A finn, vagy a török hasonlít a magyar nyelvre?

A kérdésed önmagában is kissé (nem akarok sértő lenni)naiv. A Modern kutatási eredmények igazolják, hogy minden nyelv egy ősnyelvből nőtt ki. Az ősnyelvhez legközelebb kétségtelenül a magyar áll, minden nyelv közül. Hasonlóság tehát minden nyelvvel van. Az ősnyelv szétválása utáni közös eredet viszont lehet érdekes kérdés. Nyelvünk alapvetően hasonlít a finnugor nyelvekre. Pontosabban a finnugor nyelvek láthatóan, a történelem folyamán történt együttélés miatt átvettek a magyarból, például ragozást és egyebeket. Azonban míg a magyar nyelvnek ősi írásbelisége van, a finnugor nyelvek közül egyiknek sincs. Így valószínű, hogy a finnugorok ősei egyszerűen megtanulták, a magasabb rendű kultúrát képviselő magyar ősök nyelvét. Ennyiben hasonlít. A török nyelv már valamivel közelebb van és több a közös szó is. Igazán nagy hasonlóság inkább a kínai nyelvvel és az iránival van. Az iráni nyelvnek nem csak a ragozása, de több mint 1500 szava teljesen azonos a magyarral. a kínaival leginkább csak szóegyezések vannak,igaz csaknem 2000 szó azonos. Ajánlom figyelmedbe a "Hogyan lettünk finnugorok?" című tanulmányt, Magyar Adorján - Kemény Ferenc - Kosztolányi Dezső: Magyar nyelvünk tökélyéről, Kiss Dénes professzor könyveit a magyar nyelvről. Néhány honlap: [link] [link]

[link]

Nem tudom, hogy a törökre mennyire hasonlít hangzásra, mert nem hallom "kívülállóként" a magyar nyelvet.

A finnugor rokonsággal a világból ki lehet üldözni.

Magyar szakosként tele vagyunk ilyen kurzusokkal, hogy finn-magyar rokonság, meg mordvin nyelv stb...

Akkor erőltetett dolognak tűnik, hogy alig tudom megállni, hogy a földhöz ne vágjam a könyvet.

Ennyi erővel BÁRMELYIK török nyelvre lehetne rokonságot építeni, abban is több ráció lenne.

hujjujj...a válaszokat végigolvasva úgy érzem, mégiscsak írnom kell valamit...

#22: "modern kutatási..." rész: még a nyelvcsaládok közötti esetleges rokonság is gyakorlatilag felderíthetetlen, mert nincs róla semmi adatunk. nyelvek változtak, némelyik kihalt, amiről meg maradt írásos emlék, az is nagyon minimális. szóval ezt "a magyar az ősnyelv"-es maszlagot hagyjuk már. a magyar nyelv agglutináló, a fárszi (az iráni nyelv) viszont a többi indoeurópaihoz hasonlóan flektáló, tehát ez se nyert, a kínai meg izoláló, tehát megintcsak nem nyert. se az irániakhoz, se a kínaiakhoz nincs sok közünk se nyelvileg, se kulturálisan, se máshogy)(najó, biológiailag azért akad némi hasonlóság, de ennyi:)). a közös szókincs az egyik legrosszabb vonal a nyelvrokonság bizonyításakor, mivel igencsak félrevezető.

#18: hogy mi? 1: a hal finnül kala és nem hala; 2: egy halom más hasonló példa van

#2: a "finnugor" az milyen nyelv?

#5: hogy derül ki róla? (hol és mit írtak erről)

#7: pluszpont:)

#13: ajánlom figyelmedbe: [link]

a magyar a finn-ugor, a török az altaji nyelvcsalád tagja (bár néha szoktak ural-altaji nyelvcsaládról beszélni, és ezesetben az urali tényleg a finn-ugor nyelveket jelenti) így az biztos, hogy a finnek közelebb állnak hozzánk NYELVILEG, mint a törökök. Ne keverjük ide a genetikai, kulturális és másegyéb hasonlóságokat/különbségeket. nyilván volt közünk török népekhez ezutóbbiak tekintetében (nyilván nem véletlenül kapták a magyarok egy türk nép elvezését külföldiül (hungarian), meg magyarul is,csak másikat (pl törökül macar <madzsar>)) lásd bolgárok: türk nép cirill írással, szláv nyelvvel, franciák: germán-kelta társaság újlatin nyelvvel, csak hogy a környékről említsek pár példát (a románokról nem tudom biztosan, hogy kik az őseik, de nem latinok, abban szinte biztos vagyok, és a román is újlatin nyelv)

