A pestiek miért mondják a személyneveket névelővel?

Nem minden pesti használja így, és nem minden helyzetben, és nagyon sok vidéki is használja. Ez nem attól függ, ki hol él, hanem attól, hogy kinek milyen a közvetlen környezete (család, barátok, iskola-munkahely...), illetve szabadidejében mit és mennyit hall.

Én Pesten élek, itt születtem, mégse használom általánosságban. Előfordul, hogy mégis használom így, annak valami oka van szövegkörnyezetileg, de ha picit se indokolt, akkor nem, anno, mikor általános iskolás voltam (kb. 10 éve), akkor volt a mi korosztályunkban nagy divat, de én pl. "kinőttem".

Mert bunkók..

De szerintem a magyarul tudók 80%-a rak névelőt a nevek elé.. engem a volt ofőm leszoktatott róla. Utáltuk érte, mikor jelentéskor elkezdett üvölteni, hogy "Nincs AAAA!", de ma már borzasztó hálás vagyok neki (:

nem tudni, régi szokás..

de őszintén szólva rosszul vagyok tőle.

Ez nem "hiba" abban az értelemben, mint pl elrontani az ly-t, és nem is számít bunkóságnak mint a "megyek olaszba", még ha egyesek annak is tartják. Aki úgy szokja meg, annak meg az tűnik erőltetettnek, aki elhagyja a névelőt. Talán Nádasdynak elhiszitek:

[link]

Összefoglalva a tanulmány főbb pontjait:

- Régebben nem volt hiba, Arany János is használt névelőt a név előtt.

- Valójában a II. világháború után lett az egyik alak hibásnak kinevezve,

- Élő beszédben inkább a névelős, írottban inkább a névelőtlen verzió helyes, kivételekért lásd a tanulmányt.

- MÁs nyelvekkel összevetve a helyzet vegyes, van ahol nem is létezik, van ahol kimondottan tiszteletet jelent a névelőzés.

- Nincs benne logika, még ha sokan szeretnék is hinni, egyszerűen csak így van.

Egy fontos idézet:

"A személynév elôtti névelô stíluscímkéje ma alighanem egyszerûen "beszéltnyelvi", hiszen használata nem kötôdik társadalmi osztályhoz, mûveltségi szinthez;"

Vagyis nem bunkóság.