Kijelenthető, hogy Isten kérdésében a tudósok álláspontja legyen teista vagy ateista megközelítés irreveláns?

> Kijelenthető, hogy Isten kérdésében a tudósok álláspontja legyen teista vagy ateista megközelítés irreveláns?

Jelenleg igen. A teista és az ateista kép sem valamilyen tudományos módszertannak megfelelő kutatás interpretációja. Az, hogy valaki a szakmáját tekintve tudós, attól még nem lesz tudomány bármi, amit mond. Ha Gipsz Jakab kozmológus kijelenti, hogy márpedig a túrós tésztát cukorral kell enni, azt nem tudós minőségében mondja, nem a tudomány kijelentése ez, hanem Gipsz Jakab személyes véleménye, függetlenül Gipsz Jakab foglalkozásától.

> Mert a tudomány eszközeivel nem lehet kutatni az "Isten" vagy a "túlvilág" fogalmát

Nem csak ez a gond. Istennel, meg a túlvilággal már csak azért sem tud foglalkozni a tudomány, mert nincs definiálva ezeknek a fogalmaknak a jelentése. Mivel a fizika csak az anyagi világ jelenségei között tud feltárni összefüggéseket, ha Istent nem anyagi természetűnek definiáljuk, akkor Isten aligha vizsgálható a fizika által. Bár ekkor még mindig lehetne vizsgálni azt, hogy Isten milyen hatást gyakorol az anyagi világ jelenségeire. Csakhogy ez sincs elég jól definiálva. Isten irányítja a világot? Beleszól a világ működésében olyan módon, hogy bizonyos folyamatok máshogy zajlódjanak le, mint ami az intelligenciát semennyire nem tartalmazó fizikai törvényekből, képletekből következik?

Ha jobban megkapargatjuk a témát, akkor magukat hívőnek tartó emberekben teljesen más koncepció él. Pl. a katolikusok hisznek a szabad akaratban, a protestánsok meg nem. Ha még jobban megkapargatjuk a témát, akkor Isten tulajdonságai között találunk logikai ellentmondásokat. De ennek a megvitatása inkább a filozófia, mintsem a természettudomány feladata.

> Nem az a kérdésem, létezik-e Isten vagy sem, hanem hogy a jövőben tudománytól választ kaphatunk-e erre a kérdésre?

Az első válaszoló elég frappáns volt. Hogy a jövőben mi lesz, az majd a jövőben kiderül. De aligha látom ennek rövid- és középtávon esélyét. Elsőnek definiálni kellene tudományos igénnyel Isten (vagy úgy általában az istenek) fogalmát, a túlvilág, a metafizika fogalmát, annak kapcsolatát a fizikai világgal. Itt maximum a tudományos ismereteink arra tudnak rámutatni, hogy Isten hogyan nem működik, milyen folyamatokba nem avatkozik bele. Mivel a tudomány rengeteg addig rejtélyes, ismeretlen, misztikusnak tartott jelenséget sikeresen ír le anélkül, hogy feltételezni kellett volna bármiféle metafizikai, transzcendens létezőt, így ez egyre kevésbé teszi valószínűvé vagy inkább racionálissá ezeknek a létezését. (Félreértés ne essék, ezzel nem azt mondom, hogy aki vallásos, az irracionális lenne, hanem azt, hogy a hite szubjektív tapasztalatból, nem feltétlenül racionális, hanem emocionális forrásból fakad.) De ez még önmagában nem cáfolata egy világot irányító Istennek, pláne nem cáfolata egy a világot teremtő, de a világ folyamataiba be nem avatkozó Istennek.

Ez egyrészt értelmezés kérdése, hiszen a kozmológia az Univerzum szón azt a világot érti, amelyben minden benne van, így ha létezik valamilyen túlvilág, annak is ebben kell lennie, amíg a keresztény vallás szerint az nincs benne, így a természettudomány számára ez értelmezhetetlen állítás.

