Jézus a teremtő Isten?

Szia!

Igen a Biblia szerint Jézus Krisztus a Teremtő Isten. Mindhárom isteni személy részt vett a Teremtésben. A Teremtés tervezője az Atya, gyakorlati kivitelezője a Fiú és együttműködik a Szentlélek is.

Isten a Teremtéskor többes számú kijelentéssel utalt önmagára: "És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon." A többes szám az isteni személyekre utal.

János apostol ezt mondja evangéliuma bevezetésében: "Kezdetben volt az Íge, és az Íge volt az Istennél, és Isten volt az Íge. Ez kezdetben az Istennél volt. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. (Ján. 1.1-3) "És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal. János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez volt, akiről mondtam: Aki utánam jön, előttem lett, mert előbb volt nálam" (Ján. 1.14-15).

János apostol szerint Jézus tehát nem más, mint a Teremtő Isten, aki által lett a világ. Pál apostol szintén ezt állítja Jézusról: I.Kor. 8.6: "Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, akitől van a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, ki által van a mindenség, mi is ő általa."

Krisztus "képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született; mert Ő benne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek; és Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn." (Kol. 1.15-18)

Jézusról szól ez az ige is: "akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette, aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítva, ült a Felségnek jobbjára a magasságban" (Zsid. 1.3)

Üdv. Péter

Péter nagyon jól leírta. Jézus Istennek egy része, mégpedig a teremtő Ige, akit Isten kibocsátott magából, hogy megcselekedje az Ő akaratát. Ezért nevezzük a Fiának.

Illetve az ember Isten képmására teremtetett, és van neki egy egója, személyisége és egy felettes énje, az isteni szikra benne. Ezt minden értelmes vallás és filozófia megfigyelte, sőt, még a pszichológia tudomány is. Ez a kettősség: cselekvő én, emberi személyiség - teremtő felettes én, önvaló, szuperegó Isten-tudat, stb. tulajdonképpen az isteni minta. Az Atya a teremtő mindenható, akinek van egy személyes, cselekvő megjelenése, ez pedig a Fiú. Így vagyunk mi is. Csak mi nagyképűen azt mondjuk: van nekem egy önvalóm/felettes énem/isteni lelkem. Holott az igazság az, hogy én vagyok a felettes énemé. Mint ahogy a Krisztus az Atyáé.

Freya

nekem van pár tippem ezekre:

"Fiam vagy te, ma nemzettelek téged! majd: Atyjává leszek, és Ő Fiammá lesz." Zsid. 1,5

-->itt az angyalokkal hasonlítja össze a Krisztust, ha megnézed a szövegkörnyezetet a Bibliába: "Mert az angyalok közül kinek mondta:"(sztem ide kéne egy kérdőjelet érteni)--->szal ez azt fejezi ki, hogy az míg az angyalok csak teremtményei Istennek, a Krisztus a saját Fia, sokkal közelebb áll hozzá.

"Rövidebb időre kisebbé tetted őt az angyaloknál, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg, mindent lába alá vetettél." Zsid.2,7

ez meg szerintem három, időben eltérő állapotát fejezi ki a Krisztusnak:

"Rövidebb időre kisebbé tetted őt az angyaloknál"-->amíg lent volt a Földön

"dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg"-->amikor feltámadtaz Úr Jézus Krisztus

"mindent lába alá vetettél"--> amikor eljön Isten országa, akkor lesz ez látható (bár már MOST is minden a Krisztus lába alá van vetve, mert hatalma van minden és mindenki felett)

Teremteni és alkotni- nem ugyanazt jelenti. Vannak alkotóművészek, de nincsenek teremtőművészek. Jézus nem mondja magáról, hogy ő teremtett volna bármit is, Isten viszont mondja. Jézus által, vele együtt.

Gusev

Szerintem igen a Fiúnak teremtő hatalma van. Jézus Krisztus új embert teremtett Ő magában:

"Az ellenségeskedést az Ő (Krisztus) testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén."

Efezus 2,15

"És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben."

Efezus 4,24

Ezekben a versekben ugyanaz a szó szerepel az új ember teremtésére, mint amit Jézus a világ teremtésére használt:

"Mert azok a napok olyan nyomorúságosak lesznek, amilyenek a világ kezdete óta, amelyet Isten teremtett (ktidzó=létre hoz; alkot; teremt), mind ez ideig nem voltak, és nem is lesznek."

