A mai tinédzserek érettebbek a régieknél?

Érettebbek szerintem,tájékozattabbak,informálódottabbak.A világ ezt kényszeríti ki belőlük,hogy gyorsabban nőjenek fel.A gyorsabb felnövés nem jelent feltétlenül jót,a rossz dolgokat is előbb követik el.Egyre fiatalabb korban kezdenek bűnözni is..

Én úgy fogalmaznék, hogy nagyobbnak akarnak látszani a koruknál, talán többet is tudnak, mint a 20-30 évvel ezelőtti tinik - hála az internetnek és az információk terjedésének - de érzelmileg nem hiszem, hogy érettebbek lennének, vagy korábban érnének.

Testileg érettebbek,bár sokkal gyöngébb fizikumuak,mint a régebbi fiatalok.Szellemileg pedig sokkal éretlenebbek,és felelőtlenebbek.Igaz,hogy a lexikális tudása egyik-másiknak több,bár sokan még helyesen sem tudnak írni,de ez nem az érettség jele.

Én ezt nem érettségnek, inkább neveletlenségnek nevezném (akinek nem inge, ne vegye magára). Valahogy a mai szülők szép lassan "elfelejtenek" nevelni, mert hajtani kell a pénzt, építeni a karriert, a gyerekre kevés idő jut, és olyankor sem tudnak igazán rá koncentrálni, mert túl sok a stressz az életükben, és ezt akarva-akaratlanul is kivetítik a gyermekükre. Ezzel párhuzamosan kihal az összetartás is az emberekből. Lassan már senki nem törődik a másikkal, a felnőttek nem szólnak rá a gyerekekre, mert "nem az én dolgom, mit csinál", de ha mégis rászólnak, a gyerek minősíthetetlen szavakkal küldi el a búsba, sőt, van, hogy maga a szülő is kikéri magának, hogy más meg meri róni az ő csemetéjét... én 26 éves vagyok, rám még igencsak rám szóltak a felnőttek, ha valami rosszat tettem (bár erre nem nagyon volt szükség, mert a szüleim eléggé odafigyeltek rám), és ha vissza mertem volna szólni nekik, hát apám úgy elnadrágolt volna, hogy megemlegetem. Szóval ez egy összetett jelenség, hogy a gyermekeink egyre "vadabb" körülmények között nőnek fel, és hiába a sok pénz, a márkás cuccok, gazdag környezet, ha a családi lelki élet sivár, ha az odafigyelés, a szeretet, adott esetben a szigor, meg elmarad. És mivel a gyerek, még ha nem is mutatja, igényli az ilyesmit, hát a haveri körben találja meg az áhított lelki közösséget. Ezzel párhuzamosan ezerfelől önti el őket a média szennye, a fogyasztás, a "vedd meg-használd-dobd el" jelenség mocsara, az öldöklés, a szex, a gonoszság, a sok rossz, szóval csupa olyasmi, amiktől az én kiskoromban még óvták a gyerekeket, mondván: ez és ez "nem nektek való". Ez volt a bűvös kifejezés. Ma már ez nagyon háttérbe szorult, a gyerekeket nem kezelik gyerekekként, hanem kisméretű felnőttekként, és a gyerekek úgy is viselkednek, ahogy érzik, hogy elvárják tőlük, hogy viselkedjenek. Én így látom.

Nem, de azt képzelik magukról :)