Miért magasztalják fel annyira Isten és Jézus szenvedéseit?

10:51

Te kérdezed tőlem, hogy gondolkodok-e egyáltalán?

"azaz ő szenvedett a mi bűneinkért!"

Ez az egyik leggyengébb érv Jézus nagysága mellett, amit millióan megcáfoltak már, abszolút értelmesen: olyan nincs, hogy valaki mások bűneiért szenved.

Azaz szenvedhet, ha akar, de mit sem ér: azért mert Jézust keresztre feszítették, jobb ember lettem? Nem. Tisztább lelkű, szeretetteljesebb, boldogabb? Nem. A bűneim hibáim megbocsáttattak? Nem.

A bűneimért való vezeklést senki nemvállalhatja át, még Jézus sem, azokat nekem kell megbánnom és kijavítanom. Tehát mit ért ilyen szempontból Jézus kereszthalála? Több embert gyilkolt meg a jézusi-eszme, mint ahányat valóban megmentett.

"Miért is tért volna 100%-ig biztosan a menybe?"

Rendben, de ezzel a kijelentéssel, te egyetlen utat hagytál: a szentháromság tagadását. Azzal, hogy kijelentetted, Jézus visszatérése a mennybe nem biztos, elfogadtad, hogy ember és nem Isten - hisz Isten nem megkísérthető, esélytelen, hogy megbukjon a sátáni kísértésen. Tehát ha van Jézusban isteni, esélytelen a megkísértése, de te ennek ellenkezőjét állítottad.

"Te azt említettek, hogy a kínhalála nem volt igazi, mivel néhány (rengeteg) más embert is megfeszítettek. Nos igen csak ők emberek bűnnel élők mi mind megérdemeljük a halált és a szervedést"

Nem azt mondtam, hogy nem volt igazi, csak hogy ő tudta, hogy a halála után úgyis a Mennybe jut, egy szimpla ember ebben nem lehetett biztos.

Arra, hogy megérdemeljük a szenvedést és halált, inkább semmit nem mondok. De te sem nevezheted magad kereszténynek ezzel a hozzáállással.

Mert az ember egy fantasztikus és csodálatos lény, akiben elképesztő lehetőségek rejtőznek, csak sajnos könnyen téved és hibázik. De legalább megpróbál újból és újból javítani magán - márpedig ezért nem szenvedést, hanem tiszteletet érdemel. A kijelentéseddel az Isten által alkotott lelkeket bíráltad és ítélted el - hisz a lélek, akárhogy dönt is, a hited szerint Isten műve. A Sátánhoz pártoló lelkeket éppúgy ő teremtette, mint a hozzá húzókat...márpedig ahogy tudjuk a Bibliából, Isten szeretetből alkotta az embert, és mivel úgy szerette őket, hogy a fiát adta, esélytelen, hogy ő is szenvedést érdemlőnek vélné az embereket. Az ilyenekért ugyanis nem szokás feláldozni semmit.

Na meg állításod szerint Jézus ember volt, de itt ellentmondásba keveredsz, hisz akkor ő éppúgy megérdemli a szenvedést, mint mi.

"Melyiknek könnyebb a Gazdag embernek mikor szegényé válik vagy a szegénynek aki már amúgy is szegény volt?"

Természetesen a szegénynek könnyebb. De ha Jézusra utalsz, mint gazdagra, ő a hogy válhatott volna szegénnyé, mikor maga a puszta boldogság is a lélek aranya?

Na meg rendben, tegyük fel, hogy a zsidók látták Isten csodáit. Akkor ők tudhatták Isten létét, de ez a mai társadalomra nem átruházható. Azért mert a zsidóknak látniuk kellett Isten csodáit, a maiak éppúgy hitetlenkedhetnek.

"Azt mondja, hogyha te is a Biblia tanításai szerint élnél Boldog ember lennél"

Elárulok egy titkot: boldog ember vagyok a saját vallássommal is, amelyik a szeretetet és elfogadást tanítja. Nem vagyok gazdag, az álmaim szinte elérhetetlenek, nap mint nap rengeteg gyűlölettel találkozom - de egy boldog ember vagyok, mert mérhetetlenül szeretem az embereket és - nevezzük így - Istent. Szerintem ugyanis mindenki ugyanabban az istenségben hisz, vallástól függetlenül... és bár nem vagyok keresztény, még mindig visszakaptam a jóságot és szeretetet, amit adtam, pedig nem kértem és nem vártam. De hiszek az isteni igazságban és abban, hogy Istennek az a fontos, hogy szeress, és nem az, amiben hiszel.

Ha szeretsz, nem kell hinned Jézus létezését, mert maga a szeretet és a jóra való törekvés "vált" meg.

15:58

:)

Én elismerem, hogy Jézus élt és tanított, de nem, hogy Isten fia volt - egyébként bizonyítékok igazolják, hogy csak évszázadokkal a halála után döntötték el, hogy a Bibliába Isten fiaként kerül.

De én nem hiszek a pokolban sem. Az ember jó, akkor is, ha néha elképesztő gyűlölettel cselekszik. De én hiszem, hogy előbb-utóbb mindenki felismeri a szeretetet, vallásól függetlenül, és az embernem szenvedésre született, nem pokolra, hanem hogy elfoglalja a helyét akármilyen Isten mellett, mint szerető gyermeke.