Létezik olyan, hogy valakinek két anyanyelve legyen?

"Pl. ha egy gyereknek az anyja magyar, az apja meg *mondok valamit* cseh. Kiskorától kezdve hallja mindkettőt. A magyart és a cseh nyelvet is. Akkor mindkettőt ugyanolyan jól, anyanyelvi szinten fogja beszélni? Vagy lesz egy erősebbik nyelve?

Én arra gondoltam, hogy az lesz az erősebbik, amelyiken tanul, amelyiken ír-olvas a kettő közül."

Szerintem nagyjabol igazad van. Bar ez tobb dologtol fugg.

A kornyezet nyelve altalaban erosebb, tehat nemcsak az ovoda-iskola, hanem az egesz orszag, amely korulveszi.

A csalad nyelve is kerdes: a magyar-cseh par egymassal melyik nyelven beszel? Illetve a gyerekkel mindketten a sajat nyelvuket beszelik? Mondjuk ha a helyszin Magyarorszag: ha a magyar szulo nem tud csehul, akkor nem valosithato meg mindig, hogy a cseh szulo csehul beszeljen a gyerekkel, mert akkor a masikat kihagyjak a beszelgetesbol.

Ha a cseh szulo nagyon jol beszel magyarul, az is elkepzelheto, hogy egyaltalan nem fog a gyerek csehul megtanulni. Attol is fugg, mennyi idot tolt Csehorszagban.

A ketnyelvu emberek eseteben MINDIG van egy dominans nyelv, amely azonban elete soran tobbszor is valtakozhat: ha ez a csalad a gyerek 10 eves koraban Csehorszagba koltozik, akkor nehany even belul a cseh lesz az erosebb nyelve.

Letezik olyan is, hogy anyanyelvvesztés: ha ez a gyerek csak magyarul tud, de 10 eves koraban a szulok elvalnak es a cseh anya (mondjuk) traumatikus korulmenyek kozott hazaviszi, majd nem tartjak a magyar apaval a kapcsolatot, akkor teljesen el is felejthet magyarul.

Fugg a ketnyelvuseg a gyerek szemelyisegetol es a ketnyelvu gyerek / felnott altalanos intelligenciajatol es iskolazottsagatol is. Kesobb fontossa valo szubjektiv tenyezok: melyik orszagban erzi magat jobban, mennyire kotodik a nem a kornyezete nyelvet beszelo nagyszulokhoz stb. (tehat mennyire motivalt).

Ezen kivul barmennyire tiltakozunk ellene, vannak nehezebben es konnyebben megtanulhato nyelvek, es van a nyelvek kozott hierarchia - mennyire fogadja el a masik nyelvet ertekesnek vagy hasznosnak a kozvetlen vagy tagabb kornyezet.

Aztan van az az eset (bar nem ilyet irsz), amikor mondjuk a magyar szulok tartosan kulfoldon elnek es gyerekuk szuletik. Melyik nyelvet kezdi beszelni es milyen szinten, mikor melyik lesz dominans, keveri-e a nyelveket, kesobb kezd-e beszelni, ha tobb gyerek van, melyik nyelvet hasznaljak egymas kozott - nincs szabaly.

(Ismerek olyan hasonlo helyzetben levo csaladot, ahol a fiugyerek semmilyen nyelven nem beszelt 3-4 evesen, a lany meg 3 evesen mindket nyelven folyekonyan beszelt, magyarul is es az orszag nyelven is. Olyan finn-magyar parrol is hallottam, akik Finnorszagban elnek, egymassal angolul, a gyerekhez a sajat nyelvukon beszelnek, es amikor az addig nema fiugyerek 2 evesen finn nyelvu bolcsodebe kerult, megszolalt: angolul. Ez persze atmeneti.)

Letezik olyan, hogy passziv ketnyelvuseg, amikor a gyerek a masik nyelven mindent megert, de o maga nem beszeli. Vagy csak szoban hasznalja a egyik nyelvét, irni-olvasni nem tud. Es persze a gyerek / ember eletkoratol is fugg: ha 3 evesen ossze-vissza kevergeti, 9 evesen lehet, hogy mar csak egyet fog beszelni, es azt hibatlanul. Felnottkorra kialakul egy agyi mechanizmus, amely elnyomja a masik nyelv szavait, amig a dominans nyelvet beszeli. Felnottkorban az is kerdes, erdekli-e az a masik nyelve, amelynek a kornyezeteben nem él: a nyelvek valtoznak, alakulnak, uj szavak, sot intonaciok, kiejtesi formak terjednek el - kivancsi-e erre, koveti-e. Hasznalja-e egyaltalan a nem-dominans nyelvét valamire.

Ket dolgot a vegere: az az elkepzeles, hogy ha mindket szulo a sajat nyelvén beszel a gyerekhez, az biztosan automatikusan ketnyelvu lesz, nem igaz.

Masik, hogy egyes szulok, nagyszulok elegge tudnak vetiteni ebben a temaban: a gyereket kell megnezni, mielott ezeknek a beszamoloknak hiszunk. Sok "folyekonyan ketnyelvu" gyerekrol derul ki szemelyes talalkozaskor, hogy 3 evesen a nem dominans nyelvét egyaltalan nem tudja aktivan hasznalni.

21.

(32-es vagyok es kozben visszaolvastam)

Abszolut pontosan leirtad, es megadtad a valaszt a kerdesre: letezik olyan, hogy valaki ket anyanyelvu. Es pont az ilyen ket anyanyelvu kornyezetben/ orszagban elok, ahol MINDENKI ket anyanyelvu, valoszinubben azok, mint a vegyes hazassagban elok. Ha egesz eletukben ott maradnak, stabilan ketnyelvuek is maradnak.

Tehat pl. Borbely Alexandra ilyen ket anyanyelvu: hiaba magyar nemzetiseguek a szulei, szlovakul is anyanyelvi szinten tud. Szlovak (magyarul nem tudo) barataim is ugyanugy magukenak erzik es buszkek ra.

=======================

A gondolkodashoz es szamokhoz: ahhoz, hogy valaki idegen nyelven gondolkodjon, nem kell két anyanyelvunek sem lenni. Eleg, ha bizonyos dolgok eseteben rendszeresen egy masik nyelvet hasznal (munka, hobbi, vallas gyakorlasa stb.). Nem is kell gyerekkortol ismerni a nyelvet vagy az adott orszagban elni.

A SZAMOK valoban specialis eset, mert az arab szamokat hasznaloknak a szamok csak felig idegen nyelvek: irni ugyanazt irjuk, csak maskepp olvassuk ki. Tehat olyan, mintha magyarul latnek leirva egy szot, de az angol megfelelojet kellene kimondanom.

Itt is van azert olyan, hogy a nem dominans anyanyelven jobban megy: ha egy telefonszamot, lakcimben iranyitoszamot, szuletesi datumot csak a masik kornyezetben alkalmaz, akkor az a szam azon lesz dominans.