Jézusnak volt-e testvére?

Szia!

Igen, Jézusnak féltestvérei voltak édesanyja révén. Név szerint ismerjük Jakabot (Gal. 1:19), Józsefet, Simont és Júdást (Mt. 13:55), és Máté révén tudjuk, hogy voltak húgai is (Mt. 13:56).

Üdv. Péter

Mind a testvérei lehetünk, ha teljesítjük Isten akaratát.

"Aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám." (Mt 3,35)

Ha vérszerinti testvérre vagy Mária révén féltestvérre gondolsz, akkor az nem volt neki.

"Te minek szólsz bele nyelvtani kérdésekbe, ha nem tudsz görögül, Jehova tanúja?"

A kérdező nem ezt kérdezte.

„testvér” (a·del·phoszʹ) „unokatestvért” (a·ne·pszi·oszʹ)

A feltevés, melynek kigondolását Jeromosnak tulajdonítják, és amely legkorábban i. sz. 383-ban látott napvilágot. Jeromos nemcsak hogy nem támasztja alá semmivel új hipotézisét, de későbbi írásaiban bizonytalanul nyilvánít véleményt, sőt, kételyeinek ad hangot az „unokatestvér-elméletével” kapcsolatosan. J. B. Lightfoot kijelenti: „Szt. Jeromos nem hivatkozott semmilyen hagyományos szaktekintélyre az elmélete védelmében, így egyedül a Szentírásban keresendő arra bizonyíték. Megvizsgáltam a szentírási bizonyítékokat, és. . . a nehézségek sora. . . megdönti az elmélete mellett szóló közvetett bizonyítékokat, így azt igazából el kell vetnünk” (St. Paul’s Epistle to the Galatians. London, 1874, 258. o.).

A Görög Iratokban nem használják az a·del·phoszʹ szót az olyan történetekben, ahol unokaöccsről vagy unokatestvérről van szó. Ehelyett inkább így fejezik ki ezt a rokoni kapcsolatot: „Pál nővérének a fia” vagy ’Márk, Barnabás unokatestvére’ (a·ne·pszi·oszʹ)

A Lukács 21:26-ban mind a görög szün·ge·nónʹ (rokonok, például unokatestvérek), mind pedig az a·del·phónʹ (testvérek) szó előfordul, ami arra mutat, hogy a Görög Iratokban nem használják pontatlanul, válogatás nélkül ezeket a kifejezéseket.

Gyerekek József házasságából nem voltak jelen a népszámláláson.

Jézus volt az elsőszülött, az igaz. De akkor miért kellett rábíznia Jánosra az anyját? Ekkor a többi testvér már nem lehetett gyerek, mivel már éltek (közülük többen), amikor Jézus 12 éves volt.

"De akkor miért kellett rábíznia Jánosra az anyját?"

Erre is megirtam, a választ. Mert A testvérei, fizikailag biztosan, de szellemileg nem tudták volna támogatni Máriát a keresztény élet gyakorlásában. Hiszen Ők még nem fogadták el Jézust, és a Judaizmus tanitása szerint éltek.

Jánost ebben az értelemben bizta meg, és nem a fizikailag való gondoskodás terén.

Természetesen nem volt Jézusnak testvére, olyan értelemben, hogy Máriának további gyermekei lettek volna. Amikor Jézus 12 éves volt, akkor hárman mentek fel Jeruzsálembe, tehát 12 éves koráig biztos nem volt testvére. József pedig viszonylag korán meghalt. Egyébként sem volt jellemző akkoriban, hogy 12 (inkább 13, mert Mária várandósan nem ment volna) évente szüljenek az asszonyok, max 2-3-4 év volt a gyermekek közt.

Igazából sosem merült fel, hogy további gyerekek lettek volna, ez inkább csak újkori képzelgés olyan dilettánsoktól, akik nem tudják vagy nem akarják érteni a görögöt. A korai századok írásai alapján egyértelmű, hogy Jézusnak nem voltak édestestvérei, valószínűleg ők jobban tudták, mint évezredekkel későbbi okoskodók.

Egy korai írásban szerepel, hogy Jézusnak esetleg féltestvérei voltak József révén (korábbi házasságból), de Máriának nem volt több gyermeke.

Mária örök szüzessége a katolikus Egyházban dogma, vagyis kötelező igaznak tartani. Ez az állítás pusztán a Bibliából nem bizonyítható, de pusztán a Biblia alapján is több érv szól mellette, mint ellene.

A 12 éves Jézus a templomban jelenetben sehol egy testvérke. A kereszten Jézus végrendelkezésében János lesz Mára fia, s attól kezdve együtt laknak, nyilván azért, mert nem volt más fia.

Amit ellenbizonyítékként szoktak hozni az nem igazán bizonyíték, hanem egy semmi.