Valójában ez filozófiai probléma, bár természetesen ha vannak vallásos állítások, azok cáfolhatók is egyben, mondjuk csak fel kell menni az Olymposzra és kiderül, hogy nem laknak ott istenek és az ilyen jellegű észlelések, detektálások során a tudományok fejlődésével cáfolhatóvá válnak a vallások egyes állításai és ebbe beletartozik például az anyag keletkezése is, mert a hidrogénen kívül a vasig biztosan tudjuk az elemek magfúzió során történő keletkezését, amelyhez nem kell Isten, továbbá számos bizonyított elmélet, vagy feltételezés létezik, amelyek egy része még bizonyításra vár, amihez szintén szükségtelen Isten létezését feltételezni, így egyre kérdésesebbé válik, mit is értenek a keresztények azon a szűkszavú fogalmon, hogy - teremtés -.

Cáfolni a logika eszközeivel is lehet, most nincs kedvem ebbe belemenni, továbbá egyszerű paradigmaváltás is eltörölheti az Isteneket, de mint írtam, ez filozófiai probléma, nem a természettudomány kompetenciája.

Lásd világ teremtése: Katólikusok szerint Isten. Tudósok szerint Nagy Bumm.

Tehát Isten neve: Nagy Bumm.

Logikus?

> Lásd világ teremtése: Katólikusok szerint Isten. Tudósok szerint Nagy Bumm.

Az ősrobbanás elmélete szerint a mai világegyetem egy rendkívül sűrű és forró állapotból fejlődött ki. Az elmélet a már létrejött világegyetemben lezajlódó eseményeket írja le, magával a világegyetem létrejöttének kérdésével – hogy miből és hogyan jött létre a világegyetem – nem tud és nem is célja foglalkozni.

1: Az istenek létét bizonyítani vagy cáfolni tudományos módszerekkel ÁLTALÁBAN nem lehet, hittel meg soha. Ez a jövőben is így lesz.

2: De EGYES istenek cáfolhatók: pl. a keresztények istene.

3: A világegyetem az ősrobbanástól ismert, az előzményeiről nem tudunk semmit.

4: Amennyiben valamelyik isten megjelenik és tevékenykedik a világunkban, azt tudományos módszerekkel LEHET vizsgálni, hittel nem.

A tudomány az igazságot mutatja meg neked, de korlátozott.

A hit korlátai ennél sokkal távolabb vannak: bármit hihetsz, amit képes vagy elképzelni.

Viszont erről nem tudhatod, hogy milyen viszonyban van az igazsággal. Lehet, hogy köze nincs hozzá.

Bölcs ember úgy él, hogy mindent elfogad, amit a tudomány mond, és ebben tájékozódik is - az ezen kívüli dolgokat pedig egy olyan hittel tölti meg, amelyik pozitív - és nem romboló, vagy kirekesztő.

Akármeddig tolod a tudomány határait, akármennyit ismersz meg a világból és ott nem találsz bizonyítékot egy teremtőre, mindig lehet majd azt mondani, hogy az márpedig van, csak a tudásunk határain kívül.

Ez természetesen ott, azon a vonalon nem cáfolhat és nem is bizonyítható. És a történelem folyamán mindig is ott volt.

És ott is lesz.

Ez egy végtelen történet, soha nem lesz bizonyítható, hogy teremtő márpedig nincs.

Mindig csak az lesz bizonyítható, hogy újra és újra kiderül egy újabb, szélesebb területről, hogy ott nincs nyoma, ami korábban teremtői csodának volt ott tartva, az is isten-mentes tudományos magyarázattal rendelkezik.

Ellenben ha kerülne cáfolhatatlan bizonyíték egy teremtő létezésére, az megállítaná a folyamatot.

Ha ilyen nem lesz, akkor a kérdés örökké nyitottan marad.

Maximum valószínűsíteni lehet, hogy ha bárhol keressük, nincs, akkor nincs.

Ez mondjuk felveti azt a kérdést is, hogy ha nem akarja, hogy megtaláljuk - UGYANAKKOR elvárja az imádatot és az engedelmességet a... minek is?

Az elképzeléseinknek róla?

...szóval: akkor ez MIFÉLE teremtő lehet, és milyen NEM lehet?

Végtelenül igazságos biztos nem lehet így.