Márk 13,19

"Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem használ semmit, hanem az új teremtés."

Gal. 6,15

Az új teremtést Jézus Krisztus hozta létre (teremtette).

Jézus Krisztus nem teremtmény, hanem született. Az Atya beszéde, és az Ő szájából jött ki:

"Kijöttem az Atyától (exerkhomai=azt is jelenti hogy ered valahonnan; származik), és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához."

János. 16,28

"Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem."

Ézsaiás 55,11

"Mert az Isten beszéde (réma=beszéd; mondás; megnyilatkozás) nem hiúsulhat meg.

Lukács 1,37

"Kezdetben vala az Íge (beszéd), és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge."

János 1,1

"Ez így érthető, de akkor az mit jelent, hogy

"Fiam vagy te, ma nemzettelek téged! majd: Atyjává leszek, és Ő Fiammá lesz." Zsid. 1,5

Ebből az igerészből az tűnik ki, hogy nem Ő a teremtő, hanem a Teremtő Fia, de Ő is teremtmény..."

Pont ezt az állítást cáfolja, hogy Ő is teremtmény lenne, a Zsidó 1,5:

"Mert kinek mondotta valaha is az angyalok közül:...MA SZÜLTELEK TÉGED...".

Azaz, ezt a kijelentést soha egyetlen angyalnak sem mondta, mivel ők csak teremtményei. Az angyalok nem birtokolják önmagukban az életet, Isten gondoskodásától függő lények, akárcsak az emberek. Jézus Krisztus viszont önmagát tartja a létezésben. Ha megengeded akkor idézném pontosabb fordításban a Példabeszédek 8,22-25-t:

"Az Úr az útja elején szerzett engem, ősi cselekedetei előtt. Öröktől fogva be lettem iktatva, kezdettől fogva, a föld kezdete elött. Amikor még nem voltak mélységek, akkor születtem; mikor még nem voltak vízzel teli források. Mielött lehelyeztettek volna a hegyek, a dombok elött születtem, mielött még földet és kozmoszt hozott volna létre, és a földkerekség első porszemeit."

Ebben a fejezetben a Bölcsesség nyilatkoztatja ki magát személyes módon. A Bölcsesség így beszél a magáról:

"Én, Bölcsesség az okosságnál lakom; A TUDOMÁNYT és a tervezést is megtalálom. Az ÚR FÉLELME a rossznak gyűlölete... Enyém a TERV és a hasznos BÖLCSESSÉG, én vagyok az ÉRTELEM, enyém az ERŐ."

Az Ézsaiás 11,2-ben ugyanezek a nevei az Úr szellemének:

"Akin az Úrnak szelleme megnyugszik: BÖLCSESSÉGNEK ÉS ÉRTELEMNEK szelleme, TANÁCSNAK (terv) és HATALOMNAK (erő) szelleme, az Úr ISMERETÉNEK (tudomány) és FÉLELMÉNEK szelleme."

Kedves kérdező, te magad meg is válaszoltad a kérdésedet.

"Ez így érthető, de akkor az mit jelent, hogy

"Fiam vagy te, ma nemzettelek téged! majd: Atyjává leszek, és Ő Fiammá lesz." Zsid. 1,5"

Minden mást teremtett, de a Fiút (az Igét) nemzette, azaz Önmagából kibocsátotta. Önmagából, tehát vele egylényegű, de mivel kibocsátotta és "fiává" tette, így személyiséget, egyéniséget adott neki, de Önmagából adta. Tehát az Atya úgy viszonyul a Fiúhoz, ismétlem, mint a felettes én az egóhoz. (éncsináló, anamkara)

"Rövidebb időre kisebbé tetted őt az angyaloknál, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg, mindent lába alá vetettél." Zsid.2,7

Ebben mi a kérdés? Amíg Jézus testben volt, kisebb volt az angyaloknál, egész pontosan a halálakor amikor a bűnöket magára vette. De utána visszatért az Atyához megdicsőülve, megint csak a két én viszonyát tudom idézni.

Tisztelettel,

Freya

"Az Úr útjának kezdetén ALKOTOTT engem, művei előtt réges-régen. Az ősidőkben FORMÁLT engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt." Pld.8,22

Ez a rész a bölcsességről szól, a bölcsesség megszemélyesítése, a bölcsesség szelleme pedig a szent szellem.