Isten miért adott nekünk szabad akaratot?

"Ha éhes vagy nem tudod megállni, hogy ne egyél? Minden ingerre mindig ugyanazt cselekszed, nem tudsz választani?"

Amit a 20.,... válaszoló próbál felvázolni szerintem:

Az emberi agy egy nagyon összetett rendszer. Rengeteg minden befolyásolja a döntéseket. Azonban az egész pusztán olyan mint egy egyenlet. Van rengeteg változó és valamilyen eredmény.

Ez semmilyen módon nem zárja ki azt hogy ne tudnád felfogni azt ami történik veled vagy bármi mást felfogni.

Aztán a kérdésed másik pontja volt:

"Minden ingerre mindig ugyanazt cselekszed, nem tudsz választani?""

Ez egyáltalán nem mond ellent az előzőleg felvázoltaknak. Mivel mint írtam ez egy komplex egyenlet sok változóval. Ezért ha például téged meg kérdeznek hogy kérsz-e vacsorát most és 5 perc múlva akkor más lesz az eredmény mert már több változó is megváltozott.

Az inger lehet ugyan az de a változók értéke az folyamatosan változik.

Ha azonban egy egyenlettel megadható minden döntésed, ha kiszámolható (attól még hogy nem tudom kiszámolni az nem azt jelenti hogy nem lehet kiszámolni) akkor hol is van a döntés?

Akkor már nem döntés hanem egy eredmény.

Ajjaj, Kreatti, már megint olyan témában próbálsz okoskodni amiről azt se tudod, hogy eszik-e vagy isszák?

Egy előre determinált világ abban különbözik egy szabad akarattal bírótól, hogy előbbiben nem létezik a véletlen. Ha például egy pékségben te teljesen véletlenül ki tudod választani, hogy kakaós csigát kérsz, míg ha visszamennél az időben és ugyanabban a helyzetben a véletlen döntésed eredménye egy sajtos rúd lenne, ebben az esetben lehet szabad akaratról beszélni. Míg ha a körülmények szabják meg a döntésed, például hogy akkor épp az édeset kívánod jobban, ezért veszed a kakaós csigát, akkor akárhányszor utaznál vissza az időben, mindig a kakaós csigát vennéd ebben a szituációban. Mert a körülmények határozták meg hogy mit fogsz dönteni.

Ettől még természetesen te hoztad meg a döntést, és felfogtad hogy így döntöttél, csak épp ez a döntésed előre meghatározott, determinált volt.

Az, hogy van-e szabad akarat, sokkal bonyolultabb kérdés annál, hogy egyértelmű igennel vagy nemmel meg lehetne válaszolni. Kezdjük azzal, hogy egyáltalán mit értünk akarat alatt. Az embert alapvetően az ösztönök irányítják, az ösztönös késztetések részei-e az akaratnak? Az ember, mire felnő, rengeteg tanulási és szocializációs folyamaton megy keresztül, aminek során berögzült viselkedési minták és gondolati sémák alakulnak ki, ezek részei-e az akaratunknak? Ezenfelül az ember tagja valamilyen közösségnek, illetve általában egyszerre több közösségnek, amik egy meghatározott értékrenddel bírnak. Ezeknek az értékrendeknek való megfelelés része-e az akaratunknak? Ha mindezek nem részei, akkor igencsak leszűkül az a terület, ahol egyáltalán önálló akaratról beszélhetünk. Ha pedig részei, akkor olyan determináló tényezőkkel kell számolni, amik nagyon erősen megkérdőjelezik az akaratszabadság lehetőségét.

A másik probléma a szabadság fogalma. Mitől szabad az akarat? Ha mentes minden külső befolyástól? De ha nem is tudunk minden külső befolyást felismerni, vagy ha fel is ismerjük, nem tudjuk függetleníteni magunkat egy bizonyos befolyástól? A korai szocializáció pl. olyan külső befolyás, amit az ember nem tud magában pontosan behatárolni, és alapvetően határozza meg az ember gondolkodását. De maga a Biblia is külső befolyás, pl. az üdvösség ígérete egy igen erős befolyásoló tényező. Vagy úgy értsük az akarat szabadságát, hogy egy olyan autonóm döntés, ami bár a külső befolyások által kialakított ítéletünkkel hozunk meg, akár az aktuális helyzet külső nyomásának is engedve, de mégis autonóm módon olyan értelemben, hogy vállaljuk a döntés miatti felelősséget és következményeket?

És akkor még ott van a jó és rossz kérdése, mert ugye (keresztény szempontból) a szabad akarat arra van, hogy szabadon dönthessünk jó és rossz között. De honnan tudjuk pontosan, hogy mi a jó? A Bibliából? A Bibliának sokféle értelmezése lehetséges, egy konkrét kérdésben akár teljesen ellentétes álláspontokat is le lehet vezetni belőle? A lelkiismeret szavából? De létezik-e tiszta, minden külső befolyástól mentes lelkiismeret? A gyakorlat nem ezt mutatja, a lelkiismeret erősen alá van vetve az adott társadalom értékrendjének.

