Mi ez a hihetetlenül buta kérdés, hogy ki/mi teremtette Istent?

NEM, ez NEM BUTA kérdés, hanem teljesen logikus.

Ugyanis isten mellett az egyetlen "érv", hogy a világ nem jöhet létre a semmiböl, ezért kellett valakinek teremtenie.

Viszont ugyanezzel a logikával isten sem jöhet létre a semmiböl, azaz vagy öt is teremtette valaki, vagy az egésznek semmi értelme.

Ha meg isten létrejöhet a semmiböl, akkor a világ is.

Mondjuk Einstein azt mondta, hogy a világegyetem örök és nincs kezdete vége, hanem pulzál. Einstein életében egy tudós bebizonyította, hogy volt a nagy Bumm és onnantól startolt el a világegyetem, tehát volt kezdete. Einstein pedig a fejét fogta, mert ugyanott tartott, hogy kár volt ezt a felfedezést tenni, mert ha valaminek van kezdete, akkor ki rakta oda a nagy bumm előtti anyagot. Tehát a tudomány ugyanabba a hibába esett bele, mint az ateisták a kezdet kérdezgetésével, aminek nincs vége.

Mert ha mindket UFO-k teremtettek, akkor ki teremtette az UFO-kat? És így tovább.

Ez arra a buta érvre a reakció, amikor valaki azzal próbálja bizonygatni az istene létét, hogy semmi nem létezhet csak úgy önmagától.

Mellesleg a kérdés alatti kifejtésed is hibás, hisz a vallástörténelem során számtalan isten létezett már aki valamilyen módon teremtve lett.

"Ki teremtette az embereket? Ki adott neked tudatot? Ki döntötte el, hogy hol, melyik családban, mikor szüless meg? Ki teremtette az állatokat? Ki teremtette a növényeket? Kicsoda?"

SENKI!

"Mi ez a hihetetlenül buta kérdés, hogy ki/mi teremtette Istent?"

Nem buta kérdés.

Teszel egy feltételezést hogy a világot már pedig KELLETT hogy teremtse valami. Majd utána eltörlöd ezt a feltételezést isten esetén csak azért hogy igazold a hited/vallásod.

Ez a kérdés erre a hibára mutatott volna rá de elvakultság miatt hatástalan.

"Viszont ugyanezzel a logikával isten sem jöhet létre a semmiböl, azaz vagy öt is teremtette valaki, vagy az egésznek semmi értelme.

Ha meg isten létrejöhet a semmiböl, akkor a világ is."

"Ha meg isten létrejöhet a semmiböl, akkor a világ is." Ezzel az eszmefuttatással az a baj, hogy Isten nem jött létre a semmiből. Ilyet nem állít senki. Tehát Isten léte nem cáfolja azt a téttelt, hogy annak ami létrejön, kell hogy legyen valami oka, kezdete, eredete, valaminek a hatására jön létre, magyarán a semmiből a semmi hatására nem lesz semmi. A keresztény állítás az, hogy Isten mindig is volt. Tehát ő az állandó tényező, ami mindennek a forrása. Ugyanis elengedhetetlen, hogy legyen valami a világban ami állandó. Korábban úgy gondolták, maga a világ az és a világnak nem volt kezdete. Sokáig a keresztény nézet, miszerint a világnak volt kezdete nem volt bizonyítható, sőt sokan tagadták. Az Ősrobbanás elméletének kidolgozása egy belga pap fizikus, Georges Lemaitre nevéhez kötődik, amit évekig visszautasítottak a tudósok, amíg a mérések be nem bizonyították.

Az egyetlen "érv" is tulzás. Dr. Michael G. Strauss szerint, (aki az Oklahomai egyetem fizikaprofesszora és 15 évig kutatott a Fermi Országos Gyorsítóközpontban, jelenleg pedig a CERN-nél dolgozik és a Nagy Hadronütköztető adatait elemzi, a Higgs-bozont tanulmányozza) a világ precizitása meggyőző érv Isten mellett.

