Miért dobálóznak egyesek azzal sztereotípiával, hogy a művészi munkák hasztalanok vagy épp könnyűek?
Találkoztam már ilyen véleményekkel, amiben többnyire a legzavaróbb, hogy egy kicsit szíven ütött abból a szempontból, hogy az ilyen foglalkozás esetenként szabadabb a többinél, bár ilyenkor is korántsem könnyebb. Persze ebben a kategóriában is akadnak végletekig komoly és komolytalan foglalkozások,
nem részletezem, a lényeg, hogy megfutott a fejemben az, hogy lényegében az ilyen véleményezők számára azért "könnyebb", mert valamilyen oldalon szórakoztató is? Ha pl. olyan munkával hasonlítják össze, ami nem igényel nagyobb teljesítményt, csupán fárasztóbb, az emiatt már "nehezebb"/"komolyabb"?
(bocsi a fennakadós kérdésért.)
válasza:Gondolom sokaknak a modern művészet él a fejében. Ez sokszor elég furcsa. Mondjuk minden kor művészetéből a mesteralkotások maradtak fenn, szóval nem kell aggódni, nem tart rossz felé a világ.
Inkább a "műszakértés" szerintem ami hasztalannak tűnik, mivel elég szubjektív, és főleg absztrakt dolgokba azt magyaráz bele mindenki amit akar.
Legtöbb embert nem is érdekli a művészet. Zenéből elég annyi amelyik sz-r sláger épp most a menő, irodalomból az épp aktuális "én egy önálló nő vagyok"-üzenetű regény, esetleg pár évente egy színház...
nemigen értem, miért nem tudnak ilyenkor konkrétan beszélni, "modern művészetről", sőt konkrét művészek példájáról, stb. nekem így elég hülyén hangzik folyton
de azért hozzáteszem, hogy művészettörténet órákon is hallottam már kritikusan beszélni embert nagyszabású alkotásokról, ami nem csak az az odahányt absztrakció, hanem a legprecízebben kidolgozott munka, amibe szintén "bele van magyarázva", ettől persze a látható teljesítmények is biztosan "kevesebbek":-/,
de igen, lényegében elég szubjektív is, ettől nem értem miért lenne hasztalan.
akit nem érdekel, az ne alkosson róla véleményt:DD engem sem érdekel sok minden, attól még nem beszélek becsmérlően róla(vagy ilyesmi)
Sz-r slágerek alatt nem értem, mit értesz, én sokfélét elfogadok, a "mai zenék" között is rengeteg van, amit értékelek.
válasza:"engem sem érdekel sok minden, attól még nem beszélek becsmérlően róla(vagy ilyesmi) "
Helyes, de az emberek 99%-a kötelességének érzi hogy véleményt alkosson olyan dolgokról amiről gőze sincs, vagy csak félinformációkat összecsipegetetett. GyK-en menj csak fel politika kategóriába, vegyél az öledbe egy csomag popcornt, és nézd meg a csatákat! :)
"Sz-r slágerek alatt nem értem, mit értesz, én sokfélét elfogadok, a "mai zenék" között is rengeteg van, amit értékelek."
Azokat a slágereket értem, amik sz-rok. Tehát amikor azt gondolom magamban, hogy na ez az épp ebben az évben sztárolt énekes sem Mozart reinkarnációja.
válasza:# 4
nem várom el tőlük, hogy szeressék, sehol sem írtam. csak mikor valaki azzal jön (gyakori problémám igaz, hogy túl komolyan veszem a meggondolatlan, felületes ítéleteket), hogy véleményt haboztat (kérdezés nélkül), ami a részéről általában részrehajló vélemény, és olyankor valami trash-művészkedésekre gondol, vagy épp arra, hogy a lehengerlően, sok munkabefektetéssel elkészített alkotásokat "ő nem érti", míg mások igen, ezért sz-r.
"Én már eljutottam oda, hogy annak mutatom meg a képeim akit komolynak gondolok ebben a témában, ennyi. "
Igen! Igazad van.
válasza:Mert a "művészet szeretete" csak akkor ok, ha vannak millióid teleaggatni vele a lakásod, azokat meg lenézik, akik ténylegesen előállítják aművészetet. Ez klasszista okoból van így. Az emberek imádják azt tettetni, hogy szeretik az irodalmat, meg a festményeket, de fintorognak, ha a gyerekük festőnek akar tanulni.
Ugyanilyen okból van az, hogy az emberek elvárják a szervizt, pl étteremben, de bunkók a pincérrel. Ez ilyen kapitalista klasszista baromság.
Nem fogyaszthatsz valamit úgy, hogy közben ellehetetleníted azokat, akik azt előállítják vagy adják neked.
válasza:Nem igazán értem a kérdésed.
Egyesek dobálóznak ilyen sztereotípiákkal, mások meg nem. Melyik munkával, tevékenységgel kapcsolatban nincs ez így?
Eleve: kit érdekel annak a véleménye, akinek a világképe sztereotípiákon alapul?
"ami nem igényel nagyobb teljesítményt, csupán fárasztóbb, az emiatt már "nehezebb"/"komolyabb"?"