Szia

Talán érdemes arról gondolkodni, mit jelent a szabad akarat? Ez a téma évszázadok óta megosztja az embereket. Egyesek szerint szabad akarat mint olyan nem is létezik, mivel Isten előre elrendelte minden tettünket. Mások úgy érvelnek, hogy csak akkor beszélhetünk szabad akaratról, ha abszolút szabadságunk van. Ha szeretnénk tisztán látni ebben a kérdésben, Isten Szavához kell fordulnunk. A Biblia feltárja, hogy Jehova szabad akarattal teremtett meg minket, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk értelmes döntéseket hozni, és ehhez jogunk is van. pl. mit mondott Józsué a saját döntéséről a hébereknek? Józsué 24:15

"Ha viszont rossznak tartjátok, hogy Jehovát szolgáljátok, akkor döntsétek el ma, hogy kit fogtok szolgálni: azokat az isteneket, melyeket ősapáitok szolgáltak a folyó túloldalán, vagy az amoriták isteneit, akiknek a földjén laktok. De én és a háznépem Jehovát fogjuk szolgálni.”

A Szentírás még ezekre a kérdésekre is választ ad: Hogyan kell élnünk a döntési szabadságunkkal? Van valami, ami korlátoz ebben minket? Hogyan mutatják a döntéseink a Jehova iránti szeretetünk mélységét? És hogyan tarthatjuk tiszteletben mások döntéseit?

Egyedül Jehovának korlátlan a szabadsága, de azzal, ahogyan felhasználja, példát mutat nekünk. Amikor teremteni kezdett, szeretettől indíttatva úgy döntött, hogy szabad akaratot ad az intelligens teremtményeinek. De az embernek adott szabadsága nem korlátlan. Felelősek vagyunk Neki a döntéseinkért. Mondhatjuk-e magunkat igazán szabadnak, ha a szabad akaratunk korlátok közt van? Igen, mindenképpen. Ha belegondolunk, a korlátok a védelmünket szolgálhatják. Tegyük fel például, hogy úgy döntünk, hogy elutazunk egy távoli városba. De vajon biztonságban éreznénk magunkat, ha nem lennének közlekedési szabályok, és mindenki maga döntené el, hogy milyen sebességgel megy, vagy az útnak melyik felét használja? Természetesen nem. A korlátozásokra szükség van ahhoz, hogy mindenki élvezhesse az igazi szabadsággal járó előnyöket. Tehát Isten bizonyos korlátokon belül engedi a teremtményeit használni a Tőle kapott szabadságot, de ezek a korlátok a MI hasznunkra, előnyünkre van.

Ha nem élünk vissza az Istentől kapott szabad akaratunkkal, akkor tartalmas, boldog, békés életet élhetünk. - a Tőle jövő áldásokkal!

"Ő egy sátánista troll."

És ha azt mondom, hogy te vagy sátánista troll? Végül is te többet tettél már a kereszténység lejáratásáért, mint én. De én ettől függetlenül nem tartalak sátánistának, de ha hülyeséget írsz, akkor azt hülyeségnek fogom nevezni.

Az a baj, hogy a tudatosságot kevered a szabad akarattal. Nem teljesen független a kettő, de attól még, hogy tudatosan hozunk meg egy döntést, nem biztos, hogy átlátjuk a determináló tényezőket, amik a döntésünket befolyásolják.

Mansour, hagyd rá! Nem nagyon szokta valódi jelentésében használni a szavakat. A sátánista troll például nála annak a szinonimája, hogy merészel nem egyetérteni vele.

Nem egyszer volt már hogy keresztények szóltak rá a stílusa miatt, őket is egyből sátánista trollozta...

A szabad akarat meg a biológia kicsit mas nem? Engedjünk el a kaja témát mert a biológia komolyan bele szol 😂😅

Ne felejtsük el hogy van faj fenntartó és lét fenntartó ösztönök! De még is az ember képes sok ösztönének ellent mondani nem úgy mint az állatok!

Sokszor van hogy valamit kíván akar az ember vagy épp kísértésbe esik de még sem csinálja meg nagy fájdalomra!

Szerintem ezt kellene vizsgálni hogy vannak esetek amikor az ösztön és a lét beleszól viszont az ego a tudat nemet mond

"Szerintem ezt kellene vizsgálni hogy vannak esetek amikor az ösztön és a lét beleszól viszont az ego a tudat nemet mond"

Ez annyit tesz, hogy akkor az ösztön és a lét mellett az ego és a tudat is beleszól.

27.

Az hogy ellent tudsz állni az nem mond ellen annak hogy nincs szabad akarat.

Térjünk vissza az evés példához. (bocsi)

Tegyünk fel hogy fogyókúrázni akarsz de ott van az a nagyon nagyon finom (és hizlaló) süti. Az agyad egyik része azt mondja hogy edd meg a sütit mert finom. A másik része pedig azt veszi figyelembe hogy a fogyás a cél.

A kettő között "harc" kezdődik és az egyik fél "győz". (leegyszerűsítve)

Itt azonban semmi természet feletti nincs. Agyi folyamatok vannak amik pedig csak mint azt már kifejtettem 21.-ben csak egyenletek.

Ez ugyan az mint amit a 21. leírtam lényegébben csak másik változók is befolyásolták az egyenlet eredményét.