Pontosabb helyesírás, kevesebb hiba?

józan parasztként hadd írjam le a véleményem,amit nagyjából szín tiszta, tudományos iskolai,egyetemi,akadémiai,nyelvészeti véleményirányító agymosástól mentes logikára építek,tehát bátran és büszkén kijelenthetem,h a témához a mai fentről letöltött értékrend alapján abszolút nem értek,soha nem tanultam!

elsőként hadd tisztázzam szerintem mi az írás.

az írás a beszélt nyelv rögzítési lehetősége.mikor az igénye szép lassan felmerült,nyilván éppen a beszédet akarték rögzíteni,és nem valami hasonlót,illetve nem körülbelül,tehát minél pontosabban.tehát a logika azt diktálja,h a beszéd a lehető legkönnyebben és lehető legpontosabban legyen leírható,és fordítva.tehát az írás és a kiejtés eltérései csökevények,logikától eltérőek,így nemkívánatosak! a rendszer hatékonysága szempontjából az a kívánatos,h bármely előismeretekkel nem rendelkező ember számára aki az "abc"-t megtanulja,tehát a kódolási jelrendszert elsajátítja,az írás azonnal elolvashatóvá,tehát helyes kiejtésű beszéddé alakíthatóvá váljon.szemléltetés képpen próbálja meg valaki ezt a magyar nyelvvel,majd pl az angollal.a magyarral majdnem tökéletsen sikerül.sajnos vannak pontatlanságok,mert nem eredi jelrendszert használunk(rovás,helyett áldásos latin).az angol viszont lehetetlen. melyik is akkor a hatékonyabb és kívánatos rendszer? feltételezem,h a nyelvészet célja nem a kódolt háborús nyelv létrehozása.

ha már itt tartunk nézzük meg mi szükség van nyelvészetre.

volt-e vajjon nyelvészet a nyelv és az írás kialakulásának korában? biztosan nem,mégis kialakult.tehát szükségtelen,mert a nyelv és az írás saját magát alakítja az egyetemes logika segítségével.ha ebbe a rendszerbe a nyelvészet mint "tudomány" belenyúl,mást nem tud,csak elrontani,akár szándékosan,akár véletlenül! aztán nézzük meg ezt a bizonyos gy-dj kérdést. a gy,d,j,g hangjaink mind önálló hangok,a szánkban.....tudomisén hogy hol önállóan képezzük,tehát logika szerint önálló jele kellene legyen.a rovásban volt! lehet-e őket rokonítani,csoportosítani? igen,és mindenképp a képzés,helye módja szerint érdemes,ha már mindeképp ezt akarjuk. pl a gy hang formálása közben a szájüregünkkel,nyelvünkkel úgy viselkedünk,mintha a d hangot ejtenénk egy j kíséretében. tehát a gy hangunknak határozottan testvére a d hang. ugyanígy t-nek a ty és sorolhatnám. na akkor most azt nézze meg mindenki,h a rovás ÁBC ben találni-e hasonlóságot d betűjele és a gy betűjele között? ugyanez t-vel és ty-vel? hoppá! már látjuk is,hogy gy hangunk a rovásban a d párja,nem pedig a g-jé és így tovább! persze a g betűjele még véletlenül sem hasonlít a gy vagy d jelére. következtetés: amikor az eredeti jelkészletünket,-ami a mi nyelvünkhöz formálódott tökéletesen- lecseréltük erre a tetves latinra,valami szellemifogyatékos a gy betűjelet pározta a dj hangunkhoz.ha már a latin ábc-nk logikáját követjük,és annyira muszáj volt ezt a szart elkezdeni használni,annyi eszük lehetettt volna,h ennek a hangunknak a latin betűje dy legyen. ez követné ty,ny stb logikáját. a napnál is világosabb nem? ha vki minden áron nyelvész akar lenni,akkor mindent csinálhat,csak njelvészeti iskolába ne menjen,mert nem fogja látni a fától az erdőt! kettő dolgot kell csak tenni: használni a józan eszünket,és önuralmat gyakorolni,h objektíven,kívülállóként,berögződésektől mentesen tudjunk dolgokat vizsgálni. ha vki úgy áll hozzá,h ez nem lehet mert nem néz ki jól,mert nem ezt szoktam meg,az inkább foglalkozzon mással!