Mire jó a magázódás?

Úgy látom, ez a kérdés is csak kölcsönös lepontozásra jó, érveket el nem fogadunk.

10-es, a kérdésedre:

Civilben valakit vagy tegezek, vagy magázok, de csak kölcsönösségi alapon a korosztályomban. Egy tizenéves ne tegezzen. Nem ezt nevezik csendőrpertunak, hanem azt, amikor függőségben állsz. Főnök tegez téged, te nem tegezheted vissza. Ez nem helyes, de jelentős korkülönbség esetén én nem fogadom el az egyoldalú tegezést.

Olyan is van a gyakorlatomban, amikor valakivel az utcán tegeződöm, a munkahelyemen magázódunk.

"A legtöbb nyelvben nincs is magázás/tegezés"

Szerintem az angolon kívül minden normális nyelvben él.

Én közel járok a 40-hez. Van 70 éves volt tanárom is akivel 3. évfolyam óta tegeződönk (az egész évfolyam). De azért a legtöbb ilyen korú embert magázok, és nem esik nehezemre hanem nekem így természetes.

Csak az a szitu kényelmetlen kicsit amikor magázva mondom hogy "Na bevásárolt?", válasz: "ki?"

Erre ha azt mondom hogy "maga", az bunkó. Az "ön" olyan szokatlan. Ha olyan az ember aki érti a hülyeséget, akkor "hát kend".:D

Viszont a gyerekektől nem várom el hogy magázzanak, sőt kimondottan zavar.

Fiatal vagyok, de bánnám ha kikopna :(

Van funkciója és létjogosultsága, hiába helyettesíthető.

Nem változtathatunk meg mindent csupán az egyszerűség kedvéért. Ennyi erővel az angolban is véget kellene vetnünk a rendhagyó igéknek, mert úgyis csak a magolásról szólnak az egyéni alakítgatásukkal.

Egyébiránt meg jó, ha vannak éles határok az emberi viszonyokban. Hogy fejezed ki gyorsan, érthetően és sértés nélkül a tegeződéssel azt, hogy "tartsd tőlem a távolságot"?

Erről csak ennyit:

[link]

Egy régi közmondás szerint aki könnyen tegez az könnyen anyáz is. Sok érdekes kommentet olvastam itt ebben a témakörben. Sajnos azokból - éppen úgy, mint az államilag irányított médiák nyelvezetéből - azonnal kiderül, hogy a legtöbb magyar embernek fogalma sincs a tegezés értelméről, jelentőségéről és történetéről. 1945-ig nem azért volt tilos a gyermeknek a szüleit letegezni, mert az puszta illetlenség lett volna. Az is, de leginkább a tegezés eredeti jelentése miatt. Sajnálatos módon ezt nem csak az iskolákban, de ma már a magyar egyetemeken sem tanítják. Még azokat a nyelveket is automatikusan tegező stílusban fordítják le, amelyek nyelvtanában és szókincsében nem is szerepel ez a formula. Mindezért szabadjon felhívnom a figyelmet a következőkre.

1. Eredetileg, az ókori Görög-Római Birodalomban a te szó szökött rabszolgát jelentett, akivel mindenki azt csinálhatott amit akart.

2. A te szó újkori használatát eredetileg az olasz fasiszta diktátor, Mussolini 1918-ban honosította meg. Kezdetben csak a tagtársai körében, később az olasz köznyelvben is. Azt a hatalomra kerüléséig azzal indokolta, hogy az olasz nép majdnem minden tagja csak a király rabszolgája, akivel a királyi hatóságok azt tesznek amit akarnak. "Természetesen" őt magát még a legjobb barátai sem tegezhették. Legalább is nem nyilvánosan. Vagyis azokkal a később csendőrpertuként elnevezett ellentmondásos viszonyként beszélgetett.

3. Amikor Szovjet-Oroszországban a bolsevik kommunisták 1919-ben hatalomra kerültek, az említett jól hangzó, de igen félrevezető érvek alapján tü kiejtéssel ők is bevezették a tegeződést. No persze Lenint, Sztálint és más fő elvtársakat ott is tilos volt nyilvánosan tegezni. Ezért náluk is gyorsan ismertté vált a csendőrpertu.

3. Amikor a náci Adolf Hitler 1922-ben el kezdte szervezni a saját mozgalmát, akkor du kiejtéssel és szintén csendőrpertu formájában ő is bevezette a tegeződést.

4. Tehát a XX. századi történelem során és még jelenleg is akadt és található még néhány olyan diktátor, aki az állampolgári jogegyenlőség látszatát keltve terjeszti a tegeződést, de őt magát még a családtagjainak is tilos mások előtt letegezni. Az Utóbbiaknál a csendőrpertut nyíltan azzal indokolják, hogy vannak elvtársak és fő elvtársak és az utóbbiak többet érdemelnek, mint a szimpla elvtársak.

Mindezért a magam részéről tragikomikusnak tartom, amikor a magyar híradásokban pl. az USA elnöke nyilvános beszédeinek tartalmát is tegező fordításban adják közre.

Mindezek ismeretében magamnak teszem fel a kérdést, hogy vajon a történészeken kívül hányan tudják, hogy Magyarországon még a jobbágyokat is tilos volt tegezni. Azok megszólítása kend volt. A letegezésükért pedig a tegező rangjától függően megkorbácsolás vagy fogházba zárás járt.

Tehát igen tisztelt posztolók! Szerintem nem ártana ha minderre a mai magyar kultúráért felelős politikusok, állami vezetők és pedagógusok figyelmét is felhívnátok. Akkor talán egy-két generáció után senki nem merné tegező stílusban szidni még a kormány tagjait is. Amen!

A magázás azért alakult ki sok nyelvben, mert az alárendelt személyeknek nem volt szabad a nagyobb urakhoz szólni közvetlenül. Ezért úgy beszéltek harmadik személyben, mintha nem neki mondták volna a dolgokat, hanem egy jelen nem lévő harmadik személyről lenne szó.

Ezt aztán a kisebb urak is elvárták, aztán a polgárosodással már mindenki, aki valakinek tartotta magát.

Ez is a beszéd természetes fejlődésének számított, meg ennek a megszűnése is.

Az is természetes, hogy az idősebbeknek a magázódás a megszokott, mert ebbe nőttek bele anno, ezért azt szeretik, a fiatalabbak pedig a tegeződésbe nőttek bele, ezt szeretik.

A tiszteletnek ehhez semmi köze, egykor sok tanáromat és más felnőttet nem tiszteltem, akiket magázni kellett, viszont tiszteltem-tisztelek sok, nálam 20-50 évvel idősebbet, akik megkértek, hogy tegezzem őket.