NŐK! Melyik a jobb, eltartottnak lenni vagy megdolgozni a szükségletekért és önállónak lenni?

Egy kapcsolatban az határozza meg az erőviszonyokat,hogy ki mennyit tesz bele anyagilag.Ha kb ugyanannyit tesztek a kalapba,akkor van rá esély,hogy egyenrangú felekként hozzátok meg a döntéseiteket.Ha ez az arány felborul,akkor egyik fél a másik fölé kerekedhet a véleményével,akár teljesen el is uralkodhat felette,a másik alárendelt szerepbe kényszerül,a továbbiakban csak az eltartó tulajdonát képezi.

Azt,hogy ez jó,vagy rossz,nem lehet így kijelenteni,viszont az biztos,hogy a kiszolgáltatottság hosszú távon bizonytalanná és boldogtalanná teheti az embert,mert a szerelem mindig elmúlik...

szerintem ez nevelés kérdése: engem úgy neveltek hogy a problémáimat probáljam meg magam megoldani

egyszerűen nem tudnám elviselni azt a tehetetlenséget ami az eltartottságból adódna... az élet más terén is alig bírok segítséget kérni, inkább szenvedek vele (nehéz tárgyak cipelése stb)

és szerintem minden ember arra vágyik tini korától hogy önálló legyen (ugye amikor a szülök nem engednek el ide oda avgy nem adnak pénzt erre-arra - a saját sporolt pénzem meg arra költöm amire én karom, mert én dolgoztam meg érte)

Nem tudom, hogy az én válaszom értékes lesz-e, de én önálló szeretnék lenni, hogy ha ne adj Isten bármi baj lesz, akkor is tudjak magamra támaszkodni.

Bizonyos szempontokból biztos jó az eltartottság, sőt nem tagadom vannak előnyök (bár én azt munka mellett végzem kitűnően), de félelmetes lenne a helyzet, ki tudja mikor dilizik be a másik fél, hiába ismerem, az emberek kiszámíthatatlanok.

az önbecsülésedhez is sokat hozzátesz, ha nem csak eltartott vagy. szóval én az önállóságra, a munkára szavazok.

jó érzés, hogy az enyém, én dolgoztam meg érte, senki nem mondhatja meg, h mit kezdjek a pénzemmel.

persze vannak, akiknek vonzó az otthon lógatom a lábam, és a férjem pénzéből shoppingolok-élet, de hosszú távon rossz érzés lehet, hogy igazából semmi sem az enyém, nem lehetek büszke elért eredményeimre, mert nincsenek.

egy ilyen nővel nem is lehet reprezentálni.

volt időszak az életemben, amikor nem találtam munkát. annyiból jó volt, h volt időm az itthoni dolgokra, saját magamra, pihenni, ügyeket intézni.

de azt mondom, hogy inkább sírok a fáradtságtól néha, de legyen pénzem, legyen egzisztenciám, legyen egy saját autóm, akármilyen ezer éves csotrogány is :D

Önfenntartónak lenni, mert másra nem számíthatok, csak saját magamra.

35/N