Ti tudnátok így élni, lányok?

Figyelj. A gyereknevelés egész embert igényel, már amennyiben jól akarja csinálni valaki. Persze fel lehet neveltetni a gyereket a tévével is, csak hát akkor olyan is lesz. A gyereknevelés nem abból áll, hogy néha megeteted.

Mivel a gyerek 3 éves koráig otthon van (ha nem veszik fel az óvodába, akár tovább is), 3 éved kapásból a gyerekkel és a háztartással telik. Ha több gyereked van, akkor annyiszor 3 év, mert általában azért mn. 3 év korkülönbség szokott lenni a testvérek között.

Megsúgom, a gyereknevelés és a háztartás mellett nem igazán marad időd magadra. Amíg kicsi a gyerek, addig a háztartásra sincs időd. Úgyhogy ez nem olyan, hogy elmosogatsz, felporszívózol, megeteted a gyereket, aztán leülsz malmozni. A gyereknevelés a legembertpróbálóbb, legkeményebb, legnagyobb kitartás igénylő melók egyike.

Megkockáztatom, a társadalom elbutulásának az egyik oka az, hogy a szülők nem törődnek eleget a gyerekeikkel. Még az iskolás korúakkal is kell rendszeresen családi programokat csinálni, beszélgetni, közösen dolgozni (pl. a kertben), stb. Mert ha nem, akkor olyanok lesznek, amilyenekből egyre több van manapság sajnos.

Igen.

Úgy,hogy mellette folytathatok valami önkéntes munkát, karitatív tevékenységet, művelődöm,olvashatok, festhetek, zenélhetek, írhatnék, sportolhatnék, szomszéd néninek segítek haza cipekedni, vagy mit tudom én. Így az "alapnevelés" mellett, még a gyerekeket is tanítgathatnám,utazhatnánk az országban néha várost nézni, több időm maradna akár együtt leckézni velük, jobban oda tudnék figyelni, kevésbé siklanék el a problémákon, egyszerűen többet nevelhetném én, lehetnék vele én, mint "idegenek".

Persze nem telepednék rájuk félreértés ne essék. Csak úgy gondolom az amit az iskola ad, annál kicsit tágabb a világ, és én élvezném megmutatni ezt.

Viszont abban nem vagyok biztos, hogy életem végéig így tudnám folytatni, ezért inkább még valami pár órás munka is jó lenne, meg hát a nyugdíj, de itt már bejön az, hogy egy fizetésből nem lehet megélni.

Ha lehetne, akkor én a fentiekkel ki lennék békülve, de mint írtam nem életem végéig, csak úgy gondolom az első 10-12 év elég meghatározó egy gyereknek, mennyit tapasztal, és mit tudok neki átadni.