Mi a véleményed Alföldi István a király feldolgozásról?

Mozgásszínházzal foglalkozom most már 3. éve, ami elég szimbolikus jelrendszerre épül, tehát könnyen el tudok vonatkoztatni attól, amit látok arra, amit mondani akarnak. Alföldit csak így lehet nézni azt hiszem.

Az idei 20-i ünnep volt a második, amikor is játszottam egy alacsony költségvetésű, falu gyerekei összeülnek és alkotnak valamit szintű István a királyban (eredeti szöveggel, dalokkal), jól ismerem tehát a darabot. Élő közvetítésben az új darabból csak az utolsó 20 percet láttam, és akkor még fogtam a fejemet - szokatlanok voltak a felgyorsított dalok, nem értettem, szegény lovat miért kellett ilyen barbár módon feldolgozni és a többi és a többi.

Feke nem jó István. A Társulatos előadásban sem volt az, most sem az. Nekem csak egy túlméretezett mosómedve jut róla eszembe, vagy épp a beképzelt Johny Bravo a meséből. Épp csak a foga nem csillan meg egy-egy jaj-de-nagyon-nagyon-átérzem pillanatnál.

Stohlt még sohasem láttam játszani, nem tudok viszonyítani, de szerintem nem Koppánynak való volt. Valaki már írta előttem, hogy túljátszotta a szerepét - ezzel egyet értek. Nagyon megmutatta, hogy ő kemény...

Voltak nagyon szép gondolatok benne (kifejezetten tetszett, hogy Géza fejedelem a saját lábán sétált ki a színpadról), és voltak nagyon nagyon újszerű gondolatok is.

Talán Alföldi előtt csak a szövegkönyv volt, amikor a fejében kipattant ez az ötlet, mert ez az István, a király nem hasonlít egyik korábbihoz sem. Teljesen újraértelmezte a szöveget (ilyenre még nem volt példa!)

50-50%-ot adnék tehát a darabnak. Nagyon tetszett és nagyon nem...

Én láttam kb negyed órát 20-án a TV-ben, és tegnap megnéztem élőben. A különbség nagyon nagy volt. Összességében úgy foglalnám össze, hogy zeneileg felejthető, rendezésileg meg nagyon jó volt.

Az Arénában a hangosítás sokszor nagyon pocsék volt. A zenét is áthangszerelték, így nem sok maradt a rockból. Stohlnak és Fekének volt egy-két jó pillanata, azon kívül átlagosan énekeltek (és ez általában igaz volt mindenkire), messze az eredeti énekétől. Külön kiemelném Tompos Kátyát, ő énekelt a legjobban, ő hozta az eredeti verzió szintjét, és kiemelném Udvaros Dorottyát, aki szerintem a legrosszabbúl énekelt. Ez van, ha színészek, és nem énekesek adják elő a darabot. Összefoglalva: a hangzásban lett hova fejlődni még.

A táncosokról nem sokat tudok mondani, nem értek hozzá, nekem tetszett.

Rendezés viszont nekem nagyon tetszett. Alföldi hozzá mert nyúlni a darabhoz, nem eljátszatta az eredeti darabot mégegyszer, hanem értelmezte. Reflektált a mai magyar helyzetre, de ez nem a magyarság gyalázása, hanem önkritika. Ráadásul belevitt egy-két olyan új elemet a darabba, ami árnyalta magának a történetnek a képét is, ráadásul nagyon szellemesen (már ha lehet ezt mondani) volt megcsinálva: a csata utáni osztozkodáson a halottak énekelték ironikusan az "Éljen István, a fejedelmet"; hogy a biztonsági őröknek is papi gallérjuk volt; ahogy a Koppány felnégyelését a Koppány követőinek négy felé osztásával oldották meg; ahogy az egyes daloknál a közönséget megvilágították azért, hogy "hello, ezt értelmezd a darabon kívül is", és még sorolhatnám... rengeteg olyan ötlet volt benne, ami nekem nagyon tetszett (sajnos ezeknek nagyon nagy része a TV-ben nem jön át).

