Titeket is zavar, hogy mindenki a helyesírással van elfoglalva?

Az "illetők" senki kritikáját nem fogadják el, valószínűleg azért, mert a túlméretezett egójuk nehezen viseli ha az önnön tökéletességükbe vetett hitük csorbát szenved. (Érdekes tanulmányi téma lehetne valami büfészakos hallgatónak: "a netes hozzászólók önértékelési zavarai a helyesírásuk tükrében").

Két "módszer" között választhatsz:

- úgy véled, hogy a konfliktusok lehetőségének elkerülése fontosabb, mint a "sz@r nyelvtani szabájok" (ha jól emlékszem, itt, a GYK-n hangzott el), és nem igazítod ki a magyartalan, nyegle, helyesírási hibáktól hemzsegő író vasvillával idehányt betűhalmazát,

- vagy nem törődsz azzal, ha az írásában is igénytelen, de önmagát erősen túlélő kis pont esetleg sértődősre veszi a figurát, és kijavítod.

Véleményem szerint az első esetben csak olajat öntesz a tűzre, mert a passzivitásoddal támogatod az igénytelen, nyegle, hanyag írásmódot, így a kedves - ám igencsak önérzetes - író a későbbiekben is feljogosítva érzi magát, hogy a saját szája íze szerint írja át a helyesírási- és nyelvtani szabályokat. Innen már csak egy lépés, hogy a "saját szabályaira" próbáljon másokat is rászorítani (lásd: zárt, szubkulturálisnak tekinthető chat-szobák "belső használatú" nyelvezete és írásmódja)

Én inkább a második verzió pártján állok. Ha igénytelen, trehány kérdéssel találkozom ("meik" és társai), akkor inkább jelzem a hibáját (mindig a kérdező stílusában). Ha ezen sértődik, az legyen az ő baja :)

"Véleményem szerint az első esetben csak olajat öntesz a tűzre,"

És a másodikkal nem öntesz olajat a tűzre? Most nem azt kell nézni, hogy "márpedig nekem igazam van, és kész", hanem az eredményt; elértem-e vajon, amit szerettem volna, javítottam-e a másik helyesírásán?

"Ezekszerint minden tizedik kritikádat elfogadják."

Ezek szerint vagy nem olvastál elég figyelmesen, vagy egyéb okból keveredtél alapvető érvelési hibába.

Példa:

A: - ha minden, ebben az országban élő embertől kapnék egy forintot havonta, az már jó kereset.

B: - ezek szerint te havonta egymilliót keresel.

(A kérdésedet is megválaszoltam ezzel remélhetőleg.. :)

Nem zavar.

Ennyi igényesség kéne legyen mindenkiben, hogy egy bizonyos szintet megüt.

Pláne, ha két szót összekever, aminek teljesen más a jelentése...

1.

- Úristen, de ronda a hajad, hogy nézhetsz így ki?

- Menj a fenébe, te se nézel ki jobban! Különben is, mit szólsz bele?

2.

- Te, figyelj! Láttam ma az újságban egy frizurát, pont a te arcformádhoz illik, majd megmutatom, szerintem nagyon jól állna.

- Gondolod, hogy jobban álla? Lehet, hogy igazad van, majd kipróbálom, kíváncsivá tettél. Hol az a kép?