Miért baj, ha nem szeretek semmit ami falusias, hagyományos, rusztikus?

"Szerintem meg pont az az elvárt és az egységesítő, hogy midnenkinek imádnia kell a kalocsai hímzést meg a májusfát. Nekem semmi rokonom nincs vidéken, még a nagyszüleim, dédszüleim is városiak voltak. Akkor? Milyen hagyományokat kövessek? Akkora divat lett manapság ez a nagy magyar hagyományörzés, hogy az lóg ki a sorból, aki nem ájul el egy kalocsai hímzéses menyasszonyi ruhától vagy egy hagyományos menyecske ruhától(nekem nem is lesz egyáltalán menyecskeruhám, szerintem baromság. Nem azért fizetek 200 ezret a ruhámért, hogy éjfélkor levegyem) meg egy idióta vőfély szánalmas kis poénjaitól.

Mindenki annyira meghökken ezen..."

Kedves Kéredező!

Az egységest én globális értelemben vettem, ahogyan azt leírtam az előző válaszomban is. Tehát globálisan egységes, azaz nemzeti, egyedi vonásoktól mentes.

Mivel minden felmenőd városi volt, és a hagyományos magyar kultúra gyökerei rurálisak, a gazdálkodó, természetközeli életmódot folytató, hívő, nagycsaládos mezővárosi/falusi/tanyasi réteghez kapcsolhatóak, elmondhatjuk, hogy Te (a családod) már generációk óta elszakadtál a hagyományos magyar kultúrától. Így nem is alakulhatott ki Benned semmilyen kötődés eziránt a kultúra iránt.

Kihangsúlyozom mégegyszer, ez nem baj, ez egy természetes társadalmi folyamat eredménye.

Neked a hagyományos magyar kultúra emiatt nem jelent semmit, hiszen nem abban nevelkedtél (egyre kevesebben nevelkednek benne), szokásai, ízlése számodra idegenek, ismeretlenek. Tökéletes világpolgár vagy.

A hagyományőrzés azért lett akkora "divat" manapság (bár pl. Kodály Zoltán népdalgyűjtési kezdeményezését nem nevezném "manapságnak", de mindegy), mert azok, akik láttak/látnak még valamit a már 100-150 éve pusztuló-eltűnő, haldokló hagyományos magyar kultúra maradványaiból, próbálnak abból, ami számukra értéket jelent, minél többet megmenteni a jövő számára.

Még ha nincsenek is ennek feltétlenül tudatában.

Pont ez a hagyomány ereje, hogy egyébként nem tudatosan, de sokan manapság is bizonyos forgatókönyv, menetrend szerint szervezik az esküvőiket. Lehetnek teljesen haladó gondolkodásúak, de valahol azt érzik helyesnek, hogy így tegyenek. Ezt, és az ehhez hasonló dolgokat nyugodtan fel lehet fogni egy letűnőben lévő hagyományos kultúra utolsó rúgásainak.

Ezt lehet megértéssel, belenyugvással, sajnálattal fogadni.

Végül lehet dühvel, elkeseredettséggel, daccal fogadni. Ez egyénfüggő.

Lehet értetlenséggel, elhatárolódással, kárörömmel fogadni.

Olyan helyzet ez ez, mint amikor (ne adja Isten) haldoklik Édesanyád.

Tudod, hogy menthetetlen, és valahogy ezt fel kell dolgoznod.

Vagy elfogadod a tényt, és a kezét fogva, együtt nevetve a régi emlékeket felidézve, mosollyal az arcán engeded elmenni.

Vagy dacolni próbálsz a ténnyel, harcolsz az életéért az utolsó pillanatig, és végül rádöbbensz (ha rádöbbensz egyáltalán), hogy csak a szenvedéseit nyújtottad meg.

Vagy bedugod valami elfekvőbe, és kapod a telefont, hogy meghalt, lehet intézni a temetést, meg végre lehet osztozkodni az örökségen.

Rajtad áll, hogy a Te emberségedhez melyik megoldás áll a legközelebb.

Mégegyszer kihangsúlyozom, nem a megsértésed a célom.

Csak a Te példádon keresztül szerettem volna kicsit összefüggésbe helyezni, láttatni olyan társadalmi feszültségeket és kérdéseket, amik foglalkoztatnak.

Nem vagyok társadalomismerettel foglalkozó szakember, ezek az én egyéni meglátásaim, laikus gondolataim.

Tegnap 13:49-es vagyok:

Kedves Utolsó...Tökéletes volt a hozzászólás. ÉN köszönöm - talán a Kérdező helyett.

Ha ez megnyugtat: én sem akarok igazi lagzi zenéket a lagzimon, max jól feltuningolt mulatós zenéket, de azt is az idősebbek miatt, viszont modern, de nem tüc-tüc zenét szeretnék. a népviseleti dolgokat én sem nagyon szeretem, de hagyomány, érdekes annyiból, hogy mi volt régen. néptáncolni biztos nem táncolnék és menyecske ruhának sem vennék fel olyan gusztustalan népviseletes ruhát, mint jó páran szoktak, szép piros estélyi és kész.

a tájszólás meg kicsit mókás a számomra.

egyet értek a kérdezőt kritizálókkal

sajnos, nem terjedt el még el annyira a népi hímzés annyira, amennyire jogos lenne, és amennyire büszkék lehetnénk rá.

Az a jó rabszolga, aki nem tanult, gyökereit eltépték, identitástudata nincsen, apját, anyját megtagadja, lemaradizza, mert globális nagycégeknél a városban angolnyelvű munkakört tölthet be, és a hasonló korú pénzzel felpumpált majmok befogadják a társadalmi csoportjukba. Az ilyenekkel könnyű elbánni.

Egyes csoportjait lehet etetni az ízléstelen, népzenéhez-semmi-köze mulatóssal, egy másik csoportjuk inkább a dubb-dubbra gerjed...

Keresztül kasul bejártam már az országot, de mindig érdeklődve hallgattam egyes emberek arra a vidékre jellemző tájszólását és szóhasználatát. Párszor fel is nevettem azon, hogy lám egy országban élünk és nem értem, mit beszél :D

Kérdező: Nem baj, ha utálod azt amit leírtál. Tuskó városinak még jó leszel. Csak el ne hagyd soha a várost, mert belehalhatsz.