Miért ilyen öntelt hólyagok az egyetemisták?
Sok egyetemista ismerősöm van, volt, akit barátomként is kezeltem, de, hogy a távollét, vagy az egyetem változtatta meg, nem tudom igazán, de ha tippelhetnék, az utóbbi miatt. Beképzelt, nagyképű, olykor a nárcizmus jeleit vélem felfedezni, mindezek mellett pedig ostoba majmok, 3-as érettségivel és a szülők pénze segítségével vannak ott, ahol. Kvázi kommunikálni sem kell velük, távolról látszik, hogy magasabb rendűnek érzik magukat, a piramis csúcsán, mindenki más pedig proletár a szemükben. Könnyelműen hangoztatják, hogy "egyetemista vagyok", pedig csak egy ócska OKJ 'kitörölheted a segged' asszisztensnek tanulnak, és erre verik a mellüket. Természetesen, tisztelet a kivételnek, de sajnos növekszik ez a tendencia, egyre jobban.
Jómagam is szeretnék egyetemre menni, csupán 1 évet halasztok, de elképzelhetetlen számomra, hogy ennyire elrugaszkodjak a valóságtól.
válasza:Jólvan alekosz, menjél vissza zenélni, mert az értelmes kommunikáció úgy látom nem megy:D
Sajnállak, hogy ilyen buta vagy drágaságom, most biztos azt hiszed, hogy te irányítod az eseményeket, közbe meg semmit sem értesz, álomvilágba élsz:D szánalomra méltó vagy:D
válasza:Szia!
Én is egyetemre járok, de egyetértek veled. Sokan beképzelten kerülnek be egyes szakokra, általában a gazdag szülők gyerekei, akiknek óriási arcuk van, letenni nem nagyon tettek semmit az asztalra, vagy ha tettek is, bőven túlértékelik magukat. Ők általában ki is esnek pár félév alatt. Én nem tartom magam ilyennek, én is szenvedek, elég nehéz mérnöki szakra járok, de sosem voltam/leszek beképzelt.
Majd te is megtapasztalod, hogy nem feltétlenül ez a legzavaróbb embertípus. Nagyon résen kell lenni, mert vannak, akik kihasználják az ember segítőkészségét és ha már nem kellesz, meg se ismernek. Szerintem ez durvább.
válasza:Látom kamu a kérdés, de ha már vettem a fáradtságot és végigolvastam ezt a felettébb értelmes diskurációt, akkor gondoltam válaszolok is.
Én jelenleg főiskolás vagyok, nem egy tömeg szakon hál'istennek és még ráadásul szeretem is, amit csinálok. Fölöslegesnek tartom az ilyen jellegű kitöréseket. Igen, vannak nagyképű majmok, de azok általában az első parti hullámmal, vagy szivatósabb tárggyal el is úsznak.
Én nem érzem magamat beképzelt köcsögnek, ámde büszke vagyok a tanulmányaimra, az eredményeimre és arra, hogy itt lehetek. Ha ez bárkinek fáj, akkor fájjon, erről nem tehetek, én sosem kérkedek.
Az hozzátartozik a sztorihoz, hogy a legjobb barátnőim fővárosi divatszakosok lettek, mindketten jól menő egyetemen. Néhány hónapig voltam hajlandó azt hallgatni, hogy "bezzeg ők", "mert én csak egy ilyen sz*r helyre jutottam be", "éhen fogok dögleni" blabla. Azóta hírüket sem hallottam és nekem ez így jó! Nincs szükségem olyan barátokra, akik lenéznek és mindezek mellett állítom, hogy nekem sokkal előbb lesz egy jól fizető munkahelyem, mint nekik! :) Emiatt egy pökhendi köcsög vagyok? Ám legyek, vállalom! :) 22/L
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!