Nekünk magyaroknak miért nincsen ennyire öntudatunk?

Mit ér, ha valaki csak magyar, de nem ember?

Mit ér, ha valaki lobogtatja a zászlót, de rongál és bánt másokat?

Mit ér, ha valaki veri a mellét az országra, de közben eltapos másokon és úgy kerül hatalomra?

Nem az országot utálom, az ország szép (volt valaha), azokat nem szeretem, akik tönkreteszik az országot és a benne élőket, akiket megaláznak a nagy gazdagok...

Széchenyi, meg a reformkor többi nagy alakja előtt ugyanolyan helyzetben volt az ország, mint jelenleg. Széchenyi nem is tudott magyarul, csak felnőtt fejjel tanult meg. Divat volt az osztrák udvar majmolása a nemesek körében, az osztrák áru, a nép meg nyomorgott.

Mindaddig, amíg ezek a figurák színre nem léptek, és el nem érték, hogy máshogy legyen.

Nem volt közülük mindenki kőgazdag! A Petőfi-félék abszolút nem. De a maguk módján, a tehetségükkel hozzájárultak a változáshoz.

Aztán már hazafinak lenni lett divat...

Az orvosok, a pedagógusok, ha nem futja vállalkozni, a közalkalmazotti bért kapják, ami megalázóan kevés ahhoz képest, milyen munkát végeznek.

Nem a hagyományok az elsők, azokat kéne megbecsülni akik lelkiismeretes napszámosai az országnak.

23:22

Zagyválod a dolgokat rendesen.

"... a nép meg nyomorgott. Mindaddig, amíg ezek a figurák színre nem léptek, és el nem érték, hogy máshogy legyen."

Máshogy lett? Hogyan? Kossuth mit vitt véghez? Elárulom: semmit. Írt egy csomó újságcikket, aztán az egyik vezető volt a szabadságharc alatt. Van ennek köze a "nép nyomorgásához"? Egy fenét van, úgy, ahogy Széchenyinek sincs. Az ország az 1850-es években indult gyors fejlődésnek, amikor elkezdődött az iparosodás. Ehhez semmi köze nem volt se Széchenyinek, se Kossuthnak. Császári rendelettel eltörölték a jobbágyságot és liberalizálták a gazdaságot, így az 1850-es években kialakulhattak a magyar ipar alapjai.

"Nem volt közülük mindenki kőgazdag! A Petőfi-félék abszolút nem."

Hogy jön ide Petőfi? Teljesen más irányzathoz tartozott. Petőfi és Széchenyi politikai ellenfelek voltak, ahogy egyébként Kossuth és Széchenyi is. Utálták egymást.

"De a maguk módján, a tehetségükkel hozzájárultak a változáshoz."

Milyen változáshoz? A forradalmat és a szabadságharcot leverték.

te nem vagy 100-as...

17 evesen meg puncirol kene abrandoznod nem ilyen kocsogsegekrol...

"Zagyválod a dolgokat rendesen."

Te nemcsak zagyválod, de hülyeségeket írsz. Nyomás törikönyvet olvasni!

Csak pár dolog:

- Széchenyi ipari fejlesztései

- Kossuth védegylete a magyar termékek védelmében

- Jobbágyfelszabadítás!! '48 előtt már jóval elkezdődött, akkor még önkéntes örökváltságként, majd a szabadságharc kitörésekor kötelezően, mindenkire kiterjedően.

A legnagyobb baromság: nem a császár vezette be! Csak épp ezt, 56 legnagyobb vívmányát nem merték visszavonni. Pont azért tudott Európa összes nemzete közül a magyar a legtovább harcolni, mert a jobbágyfelszabadítás nálunk már végbement, és tömegével álltak be honvédnek.

A szabadságharc elbukott, igen. Ausztria viszont meggyengült, az oroszok nélkül nem is tudtak legyőzni! Mit gondolsz, jókedvükből egyeztek ki velünk végül? Nem volt más választásuk.

Ezt pedig a reformkor összes nagy figurája érte el, mindnek szerepe volt benne.