#15: szerintem már maga a regölés megléte igazolja a finn-ugor kulturális rokonságot (tudomásom szerint a regölés is, meg a táltosok is, akiknek a regölés a "feladatuk" volt, finn-ugor hagyomány, bár a türk hagyományokkal, hitvilággal/világképpel meg ilyesmikkel nem igazán vagyok tisztában)

megjegyzés a finn-ugor "politikai mesét" illetően: úgy látom sokan teljesen el vannak tévedve. a finn-ugor elméletet nyelvészek találták ki, nyelvészetileg vizsgálták és nyelvészetileg bizonyították (sok másik nézettel ellentétben, amiket nem bizonyítani, csak "bizonygatni" szokás). az egészen más kérdés hogy ez a "halzsíros"-nak nevezett rokonság kedvezett az akkori habsburg politikának, ami abban nyilvánult meg főleg, hogy aki ezzel foglalkozott, azt támogatták, mindenki más meg mehetett a búsba. de az elmélet létrejöttében nem volt szerepe a politikának.

#23: nem tudom, te mi alapján határoznád meg a nyelvrokonságot, de örülök, hogy nem rád bízták. Persze az is lehet, hogy rosszul tanítják (mármint nem a tartalmára, hanem a tanítás módszerre gondolok), mindenesetre aki a nyelv hangzására építené az elméletét, az kétségbeejtően rossz úton járna.

és hogy azért a kérdésre is próbáljak válaszolni: hangzásban egyikre se hasonlít, szókincsben valószínűleg a törökhöz feltűnőbb hasonlóságot mutat, de annyit nem foglalkoztam törökkel, hogy ezt ténylegesen lássam is, viszont egyéb bizonyítékok (nyelvészetileg releváns szempontok) alapján a finn a magyar nyelv rokona (mint írtam, esetleg a török is rokon szegről-végről, de még ha az is, annyira messzi a rokonság, hogy egyelőre nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani)(az egy más kérdés, hogy valakiknek könnyebb minden kétségét kizárni)

azt hiszem minden megvan, amit akartam

szép napot mindenkinek

A regölés mind az irániaknál (pl.a kurdok máig is "születő/élő", parlando-tipusú, történet-mesélő, regölő népdalai, amelyeket a "regős" népénekesek, a dengbej-ek v. stranranbej-ek terjesztenek), mind a török népeknél aktívan gyakorolt hagyomány. Mi másra vannak ez utóbbiaknál az asik-ok?!

Minden tiszteletem a finn-ugor kisnépeké - de hogy szorosabb kötelék fűzne bennünket hozzájuk - hát azt senki től el nem fogadom.

#25: mint mondtam, arról a környékről keveset tudok, főleg ilyen szempontból, úgyhogy ezt illetően hiszek neked.

az "el nem fogadást" mire alapozod? sima meggyőződés, vagy valami konkrét bizonyíték?

(gyors helyesbítés: közben utánanéztem, és rosszul emlékeztem, az "uráli" és a "finn-ugor" kategória tényleg nem egy szinten van, hanem finn-ugor + szamojéd nyelvek = uráli nyelvek)

#27: ezek közül egyik sem döntő érv a török nyelvvel való rokonság mellett: a magánhangzó-harmónia általában jellemző az uráli nyelvekre (köztük a finnre is), a "nekem van vmim" szerkezet és a mennyiségjelző utáni egyesszám szintén (bár pl. a finneknél van valami különbség, valami másféle egyesszám, ha jól értelmeztem, de semmiképp sem többesszám), a zöngés-zöngétlen hangok hasonulása alatt meg nem tudom, mit értesz pontosan, mert ha csak szimplán azt, hogy beszéd közben történnek ilyen hasonulások, az olyan nyelvekre is jellemző, amivel biztosan nem állunk rokonságban (pl angol: s <sz>, de ribs - <ribz>, vagy svéd: ellevte - kb. <elfte>, norvég rødt - <rött>)