A kínaiak hogy tudják annyira "bekajálni" a kollektív identitásokat? Miért annyira naivak?
Van ez a film, az American Factory, ami arról szól, hogy kínai befektető felvásárol egy már csődbe ment amerikai gyárat és újjáéleszti. Megmutatják, hogy hogy dolgoznak az amerikaiak és hogy hogyan a kínaiak.
Amikor ellátogat Kínába a delegáció, akkor ott bemutatják, hogy a minden vezető minden reggel feláll és közösen elénekli a cég himnuszát, ami olyan dolgokat tartalmaz, mint hogy "a transzparenciáért nagyon keményen dolgozunk" és hasonlók. Aztán volt valami ünnepély, ahol gyerekek jöttek beöltözve és a gyárról énekeltek és a termelési szlogenekből csináltak dalszöveget. Meg minden munkás minden reggel elmond valami betanult formulát, hogy ma is milyen jól fog teljesíteni és hasonlók. Olyan, mintha valami vallás lenne. Az amerikaiak meg mindeközben kínosan feszengenek, nem értik, hogy hogy lehet ezt ennyire komolyan venni.
Máshonnan is azt hallottam, hogy a kínaiak (de talán úgy az ázsiaiak általában) nagyon ilyenek. Hogy tudnak ilyen megmosolyogtatóan sekélyes dolgokban ennyire hinni? Olyan, mintha gyerekek lennének. Nincs nekik önérzetük? Miért van az, hogy felnőtt emberek ennyire képesek azonosulni egy gyárral vagy akármi mással?
válasza:Azt te nem tudhatod, kérdező, hogy magukban mennyire veszik ezt komolyan. Csak a külsőségeket látni.
Az '50-es években nálunk is fullra ez ment. Dicsőítették a pártot és a néphatalmat, meg a nagy és mindenben elöl járó Szovjetuniót, az emberek munkásgyűlésen szólaltak fel a rendszer mellett és a kapitalista rendszer ellen, az óvodások a pártot dicsőítették az előadásukban, a gyárudvarokon jelszavakat festettek fel, stb. És az égvilágon senki nem vette komolyan az egészet...
Aztán persze még évtizedekig tartott a lájtos szocializmus, a nép túlnyomó részének magas életszínvonal-emelkedést hozott a Kádár-rendszer, és valamilyen szinten a közgondolkodás részévé vált az egész, de a szélsőségekben soha nem hitt a nép 99%-a. Maguk közt mindig a rendszert szidták, csak utólag kezdtek nosztalgiázni, mikor rájöttek, hogy a rendszerváltás a létbiztonság eltűnésével járt.
Ugyanez lehet Kínában is, a több évtizedes megszokás miatt természetesnek gondolják ezt a cécót, de alapvetően nem gondolják komolyan.
Nézd meg az Európába kerülő kínaiakat, a legkeményebb kapitalisták, minden téren, az alkalmazottaktól se várnak el semmi mást, mint kemény munkát kevés pénzért és semmi megbecsülésért.
válasza:Mint írtam, nálunk is ugyanígy volt. És itt se ezért tört ki '56, hanem az ÁVO, a koncepciós perek, meg ilyesmit ellen.
Bármit hazudnak mostanság, nem a szocializmus megszüntetése volt az elvárás, hanem a szocializmus megreformálása. Ha nem így lett volna, akkor nem a padláslesöprésekért felelős egykori minisztert (Nagy Imrét) teszik az ország élére.
Utána még nálunk is évtizedekig mentek olyan dolgok, amiket manapság már nevetségesnek tartanánk. Pl. a brigádmozgalmak: színházba, kirándulni, öregeket meg gyerekeket segíteni kellett járni együtt a brigádnak, brigádnaplóban vezetni, hogy miket csináltak, stb. És megtették, pedig mindenki tudta, hogy mekkora baromság, még azok is, akik ezeket ellenőrizték.
Én jól ismerem a XX. sz. Mo-ának gondolkodását, és biztos vagyok benne, hogy Kínában se veszik ezt komolyan, csak hozzászoktak, és senki nem akarja magát bajoknak kitenni csak azért, hogy ilyesmiken változtasson.
válasza:Hát az nyilvánvaló, hogy másként gondolkodik egy kínai, mint egy magyar. Alapvető különbségek abból adódnak, hogy nálunk keményvonalas kereszténység volt sok évszázadig, náluk meg olyan vallások, amik elfogadják a másként gondolkodást.
De amiket írtál, a rendszer külsőségeiről, azok nem függnek össze különösebben a közgondolkodással.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!