Amikor a Sátán fellázadt Isten ellen, akkor született meg a szabad akarat?

Nem.

A szabad akarat előtte is volt. Inkább úgy mondanám, hogy abba is szabadon akart dönteni, amire nem kapott hatalmat, és ami elvitte a helyes útról.

"De amíg Isten tervén kívül nem volt más út, miben volt érvényesíthető a szabad akarat?"

Miért ne lett volna más út? Szerintem egyszerűen addig mindenki szabadon azt tette, amit Isten akart, mert egyetértettek vele. Egyszerűen senki nem kérdőjelezte meg, hogy azt kell tenni és az a helyes, amit Ő mond. Majd jött egy pillanat, amikor valaki már nem azt tette, amit Isten akart, megkérdőjelezte és szembefordult Istennel. Mondjuk úgy, ekkor vált láthatóvá, hogy létezik a szabad akarat, hiszen lehet olyat tenni, amit Isten nem helyesel, de a lehetőség nem akkor született meg, az kezdettől fogva létezett. Ez az én véleményem.

"Sátán lázadása Isten ellen nem más, mint az a mozzanat, amikor az ember ráébredt az akaratának szabadságára."

Tehát szerinted Sátán nem egy létező személy. Ezzel nem értek egyet, de ki hogy gondolja.

1-es vagyok

Mind az angyalok mind az emberek életében, de még a Fia életében is vannak korlátok. Ezt nevezzük hierarchikus elrendezésnek. Egyedül Isten felett nem áll senki hatalomban. Isten hozott minden élő életében korlátokat, amiket nem szeghet meg. Az ember esetében elég volt akkor, a Fa megnevezése, mint Isten hatalmának kifejezése. Addig mig nem nyúltak hozzá, elismerték a hatalmát, és azt, hogy neki van joga meghatározni, mi a rossz amit kerülne kell a teremtményeinek.

Sátán esetében más ok volt a lázadásra, Ő megirigyelte Istentől, hogy neki engedelmeskednek, és úgy gondolta, Ő jobban tudna irányitani, vezetni, nagyobb szabadságot adna dolgokban, amivel majd elnyeri a tetszését azoknak akik függetlenitenék magukat Isten vezetése alól.

Ezért neki fognak majd imádatot bemutatni, és ez a gondolat annyira tetszett neki, és hagyta elhatalmaskodni, hogy mindent megtett, hogy megszerezze ezt a hatalmat.

"Tehát szerinted Sátán nem egy létező személy."

Dehogynem létező személy, csak éppen nem a fizikai valóságban létezik, hanem a kollektív tudattalanban... Vagy fogalmazhatunk úgy is, ahogy a kérdező írja, hogy egy archetipikus szellemi valóság. Tulajdonképpen ugyanarról beszélünk, más szavakkal.