Mt 1,25: És nem ismeré őt, MÍG meg nem szülé az ő elsőszülött fiát; és nevezé annak nevét Jézusnak.

A görög "heósz hú" kifejezés csak annyit jelent, hogy "amíg" és semmi többet. Az "amíg" sem a magyarban sem a görögben nem jelenti feltétlenül, hogy a jelzett cselekmény mindenképpen az ellenkezőjére fordul. Például: Nem vettem el semmit amíg kint voltál. Ezzel ugye nem azt akartam mondani, hogy utána viszont igen, hanem hogy más oka van annak, hogy valamit nem talál. Az evangelista egyáltalán nem Józsefék nemi életéről kívánt pontos tájékoztatást adni, hanem hogy József nem lehet Jézus apja.

Luk 2,7: És szülé(Mária) az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyezteté őt a jászolba...

Az érvelés szerint, akinek elsőszülött gyereke van, annak van több is. Ez persze hülyeség. Az "elsőszülött" ugyanis jogi kifejezés, a családfő első számú örökösét jelenti, s az által lesz valaki elsőszülött, hogy "méhet nyit"(4Móz 18,15), s nem attól, hogy testvére születik.

Mt 12,47: "És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled."

A görögnyelvű Ószövetség a Septuaginta tele van példával arra, hogy az "adelfosz" jelenthet közeli és távoli rokont egyaránt, aki nem közvetlen testvér. Csak néhány példa:

"Ezért Ábrám így szólt Lóthoz: Ne legyen vita köztem és közted, pásztoraim és pásztoraid között, hiszen testvérek (adelfosz) vagyunk." (1Móz 13,18; és még 14,14; 14,16) Noha tudjuk, hogy csak az unokaöccse. (1Móz 11,26-27)

"Majd Jákob elbeszélte Ráchelnek, hogy ő apjának rokona (adelfosz)" (1Móz 29,12) Ugye Jákob nem volt Lábán testvére?

Mt 13,55: Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?

Logikusnak tűnhet, hogy apja-anyja után a közvetlen testvérek következnek a felsorolásban, de ha tényleg nem voltak közvetlen testvérei akkor ugyanolyan természetes, hogy a közeli rokonait említik. Abban az időben a közeli rokonok szoros gazdasági és életközösséget alkottak. Ha pedig József már meghalt, akkor még szorosabb volt a kötődés.

Az ifjabb Jakab apostolról, Jeruzsálem püspökéről tudjuk, hogy az Úr testvére (Gal 1,19) volt, de azt is, hogy ki volt az apja (Mk 3,13-19), tehát semmiképpen sem lehet szoros értelemben Jézus testvére.

"Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére (adelfé), Mária, aki Kleofás felesége volt" (Jn 19,25)

Ugye nem valószínű, hogy a két Mária édes testvérek voltak? Tehát sem az adelphos (fivér) sem az adelfé (nővér) nem jelent feltétlenül közvetlen testvért az Újszövetségben sem.

Ez a másik Mária azért is érdekes, mert ő "az ifjabb Jakab és József anyja" (Mk 15,40) Tehát biztosan tudhatjuk, hogy volt Jézusnak Jakab és József rokona, aki nem a testvére. Ez a József és Jakab pedig nagyon valószínű, hogy megegyezik a Jézus testvéreiként említett Jakabbal és Józseffel.

@ "Mert A testvérei, fizikailag biztosan, de szellemileg nem tudták volna támogatni Máriát a keresztény élet gyakorlásában."

"Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt." (ApCsel 1,14)

Jézus testvérei pünkösdkor ugyanúgy hívők voltak, mint János. Pünkösd és húsvét előtt is nagyjából azonos szinten lehettek, János sem hitt a feltámadásban, csak majd az üres sír láttán.

Jézus és Mária aligha alázza meg saját gyermekeit és testvéreit egy kis átmeneti hitetlenség miatt. Nem vagyok az anyátok, én János anyja vagyok, mert nem hittettek a bátyátoknak.

Teljesen világos, Jézus azért bízza Máriát Jánosra, mert nincs más fia. Ezzel Mária lelki anyasága is megalapozódik, hiszen Mária nem csak Jézus, hanem az Egyház anyja is. (Jel 12,5 és 17)

A 12 éves Jézus jelenetben, hol vannak a testvérek? Sehol. Akik annyira állítják, hogy Máriának több gyereke volt azoknak igazából nem is a Biblia fontos, hanem a katolikus egyház meghazudtolása. Aki objektív és elfogulatlan az elismeri, hogy Mária többi gyermeke pusztán a Biblia alapján nem bizonyítható. Hinni persze lehet benne, de akkor ugye nem csak Biblia a mérvadó.