Őszintén, mit értek el? Azt tudom, hogy mit akartak elérni, de egyik rokonomat ott végezték ki Aradon, egyike volt a 13-nak. Az országunk továbbra is vesztes maradt, elbukott 48-49. Aztán jött a világháború, jött Trianon, jött a következő, továbbra is csak vesztettünk, jött a rendszerváltás, az elmúlt 20 évben nemhogy csökkent az államadósság, de nőtt. A kisember meg nyomorog továbbra is. Tulajdonképpen SEMMI sem változott, csak annyi, hogy átcsoportosultak a rétegek, de ugyanúgy a kőgazdag él jól, a kőgazdagnak van lehetősége olyant tenni, amire felfigyelnek, amit megírnak (celebek), a szegény meg továbbra is nyomorog. Nagynéném azért ment külföldre (orvos), mert itthon nem volt hajlandó elfogadni a hálapénzt, de közalkalmazottként egyedül a kisfiával hónapról hónapra nem tudtak megélni. Nem volt neki mindegy.

Őrizzük meg a hagyományokat, aláírom, fontos lenne, DE sokkal nagyobb problémák is vannak ebben a jelenleg sárgödörben, amire nem tudok büszke lenni. Ember ember ellen, egymáson áttaposva, nem csak egy állásért, hanem a tömegközlekedésen is, senkit nem érdekel a másik, ha másnak szabad lopni alapon sokan lopnak, ugyanígy a szemetelés, a munkahelyek maximumon felüli teljesítményt várnak, aki munkanélküli, annak is nagyon nehéz, jobbnál jobb kifogások, miért nem akarnak alkalmazni (kamuállások), a szülők egy része nem neveli a gyerekét, és támadja a tanárt (nem csak a kisebbség)... És még sorolhatnám. Fontos a kultúra, fontos a hagyományok őrzése, és vannak, akik foglalkoznak is ezzel elég komolyan. De ha más valami másban tehetséges, az hadd végezze más területen. És sajnos nem a kultúra megőrzése fogja megmenteni az országot a pusztulástól, hanem az mentené meg, ha a benne lakó emberek végre emberként viselkednének. De attól félek, hogy ezt nagyon kevesen tudják és hajlandók észrevenni. Hiába maradnak fenn a hagyományok az utókornak, ha az egymáson áttaposás miatt egyszer csak egy emlék marad ez az ország.

17 évesen még én is idealistábban láttam az ország helyzetét, csak aztán szépen kikerültem abba a bizonyos nagybetűsbe, és megtapasztaltam, hogy nem eszik olyan forrón a kását, nem tündérmese ebben az országban élni és megélni, sok a magyar, de kevés az "ember", aki nem csak rutinból él, hanem emberként is viselkedik, odafigyel másra protekciótól, vagyontól és érdektől függetlenül.

Ha élhető ország lenne Magyarország, talán nem érezném azt, hogy szégyen, ami itt van.

Kérdező, hadd kérdezzek vissza, szépeket mondasz, de mit teszel meg? A beszéd tettek nélkül öregasszonyok üres fecsegése.

Én próbálom a környezetemet élhetővé tenni, ebbe értem a közeli ismerősöket, lakóhelyemet, és tágabb értelemben azokat az embereket, akikkel együtt akarok majd dolgozni (aminek a megvalósításához külföldre megyek, hogy tanulhassak).

Szóval te mit teszel annak érdekében, hogy jobb legyen és ne kellejen szégyenkezni?

Megjegyzem, a honfoglalás idején is csak 1 tisztán magyar törzs volt, mára pedig teljesen kevert nemzet lettünk, nem létezik tisztán magyar ember. Mikor egyszer utánaszámoltunk, csak apám oldaláról legalább 7 különböző nemzetből származó őst számoltunk össze, ehhez jön anyukám oldala. Én nem érzem teljesen otthon Magyarországon, valami miatt úgy érzem, hogy valami hajt, hogy minél több kultúrát és országot ismerjek meg. Otthon vagyok a világban, és nem tudnék egész életemben kizárólag 1 országban élni. Ezektől én nem érzem magam kevesebbnek, mint azok, akik Nagymagyarország-pólóban járkálnak vagy a néphagyományokat őrzik. Ha valaki ember tud lenni, akkor már nem is lényeges, mely országból származik, de tudod, a világ könnyebben megjegyzi a rosszat, mert az szenzáció ("magyarok ne lopjatok" - talán már hallottad, tudom, hogy rád biztos nem vonatkozik, de azért akik miatt elterjedt, azok és a hozzájuk hasonlók miatt nem lehetünk büszkék).