Látod, ez meg a részedről egy sztereotípia: a fárasztó munka végzése nem teljesítmény a szemedben. Szerinted az a költöztető, aki egész nap mázsás bútorokat, csomagokat cipel, vagy aki napszámban 10 órát gürcöl a földeken, az nem "teljesítmény" csak fárasztó. A fizikai fáradtság tűrése, a fizikai megerőltetés elviselése, a monotonitás tűrés, az a szemedben nem teljesítmény.
Mások meg a művészi tevékenységről gondolkodnak így, hogy az nem munka, hogy csak festeget egy kicsit, amikor kedve van, vagy csak veri a billentyűt, amikor kiheverte a másnaposságot,egész nap csak kattintgatja a fényképezőgépét...
A nem művészi munka haszna kézzelfogható: ha mindenki festő lenne, akkor mindenki éhen halna.
A művészi munka értéke sokkal nehezebben mérhető. Mindenkinek a saját igénye szerinti értéke van. Én sokra értékelek egy jó regényt vagy novellát. Tudom mennyi munka és befektetés van mögötte. De pld. a képzőművészetet nem tudom értékelni - mert egyszerűen nem értem.
Nem akarlak megsérteni, de a művészet szerintem sem munka, hanem szenvedély, élvezet, önkifejezés. Az egy szerencsés helyzet, ha ebből valaki meg tud élni - és én az ilyen embert nem irigylem, nem sajnálom tőle.
Persze, ezt sem ennyire feketén - fehéren gondolom.
Sok művészeti ág követel meg a művésztől gyári munkásokat meghaladó fegyelmet és fizikai teljesítményt. Egy színész, aki esténként színpadra áll, vagy éppen egy nap két előadása is van, párhuzamosan fut 3 -4 vagy több szerepe, miközben újat tanul meg, próbál - vagy egy zenész, aki folyamatosan próbál, évi 10a - 200 élő előadást lenyom, közben még új számokat is szerez: na ők keményen dolgoznak.
De egy J.K. Rowling, aki megírt egy hétrészes mesét ( hogy plagizált-e vagy sem, az más kérdés)és annak egy részével többet keresett, mint egy három műszakban dolgozó ápolónő egész életében, az nem dolgozott, hanem a hobbiját űzte, és szerencséje volt, hogy azzal egy vagyont keresett.
válasza:"Sz-r slágerek alatt nem értem, mit értesz, én sokfélét elfogadok, a "mai zenék" között is rengeteg van, amit értékelek."
De látod, te is rangsorolsz és értékelsz!
Mert van amit "elfogadsz" és van amit nem vagyis van amit értékesnek tartasz, és van amit nem.
Mások is így vannak vele: van amit munkának (értéknek) tartanak, van amit nem.
válasza:Kedves Kérdező!
A #7-es válaszomhoz egy kiegészítés, amit kihagytam:
Az lehet a baj, hogy a körtét hasonlítod/ hasonlítjuk az almához.
A munka az meghatározott feladat, meghatározott idő alatt történő, előre meghatározott ellentételezésért elvégzése. Egy szigorúan kötött tevékenység, szigorú ellenőrzési és számonkérési rendszerrel.
A művészet ( és itt a már említett esteket: koncertezés, színházi előadás, filmforgatás...) egy szenvedélyre, önkifejezésre alapozott lutri, kötetlen munkaritmussal, teljes alkotói szabadsággal, ahol csak a mű elkészülte után derül ki, hogy a kész műnek van-e realizálható piaci értéke.
( Persze, ha egy írónak szerződése és határideje van, akkor van némi kötöttség, de azért az már befutott írót feltételez, és ott sincs blokkolóóra, nincs napi kötelező karakterszám...)
Ezért nem tekintik sokan a művészi tevékenységet munkának.
# 6
Rendben. Amúgy nekem nincsenek millióim, hogy milliós festményekkel aggassam tele a lakásom.
Nem kell birtokolni valamit ahhoz, hogy élvezd, szeresd, vagy jó véleményed legyen róla. Még csak nem is a nagy kultúrközpontok látogatásaira nem gondoltam, számomra pl. nincs anyagi vonzata ennek a témának, bár megértem azokat, akiknek van:)
Én szeretek ilyen foglalkozásokat űzni(nem csak festészet, mostanában a digitális része jobban érdekel) lehetőleg minél minőségibben, a környezetemben sok érdekes kiállításokat tartanak, akár ingyenes belépéssel, de interneten keresztül is sok mindenhez hozzálehet férni stb.stb
Ha úgy vesszük, tényleg hasztalan, éppúgy mint a legújabb gyártmányú porsche vásárlása, nem tartozik a létszükségleti elemekhez, de nekem nem az anyagias részéről szól, bár értem a lényeget:)
"szeretik az irodalmat, meg a festményeket, de fintorognak, ha a gyerekük festőnek akar "tanulni."
inkább abban az esetben, ha a gyereke komolytalanságból akar "művész" lenni, mert az "könnyebb", vagy nincs is elég tehetsége, csak "kiakarja tanulni".
Természetes, hogy szeretik az irodalmat, és a festményeket(nem mindegyiket), és ezzel együtt az érdekes, érdemi alkotóikat. Ez sehol sem jelenti azt, hogy bárki ilyen festő/irodalmár lehet.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!