Ennek alternatívája lehetne esetleg a multiverzum elmélet, amivel az a baj, hogy még a húrelmélet sem bizonyított, ráadásul ha léteznek is más "világok", azokat nem tudjuk vizsgálni, (valószínűleg soha nem is fogjuk tudni) mivel a mi világunkon kívül vannak. Ráadásul csak odébb tetszük a problémát és rámondjuk, hogy biztos a multiverzumok világa az állandó. A gond az, hogy ez már tényleg bizonyíthatatlan. Ráadásul, ha a Borde–Guth–Vilenkin tétel igaz, akkor a multiverzumok is egy pontba futnak vissza, ami ugyanazt a kérdést veti fel. Ki vagy mi indította el az egészet?

Továbbá Isten létezhet egy külső dimenzióban is, sőt ugye Isten elvileg a világon kívül létezik. A többi dimenzió között ennyi erővel nyugodtan ott lehet a menny, a pokol, a "harmadik ég", "hetedik ég" stb. Én személy szerint mindig is úgy képzeltem, hogy pl. a menny az valami másik dimenzióban van, nem az általunk érzékelhető térben és ha elég sokat utazom az űrben egyszer majd ott lesz. "Látható világ", "láthatatlan világ", ezeket akár más-más dimenziókként is értelmezhetjük.

""Ha meg isten létrejöhet a semmiböl, akkor a világ is." Ezzel az eszmefuttatással az a baj, hogy Isten nem jött létre a semmiből. Ilyet nem állít senki. Tehát Isten léte nem cáfolja azt a téttelt,"

Ezt tévesen írják így páran.

Pontosabb lenne talán úgy hogy ha Istent nem kellett létrehozni akkor a világot miért kellett? Ha Isten létezhet teremtő nélkül akkor az ősrobbanásnak miért kellett létrehozó? Ez koránt sem jelenti azt hogy a semmiből jött létre csak hogy jelenleg még nem ismerjük az előtte lévő folyamatokat.

@8: Amikor nem értjük a fizikát, de szeretünk tudományosan hangzó szavakat használni :)

- Az ősrobbanás a világ jelenlegi formájának a kezdetét jelenti. Nem tudjuk, volt-e előtte bármi is, illetve egyáltalán értelmezhető-e az "előtte" kifejezés. Lehet igen, lehet nem. Ennek megfelelően az ősrobbanás nem zárja ki azt, hogy a világunk mindig is létezett.

- A multiverzum elképzelésnek nem baja, hogy a "húrelmélet" bizonyítatlan - akármit is érts a "húrelmélet" szón. A különféle húrelméletek mindegyike kvantumgravitációs elmélet lenne, nem dönti el azt a kérdést, hogy léteznek-e más univerzumok.

- A Borde–Guth–Vilenkin tétel annyit állít, hogy a felfúvódó univerzumok mindegyikénél volt a felfúvódásnak egy kezdete, nem mehet a végtelenbe vissza a felfúvódás története az időben. Ez nem jelenti sem azt, hogy az univerzumok születése végtelen ideje tart, sem azt, hogy felfúvódás előtti állapotban nem létezhettek ezek az univerzumok végtelen ideje. És ez az elképzelés ráadásul még annyira sem bizonyított, mint a húrelmélet.

- A "külső dimenzióban létezik" kifejezés jól hangzik, ha sci-fit írunk, csak semmi értelme nincs. Ugyanez a helyzet a "másik dimenzió" és "többi dimenzió" kifejezésekkel. A dimenzió ilyen kontextusban a világunk valamely kiterjedését jelenti térben vagy időben.

+1: A világ "hangoltsága" egy szubjektív érv. "Én nem tudom elképzelni, hogy mindez véletlenül jött pont így össze, tehát következésképpen ez nem is lehetséges." Rengeteg más kutatónak meg nincsenek ilyen érzései a hangoltsággal kapcsolatban.