Gyűtöget a nagyapám. Mit csináljak vele?

Ez már több egy 'aranyos' szokásnál, bocs, hogy ezt mondom, de a papád nem egészen százas. Jártam már olyan helyen, ahol a házon kívül az egész udvar tele volt szeméttel, amit évtizedek alatt gyűjtöttek össze. Törött wc-csésze, rozsdás vasdarabok, amit csak el tudsz képzelni.

Ha nem lehet leszoktatni erről, akkor legalább próbálj szabályokat lefektetni, pl. a saját szobájában azt csinál, amit akar, de a közös helyiségekből kidobsz minden sz.rt. Az egész házból ne csináljon szeméttelepet.

A gyűjtögetésnek két vállfaja van: "a praktikus" aki a kacatokat, szemetet gyűjti, mert még jó lesz valamire, lehet belőle barkácsolni stb, és az "emlékezős" aki rég nem hordott ruhát, plüssöket, ajándéktárgyakat halmoz fel, mert mindhez érzelmi szálak fűzik, és úgy érzi, hogyha kidobja az adott tárgyat, elfelejti azt, amire emlékezteti.

Mindkettő beteges, és kezelésre szorul. Vannak terapeuták, akik megtanítják a beteget megvállni a szükségtelen holmiktól. Egy ilyen betegnek fontos megtanulni a tárgyak értékét, mind szellemi mind praktikus vonatkozásban is. Meg kell tanulniuk elengedni a múltat és nem szorongani a jövőtől.