Igazából arra lennék kíváncsi, hogy konkrétan a rendezésben mi nem tetszett az embereknek (nem az énekről van most szó), mi verte ki a biztosítékot?

Az, hogy ez liberális, tehát ideológiai kritika volt. Csak ma már a közvélemény liberális lett sajnos.

Még lehetett volna jót is kihozni, de az egész egy giccsparádé volt.

A kollárés-civilruhás James Bond-ok, a keresztet tartó nazgúlok elég keresztényellenes propagandát tükröztek. Elég rámenős volt, hogy Koppányékat nem a Wehrmacht-katonák irtották ki (németek), hanem a vörös keresztet hordó nazgulok.

Asztrik püspököt megalakító színész rózsaszín urulógus-kesztyűje (tudom, akkoriban hordtak bársonykesztyűt a püspökök, de Istenem, ha nem akartak a papokra egy normális - a püspökre is legalább egy egy egyszerű, mezei, dísztelen - reverendát vagy akár ha nem telt 60 millióból egy egyetemi talárt rájuk adatni, akkor miért kellett éppen a kesztyűt megtartani? Giccs, giccs, giccs...), meg a rózsaszín zsebkendő a zsebében, ami az Auswitz-ben levő homoszexuálisok ingén szereplő rózsaszín háromszögére hasonlított, szintén nem volt célzás...

Mivel jelenleg a társadalom csak megtűri mintegy gettóként az Egyházat, nem csodálkozom azon, hogy erre rá se hederít. De a keresztényellenesség mitől lenne aktuálpolitikai kérdés?

Latinoloquus!

Érdekes az, amit írsz, én pl. a keresztényellenességet nem vettem aktuálpolitikaként.

De nézzük csak tételesen. Maga a pogányság vs. római kereszténység ellentét az István, a király darab egyik nagy kérdése. Az történelmi tény, hogy István nyugatról hívott be katonákat, papokat, térítőket, és bizony nem volt sok választása az embereknek annak tekintetében, hogy felvegyék-e a kereszténységet vagy sem. És igen, ebben benne volt a keze az egyháznak. Az emberek egy része Koppányt, a pogányságot, a régi idők eszméjét támogatták, amit az új idők, a nyugat, a keresztény egyház mellett voksát letevő István levert. Azaz valóban igaz volt, hogy vagy felveszed a kereszténységet vagy meghalsz. Ez nem egy jelenkori egyházellenesség, hanem egy történelmi tény.

László Zsolt ruházatába belekötni szerintem csak azok kötnek bele, akik bele akarnak kötni. Az nem rózsaszín, hanem bíbor. Az mond valamit, hogy bíboros? A zsebkendőről a melegekre asszociálni... hát nem tudom, elég meredek megközelítés. Még a végén azt is kihozod, hogy a való életben minden érsek meleg, mert "rózsaszínt" hordanak. [link]

Kedves 77%,

egyháztörténelem-hallgatóként pontosan tudom, hogy 2000 év alatt hogyan fejlődtek ki a liturgikus ruhák. Ezt a kommentedet szimpla kötözködésként vettem, ugyanis ellentmondasz magadnak, ti. annak, amit a megelőző kommentedben írtál. Most néhány szóval kitérek a történelmi érveidre.

1, Összesen négy-öt forrás áll rendelkezésünkre, hogy azt a korszakot hitelesen leírjuk. Abból a korszakból néhány hiteles forrásunk van: Szilveszter pápa levele, a pannonhalmi alapítólevél, a veszprémi kolostor görög alapítólevele, István II. törvénykönyve és az Imréhez írt intelmek. Ezek SEMMI KONKRÉTAT nem mondanak a István-Koppány konfliktusról, se a magyar pogányságról, se arról, hogy milyen arányban voltak a magyarok bejövetelükkor pogányok és keresztények ott. De, hogy azelőtt voltak, abban biztosak vagyunk, ugyanis Géza vitte be először a bencéseket hozzánk (Pannonhalmi apátság de facto már István előtt is létezett!), nem pedig István!

