Van olyan hatás, hogy az igénytelenség több igénytelenséget vonz és termel, mint amennyi igényeset az igényesség?

Ha mindkét esetben azonosan működik az öngerjesztő folyamat, és helytálló az a gondolat, hogy a primitívebb megoldás a csábítóbb/járhatóbb, akkor a válasz -sajnos-

IGEN.

Az igénytelenség nem igényel sem többlet ismeretet, sem többlet cselekvést. Egyetlen hátránya a környezet (növekvő) silánysága. Akit ez nem zavar, ezt fogja választani. Az igényesség valójában az ellentétéből fakadó silányság kényelmetlenségből fakadó motiváció a cselekvésre.

Minden azon múlik, melyik tulajdonság képviselőiből van több az adott környezetben (csoportban). A természetes szeparációnak éppen ez az egyik oka. Akik az adott állapotot nagyon nehezen viselik, távoznak (és keresnek maguknak egy másik csoportot). Ezáltal beindul egy lassú folyamat, amely kitermel egy alapjaiban igénytelen és/vagy igényes csoportot. A többi meg ehhez alkalmazkodik (vagy megszökik).

Valójában (minthogy nagyon sokféle igénytelenség és igényesség van), a mai magyar elvándorlás éppen ezt a folyamatot mutatja be. És tágabb értelemben az összes migráció és ennek következménye.