A nagyobb kultúrákban a nőket miért kezelték (kezelik) másodrendű emberekként?
Európai kultúra:
Görög - római kultúra: a görög világban a legtöbb joggal a spártai nők rendelkeztek, a legkevesebbel az Athéni nők, akik csak akkor léphettek ki a házból, ha vizet hoztak a kútból.
A rómaiaknál nem volt nagy divat az érzelmek kimutatása, még a temetéseken sem. Ez átöröklődött a modern korba is.
Ezzel szemben az Ókori Egyiptomban a nőknek sokkal több joguk volt, mint az ókorban bármely más társadalomban.
Iszlám (erről sokat olvastam, és nem, nem a hergelés a célom ezzel)
A férfi köteles eltartani a feleségét, de az nem dolgozhat, csak a ház körüli teendőket láthatja el.
Kína (ezzel szemben Japánban például a szamurájcsaládok leányai ugyanolyan kiképzést kaptak, de az ő feladatuk a ház védelme volt háborúban).
India
Nőktől születünk, nőkben fogantatunk, nőkkel jegyezzük el magunk, nőkkel házasodunk. Nőket oltalmazunk, a nők által élnek tovább a kultúrák. Amikor egy nő meghal, ismét nőt keresünk. Nőkön keresztül érvényesül a rend. Miért tartjuk alacsonyabb rendűnek azt, kitől nagyjaink születnek?
(Nának guru)
Történelemtanárnak tanulok. Ez a téma sokszor előkerült az utóbbi időben, ezért kérdezem meg.
10
Afganisztán, tálib rezsim.
"DE valójában ez nem igaz, a leletek tanúsága szerint bizony a nők is vadásztak"
A nők is, de elsősorban kisebb prédákra a közelben, döntően a férfiak végezték a vadászatot. Ez az újkorban is vadászó-gyűjtögető életmódot folytató népeknél is adatolt, és amikor elsődleges forrásból tanulmányozták ennek okait, tehát nem találgattak hanem a törzstagokkal készítették interjút akkor a klasszikus "fizikai, biológiai különbségek + terhesség, gyermekgondozás" okot jelölték meg. Mostanában azért a revizionista történelemírás elég gyakran hoz elfogult, tudománytalan eredményeket. Az hogy valamelyik mezolit kori sírban a női elhunyt sírmelléklete között nyílhegyek is voltak, nem jelenti azt hogy ő vadász volt. Ugyanígy a szkíta női sírok fegyveres mellékletei nem jelentik azt hogy ők női harcosok voltak. Ezek a nomád társadalmak is erősen patriarchálisak voltak a legtöbb jel szerint. Generális jellegzetessége az indo-európai társadalmaknak a patriarchális berendezkedés. A szkíták és szarmaták indo-európaiak voltak, a mitológiára tekintve látható hogy tipikusan egy patriarchális gondolkodást tükröz, amiben törzsfők, királyok, harcosok férfiak voltak a nők státuszát az apjuk, később férjük rangja határozta meg, ezen kívül a különleges jegyekkel bíró papnők bírtak magas státusszal, de ez alapvetően patriarchális társadalmakban is így volt. A Vesta szüzek például Rómában is magas rangú, sérthetetlen személyeknek számítottak. Bevett szokás volt a többnejűség, a levirátus. A rangos férfiaknak és családjuknak hatalmas kurgánokat emeltek, és van arra utaló jel hogy az elhunyt férjjel együtt elvárás vagy szokás lehetett a feleséget is eltemetni, ami akár egy nyomásként élhetett hogy rituális öngyilkosság keretében a nő is kövesse a férjét a túlvilágra (ez a szokás mai napig jelen van Indiában pl.) vagy ilyenkor a feleséget is megölték egyes törzseknél, hiszen az pl. nagyon is elterjedt volt a sztyeppén hogy a nagy hatalommal bíró személyek szolgái is követték urukat a túlvilágra, a régi erősen patriarchális társadalmaktól pedig annyira nem idegen a felfogás hogy a feleség csak a férj tartozéka. A hatalom, vagyon patrilineáris úton öröklődött. Az más dolog, hogy ezekben a társadalmakban alapvető eszközhasználathoz tartozott hogy a nők is tudták használni az íjat, és lovagoltak, ha kellett akár biztosan használták a támadókkal, idegenekkel szemben is, ami alapot adott az amazon legendáknak de ne legyenek ilye tévképzeteink hogy ott valamiféle idilli egyenjogúság volt. Amit tudunk a sztyeppei nomád társadalmakról Eurázsiában mind erősen patriarchális. A tuaregeknél sincsen semmilyen nőuralom, matrilinearitás van, ami azt jelenti tehát a rang/vagyon nőágon öröklődik de társadalmi vezető pozíciókat ugyanúgy férfiak töltik be. A matrilináris berendezkedés egyébként régen arra az elvre alapozva hogy "az anya személye bizonyos" (az apa meg ki tudja ki volt) nem volt ritka de ez nem jelent nőuralmat.
"Plusz részben a kereszténység előtti germánokat is lehet mondani, annak alapján amit a skandináv és gót jogról tudunk(pl: lehetett önálló vagyonuk, örökölhettek, válhattak stb.)."
A kereszténység utáni Európában is örökölhettek, lehetett önálló vagyonuk, válhattak (meghatározott okokból persze, de a férfiak is csak szűk körben bizonyos okokra hivatkozva válhattak), adás-vételt köthettek, stb. És? Akkor egyenjogúság volt? Nem.
Azért nem volt egyik felsorolt társadalomban sem olyan a nők státusza amivel érdemes lenne cserélni. Hogy a humbug "ismeretterjesztő" cikkek milyen hülyeségeket reklámoznak mostanság arra nem kell alapozni.
14. Azért nem csak háború volt. A férfiak simán tanulhattak, vállalkozhattak. :)
A középkorban nem tudok olyanról, hogy céhet nő nyitott.
Az iszlámban a nőknek nem kötelessége dolgozni, de ha akarnak, dolgozhatnak, és a munkából szerzett pénzből szabadon gazdálkodhatnak. Nincsen megtiltva a munka a nők számára.
Afganisztán és a tálib rezsim egy nagyon rossz összehasonlítás az iszlámmal. A Korán a nők egyenjogúságára és tiszteletére nagy hangsúlyt fektet. Érdemes elolvasnod, van több fordítás is jegyzetekkel, kiegészítő magyarázó részekkel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!