Ezen kívül a legelső források Szent László király uralkodása idején születtek (a nagyobb és a kisebb legenda), amik magáról Istvánról valami datálhatót egyáltalán írnak. A nagyobb legenda csak belháborúról beszél, amit ellefelei provokáltak ki.

A kisebb legenda a veszprémi csatáról szól, de semmiféle Koppányt nem említ. Azt írja le, hogy István ellenfelei kifosztották és a szolganépet legyilkolták Veszprémben az Istvánnal szemben álló nemesek, és erre István visszatámadott.

A többi forrás (Kézai Simon, Képes Krónika), amelyek Koppány nevét megemlítik, több, mint 300 év után íródtak a történteknek! Itt szintén provokációról van szó: Koppány el akarta venni István anyját, és ezért tört ki a belháború.

Ennyi. Minden más erről a témáról MESE, sőt a források is lehetnek, hogy csalnak.

2, 1054-ig nem létezett külön római és bizánci egyház, csak nyugati és keleti rítusú egyház egy regionálisan igen különböző hierarchikus felépítéssel, és egyáltalán nem voltak közösek az érdekei még egy rítusban sem. A német-római császár még István után is háromszáz évig vívta a pápasággal az invesztitúra-harcot.

3, Nemzetközi bíborospüspök-kollégium 1000-ben nem létezett, ugyanis azt csak 60 évvel később hozta létre II. Miklós pápa a Nagy Skizma után. Ugyanis addig a pápákat (IV. Istvántól a skizmáig, aki a népet kizárta a választásból) a római papság-arisztokraták választották meg.

A fentebb említett ellentmondás az, hogy az első kommentedben azt írtad, hogy Alföldi kivette a régi pátoszból a művet, és helyébe aktuális tartalommal töltötte meg azt. Most meg pont arról magyarázkodsz, hogy a papság, aki egyfajta főgonoszt játszik a szerepben, az nem aktuális, pedig tulajdonképpen az a leglényegesebb elem Alföldi művében.

A giccses ruházatáról fenntartom a véleményem. A püspököknél ugyan elterjedt (sajnos), hogy a reverenda helyett bizonyos nem-vallási eseményeknél kollárés inget és aranykeresztet hordanak, de rózsaszín kesztyűt a Novus Ordo óta még a liturgiában se használnak.

Latinoloquus

"egyháztörténelem-hallgatóként pontosan tudom, hogy 2000 év alatt hogyan fejlődtek ki a liturgikus ruhák."

Az lehet, hogy te tudod, de az emberek 99,9%-a nem tudja, hogy amit lát az egy bíborosé vagy egy püspöké. Az emberek nagy részének az egy magas rangú egyházi vezető ruhája. És mint ilyen, tökéletesen megfelel egy színházban.

(Ez pont olyan, mintha kikérnéd, hogy az előadásban a katonák nem valódi német egyenruhában jöttek...)

Emellett szerintem nem mondtam ellent önmagamnak (ha mégis így tűnt, akkor lehet, hogy én fogalmaztam meg rosszul, sorry). Azt szerettem volna átadni, hogy Alföldi hozzá mert nyúlni az eredeti darabhoz, és nem pedig egy az egyben átvette az eredeti koreográfiát, értelmezést. Ez nem jelenti azt, hogy egy államalapításos rockoperából csinált egy Star Wars musicalt. Hanem hogy a sok mondanivalóból valamit jobban kiemelt, valamit kevésbé, valamiből meg újat hozott be (pl. sok aktuálpolitikai dolgot). Az egyházellenességet nekem nem volt új, korábbi darabokban is szerepelt ez az ellentét, azaz nem Alföldi hozta ezt be (tehát nem rajta kellene ezt számonkérni) - maximum ennek egy újszerű bemutatása sértethetett téged.