Attól nőies egy nő, hogy "megíjed" mindentől, ami "természetes"?

"Attól nőies egy nő, hogy "megíjed" mindentől, ami "természetes"?"

Nem, ez nem nőies, hanem piсsás. Nem ugyanaz.

Ez egy buta sztereotípia, mint annyi más a nőkkel kapcsolatban. Kedves lányok: egy igazi és tudatos nő ott "kezdődik", hogy minden alkalommal harcol ezek ellen (rámutatva, hogy milyen igazságtalanok, üresek.)

Minden embernek vannak fóbiái. Az európai népesség kb. 25 %-a araknofóbiás: üvöltve kiszaladna a világból egy termetesebb pók láttára. Férfi vagy nő, - a hideg futkározik rajta. A nők könnyebben, természetesebben nyilvánítják az érzelmeiket - összesen erről van szó. (Amúgy: az egerek például kifejezetten aranyos jószágok - a lakáson kívül. És nő vagyok...)

Hát, a pókoktól én is visítófrászt kapok, ez van.De tudom ám, hogy sok pasi is irtózik tőlük, csak legfeljebb tagadja ;)

A bogarak többsége szerintem aranyos, nincs mit félni tőlük.

De ha már egy apró bogártól így félnek, nagyon szívesen megnézném, mit csinálnának, ha egyszer egy lótücsköt, vagy pókszázlábút látnának? :D Azok csak az igazán szép teremtmények!

Én egyedül a pókoktól irtózom, persze nem olyan szinten, hogy sikítozzam tőlük, de roppant idegesít, ha rajtam mászik egy vagy a hálójához érek. A darazsakkal pedig óvatos vagyok. Egyszer megcsípett egy, de szerencsére allergiás nem vagyok.

Kislány korom óta szeretem az állatokat, és meg is fogtam szó szerint kígyót-békát, bogarat, amitől némelyik felnőtt is rosszul lett / "Fúj, hogy tudod lány létedre azt a cserebogarat kézbe venni?"

Van, aki a deguimtól is irtózik, csak azért, mert rágcsálók.

A kérdésre kitérve, nyilván van, aki csak rájátszik és figyelemfelkeltésből cirkuszol, viszont van, aki fóbiától szenved. Az utóbbi nem tehet róla, velük pszichológus foglalkozik, hogy legyőzze a félelmet.