Én lennék a pofátlan paraszt, aki miatt szégyenkezni kell?

"a stílus maga az ember"

Persze, a szomszéd Marika néni sem sejtette, hogy a mellettük lakó K. Géza meggyilkolta és feldarabolta az élettársát. Hiszen olyan szép, tiszta ingben járt mindig... És kedves is volt, meg udvarias is. Minden reggel olyan jóízűen köszönt! Napszaknak megfelelően. Hát őőőő nem hitte volna... Ő nem is érti..

#20: Diplomás létedre még mindig igazoltnak veszed a kulturálatlan viselkedést azokkal szemben, akik kulturálatlanok? Aki igazán értelmiségi, az értelmiségi módon él és cselekszik. Ragaszkodik a belső értékekhez és normákhoz. Az értelmiségi létforma soha, semmilyen helyzetben nem kompatibilis a kulturálatlan megnyilvánulással. Neked és mindenki másnak ajánlom figyelmébe Márai Sándor sorait:

Az emberek szívesen dölyfösek és gyűlölködők, mihelyst módjuk nyílik erre; s legtöbbször valóban oly sajátosan kegyetlenek, mint a gyermekek. De te maradj alázatos, s ugyanakkor őrizd meg méltóságodat. Mert a kettőt csak egyszerre őrizheted meg. Emberi méltóságod torz magatartás lesz, ha nem dereng mögötte esendő lényed alázatának öntudata; alázatos magatartásod egy puhány gyávaságának kinyomata lesz, ha nem érzik e magatartás mögött emberi rangod. Ha az emberek között kell élned – s nem vagy tapír, sem keselyű, hol is élhetsz máshol? –, egyszerre kell uralkodnod és engedelmeskedned, mindig rangtartóan és szerényen, mindig komolyan és készségesen, mindig alázatosan és méltóságosan. Máskülönben pökhendi fráter vagy csak, szánalmas és gyáva rabszolga.

"Nem mindenhova kell ez a bölcsészkedő stílus. Ettől még lehet valaki kulturált."

Nem kell bölcsészkedő stílus, de azért a kérdező által leírt reakció elég messze van a kulturáltságtól, ahogy lelki szemeim előtt látom, hogy magából kikelve így üvölt emberre, aki az apja is lehetne. Intelligens embernek van annyi önuralma, hogy nem válasz ilyen alpári módon, még akkor sem, ha a másik is bunkó volt. A másik viselkedése nem mentesít az alól, hogy én kétszer olyan tapló legyek.

22-es, nézz utána az idézet eredetijének, mert se Georges-Louis Leclerc (akitől az idézet származik), se én nem ezt értjük az idézet alatt, amit te belelátni próbálsz. A stílus itt nem külsőség alapvetően, hanem amit normának, belső értéknek tekintesz.

"Nem kell bölcsészkedő stílus, de azért..."

Nem mondtam, hogy aranykeretbe raknám a kérdező stílusát és kitenném otthon a falra :)

25. Továbbra sem gondolom azt, hogy a stílus és az ember közé egyenlőségjelet tehetünk. A stílus mindig a FORMÁRA utal, sohasem a TARTALOMRA. A kettőt ne keverjük össze. Főleg ne a morállal meg a belső értékekkel. A stílus stílus, a belső érték pedig belső érték. Nem véletlenül alkottunk rá két külön szót.