Mitől lett divatos a túlzott tegeződés?

16

Pedig iszonyat gáz a csendőr pertu. Ha valaki annyira ragaszkodik hozzá, hogy magázzam, akkor magázzon ő is engem. Mindegy mennyi idős vagyok.

"Mindegy mennyi idős vagyok."

Nem, pont hogy nem. Az illemben nagyon is nagy jelentősége van annak egy csomó szempontból, hogy ki hány éves.

"az emberek nagy része tegezödik és a magázódást akarja egy kisebbség ráeröltetni a tegezödökre!"

Minden ember tegeződik: bizonyos helyzetekben, bizonyos embereket tegeznek. Ez nem is kérdés.

És az emberek nagy része bizonyos helyzetekben, bizonyos embereket igenis magáz. Van egy kisebbség, akik viszont megtanulni sem hajlandóak a magázódást, és hogy ne is kelljen semmiféle erőfeszítést tenniük, azt propagálják, hogy semmi szükség a magázódásra, a tegeződés meg egyébként is "egyszerűbb". Miközben csak kultúrálódniuk kéne, és akkor pont ugyanolyan egyszerű lenne számukra is a magázódás is. Egy elöregedő társadalomban nem mondhatod, hogy ezek vannak többségben. Nem, annyira sok gyerek azért nem születik sajnos.

A legtöbb esetben nem arról van szó, hogy valaki nem "tud" tegezödni, hanem arról, hogy értelmetlennek tartja és ezért nem "akar".

Számomra egyszerü "lenne" magázódni, nem is okoz semmiféle problémát, de nem szeretem, mert ezzel csak nehezítik a kommunikációt, sokkal szivesebben tegezödöm, mert így sokkal emberibb közelségbe kerülök a másikakhoz.

Gyerekkoromban kifejezetten utáltam a magázódást, mert ezzel csak megnehezítette a bizalom kialakítását, csak barrikádokat emelt az emberek közé minden alap nélkül.

Éppen azért ragaszkodtam minden esetben ahhoz, hogy a gyerekeim, az iskolatársaik az ismeröseim tegezzenek, akkor is, ha jóval idösebb vagyok tölük, és "meglepö módon" soha nem élt vissza ezzel senki, nem voltak szemtelenek, nem hülyéztek le sem direkt, sem indirekt, cserébe megbíztak bennem, emberi közelségbe kerültem velük, ami ezerszer többet ér, mint hogy magázzanak és magukban elutasítsanak.

"Gyerekkoromban kifejezetten utáltam a magázódást, mert ezzel csak megnehezítette a bizalom kialakítását, csak barrikádokat emelt az emberek közé minden alap nélkül."

Aztán felnőtt korodban rájöhettél (volna), hogy időnként igenis kellenek az ilyen barrikádok, mert pont ezek könnyítik meg az életet, pont ezek segítenek hozzá, hogy egyértelműbbek legyenek a viszonyok, hogy egyszerűbb legyen az ügyintézés, stb. Pl. hivatalos közegben, amikor nem haverkodni megyünk be a hivatalba, hanem ügyintézni, ami kapcsán esetleg majd panasszal akarunk élni, egyáltalán nem könnyítené meg az ügymenetet, ha a tegeződés miatt nem volna egyértelmű a panaszos levelet elbíráló középvezető számára, hogy tulajdonképpen magánéleti sérelmek vannak-e a háttérben, vagy valóban csak arról szól-e a történet, hogy mi történt, amikor be akartunk nyújtani egy kérelmet, vagy akármi.

"Éppen azért ragaszkodtam minden esetben ahhoz, hogy a gyerekeim, az iskolatársaik az ismeröseim tegezzenek, akkor is, ha jóval idösebb vagyok tölük"

Szerintem nem az ilyen kapcsolatok esetében kérdéses, hogy tegeződjünk-e vagy magázódjunk, hanem az olyan helyzetekben, amelyekben valószínűleg nem fog kialakulni személyes ismeretség, hanem csak hivatalos kapcsolat lesz köztünk: amikor bemegyünk egy boltba, amikor a gyerekeink tanáraival kommunikálunk, amikor a banki ügyintézővel beszélünk, stb.