség Jézus megjelenésére épül, aki megváltja az embert.

Tehát, akik nem-hívők, hányszor vették a kezükbe a bibliát, és tényleg kicsit megnyitva a szívüket, olvastak volna el mondjuk csak egy-egy fejezetet a bibliából, (inkább az újszövetségből,) és ŐSZINTÉN, elgondolkozva magukban meg vitatni, nem egyből letagadni és mesekönyvnek kiáltani ki, hanem ŐSZINTÉN, hinni Istenben, aki az embert jónak teremtette, és csak jót akar neki?

És ehhez, nem kell templomba, menni, nem kell a századik hit térítőnek igazat adni vagy ellenkezni vele.

Csak ennyi a tanácsom. Ülj le, nyisd ki a bibliát, az újszövetségnél, és olvass el egy evangéliumot. Nyisd meg a szíved, és higgy, mert ezért marad ez a könyv sok embernek láthatatlan és érthetetlen.

Amikor koszos az arcod, és a tükörbe nézve, a tükröt próbálod letörölni hogy tisztább legyen az arcképed, ugye az is egy értelmetlen dolog.

Hát akkor milyen értelme van úgy elolvasni valamit, vagy véleményt formálni valamiről, amiről kapásból meg van a véleményed és elvből elutasítod?

Szóval erre is, akartam helyezni a hangsúlyt ebben a HSZ-ben hogy, sokan nem a kérdésre válaszolnak csak úgy tesznek, mivel elvből meg van a véleményük, így akármit olvasnak, végig sem akarják gondolna az olvasott szöveget, végképp nem akarják körbe járni annak értelmét, pedig csak így lehet az ismeretben is előrébb jutni ha tudjuk az előzményeket, a semmiből nem lett csak úgy valami, annak oka van hogy az ott van, és ez az ok felismerése, meg ismerése közelebb visz a megértéshez.

Ez a hsz abból a kérdésben szereplő részből indult ki hogy van olyan eset hogy a nem-hívő erkölcsösebb életet él mint mondjuk egy hívő, aki éppen azt a hívőt akarja megtéríteni. És abból indult ki ez a hsz hogy láttam ahogy erre páran reagáltak, szóval ezzel a hsz-el csak egy kis részletet próbáltam kielemezni a kérdésben levő szövegből, és még lenne mit ki elemezni, és ezzel arra buzdítok mindenkit, hogy igenis nézze meg hogy mit is akar mondani, egy-egy bibliai idézet és miért akarja azt mondani amit mond. Vizsgáljuk meg amit pl. ebben a kérdésben is feltett a kérdező, és ne csuklóból, könyökből, vállból, kapásból elutasítsuk, mert mi már mindent tudunk és pont. Ennek nem látom értelmét, de ha van akkor világítsa meg valaki nekem.