A magyar hasonlít szláv nyelvekre hangzásilag?

"Tudsz felmutatni bármilyen finnugor vagy török nyelvemléket? Nem."

Ne más elméletet szapulj, hanem bizonyítsd a tiedet. Ha meg nem tudod bizonyítani, akkor Boldog Karácsonyt!

41/41 anonim ***** válasza:

"Tudsz felmutatni bármilyen finnugor vagy török nyelvemléket? Nem."

Ne más elméletet szapulj, hanem bizonyítsd a tiedet. Ha meg nem tudod bizonyítani, akkor Boldog Karácsonyt!

------------

A gond az, hogy a germagyar nyelv nem elmélet, hanem igazság,hisz a szó maga az igazság.

Folyton bizonyítom, és könnyedén is be tudom bizonyítani, ezt is teszem, csak te nem figyelsz.Semmi mást nem teszek, nagyon hosszan be tudnám bizonyítani, de persze aki nem beszél magyarul, mint te annka mit mondjak, én mindig is tudtam, hogy amgayar nyelv germagyar.

De a bizonyításom nem tudományos, mert nem hallod meg, de mégis logikusabb, mint a tudomány. Előfeltevés a tudomány az a finnugor, tehát ha a magyar nyelv más, akkor a tudomány is pejoratív.

Te azt mondod konteó,,vagy milyen modern divatszavakat használsz, akkor legyen, mert ez nem tudomány, a tudomány negatív.

Ezeket az alapvető dolgokat is fel kell fogni. Máshol és itt is levezetem, csak a kis hörcs9gagyad a logikát képelen megérteni.

40/43 Lidlipú ***** válasza:

Ne etessétek már ezt a f@szt.

----------

Ennyire bírod a l-faszt?

43/44 anonim ***** válasza:

Szóval nincs bizonyítékod rá. Köszönöm szépen, viszontlátásra! Akarom mondani, Auf Wiederlátás!

---------------

Jól vagy? Annyi van, hogy csak na, hosszasan tudnám mondani.

Látás? Ez is egy germán szó, de magyar mert germán. A germán wlaitan, leitan, az ás meg a gót s képző, mint hlaumós vagy hlaums, ami a hallomás.

-----------------------------

46/46 anonim ***** válasza:

Jól van, feküdj le és járkálj!

-----------

Most minek magyarázok én egy ilyen hülyének?

Jah mint mondtam( máshol) a ra is germán, és ige volt eredetileg, mint a nak és nek.

Látásra: germán wlaitjan, mert ez az alap, aztán az s, mint ás, majd az indogermán ar, ra, ami illeszt, rak, mert a rak is ebből jön, mint az ír or.

Látás ra, vagy ra látás.

Másik mondat:

A bátor a buta koponyájának a bunkót suhintja.

Bátor: germán baldr, aspirantos, a bő, vagy bau indogermán gyökből:

ba tő, bővül:

bő:beu tő

buja: a szláv bujь, ugyanabból a tőből ered mint a germán ból, ami buját jelent, a szláv szó vadat és balgát, talán a germán az alapja, a germagyarban germán

beu+ germán b.= búb ebből

bubbeln: búbor, a szlovénban germagyyr jövevényszó

buborék: bubhor, szlovén buhor

bödön: byden, mint bő és dön

bátor: baldr aspirantos, a bhel tőből

bővüleg: belgan, Balg

bővülged, bővülget: buldigó

balga: balginn, balga

bula: árja és germán bulle, bula, ami vulvát jelent

bősz: baus, beu+s

a beu idngoermánban kialakult változata a peu, ebből lesz a germán fochen, amiből lesz a fakad

a b-p változás a germán lesz peu:

bimbó: beumb: bimbó

ebből lesz:

pampog: pempan, felfújja magát fontoskodik jelentésben

a bukka-ból lesz k-val vagy c-vel:

pocak: búc, púc germánul

ehhez jön:

pucsít: az oroszban van puchati, ez inkább germán beu lehet eredetileg

A beu germán peu formájához tartozik még:

pokol: pukó, puckel, zsákosember, pokol

pudding: puddig, megdagadt

puttony: putt+nja

puffad: puffan

Buta: germán bauda, vagy buta, az üt bau gyökből, ezzel azonos a bódul szó is, majd más képzésekből a baj, bot szavak

Koponya: germán és germagyar ku gyök, a germán kupjó, a germagyarban nja gót nőnemű képzéssel. Ebből a gyökből a korong s kengyel is jön, germán szavak.

ja: a harmadik személyű alaképzés, mint dúrongjani, indogermán és germán ja vagy jan kasuatív és jelenképző. Ami egyben a germán birtokos képzés, gót ja.

nak: indogermán enek, nahern, ír aig, yng, eng

bunkó: alapja egy germán ba, ban, mint bán, majd kausatívval germán bant, ami a bánt, kó-val lesz a germán bankón, ami a bánkódik, ez lesz g-vel, vagy k-val benge, bunkó.

t: tárgyeset, és lokatívus egy germán t-ből, mint a germán ennant, ami az onnént, germánul ott és az, ez a latin és ír dé.

Suhint. régebbi igéknél end, újabbaknál int, egy mozzanatos képzés, indogermán, litvánban gyakori az int.

Ong. germán képzés, mint a mar-ból a macangol, ami németes, mert magyarul, germagyarul markangjan lenne.

Suhint:

germán swi tő:

sújt: swējan

suhan:

suhint: schwingen, suh+indh. int

suhogat: swigatjan

suhít, suhítja. swakatjan

szeka, szekálni: swīka

sodor, mint sodor és sodródik: swi+da: svaða

szédül: swi+da vagy nda+l: Schwindel

seprű, söpredék= swaipa

seperni=swaipan

sebte: svipta

szapora: svipr

Vegyünk egy mondatot:

Bírtjam a dühort a nak házam dúrongjani.

hogy lenne magyarul, germagyarul a német mondat: das Thier drängt?

Hát így: a dühor dúrung.

A deuza vagy Thier alapja a düh gyök(tombol, dühöng, téboly, tév, didereg, mint dühdereg).

A a dúr a gyöke a drangennek, indogermán tar, germán és magyar dúr, dwr.

Bír: germán beran.

Ez múlt időben és elszólítóban: előbb at majd a germán j, ami optatív, de felszólító. A gót dja, tja, így képzi a múltidejű felszólító módot.

om: indogermán képzés, német maradék a bim és habém, protogermán berjaum, mint bírjam

Dühor: már megvolt

nak, nek: már említve volt, hogy az indogermán enek, ír aig, eng, yng.

Ez lehet előre is tenni, és a névelő elé is mint némely brit nyelvben. A germagyar nyelv bizonyítja, hogy a germán és a kelta nyelv egy.

házam: hu gyökből, germán húz

om: indogermán igei om, ez kerül a főnév végére, az igéből, mint az újkurdban.Ezen a szitne több a hasonlóság az újkurd és a magyar között, mint monduk a finnugorral.

dúr: már el volt mondva, hogy germán, az ong is. A ja a kausatívképzés, eredendően jani volt a képzés. Ezért lett a látja harmadik személyben ja képzőjű.