Agymosás! De vajon ki fizeti, és miből?

a nyereményekért nem fizet senki

Az a reklám miatt megéri a nyeremények felajánlóinak.

Tehát pl a Chevrolet autócégnek..

Hiszen minden nap többször bemutatják és reklámozzák a márkájukat.

Szerintem túlbonyolítod picit, az egész sokkal egyszerűbb és érthetőbb, mint azt gondolnád.

Adott egy producer, vagy bárki más, akinek van egy rakás pénze, és naphosszat azon agyal, hogy miként csinálhatna belőle többet. Sorragondolja a vállalkozásokat, amibe belefoghatna, számolgatja, hogy mibe mennyit kell beleverni, és mennyi jön vissza belőle. Eközben eljut a médiához is, nézegeti, hogy a nézettség és a várható reklámbevétel hogyan is viszonyul egymáshoz, összeveti a műsortípusokat is egymással, és rájön, hogy hoppá! Van egy sajátos műfaj, ami kiugró nézettséggel rendelkezik. Ez pedig az "élő" műsorok, vagyis azok, ahol a nézőben azt a látszatot keltjük, hogy részese lehet valami éppen most történő "valós" eseménysorozatnak, vagyis nem egy film, ami egy előre megírt könyvre épül. Mivel statisztikai tény, hogy ezt az emberek szeretik, és iszonyat ambícióval cuppannak rá, hát megvan a megoldás.

Belever egy rakás pénzt. Mivel annyiba kerül, hogy önrészből nem tudja fedezni, támogatókat keres, akik szintén nagy pénzeket hajlandóak beleverni. Ezek főleg bankok, vagy egyéb pénzes cégek, akik azt mondják, hogy ők stabil támogatói lesznek a műsornak, hajlandóak pár tízmillió forintot beleverni készpénzben, cserébe kérik, hogy főműsoridőben hónapokon keresztül többször is lejátszodják a reklámaikat. Valószínűleg ha csak úgy spontán jelentkeznének főműsoridőben napi 5-6 alkalommal reklámozni hónapokon keresztül, az nem pár tízmillióba kerülne. Ez jó a producernek, mert plusz pénzhez jut, jó a banknak, mert olcsó reklámhoz jut, jó a tévének, mert ő mindből lekanyarítja a maga jelentős százalékát. A végén pedig mindenki örül, mert több pénze van, mint a kezdet kezdetén. Az egészben csak az a fontos, hogy folyamatosan úgy kell kavarni az eseményeket, hogy mindig "hihetetlenül izgalmas" legyen, minél több ember minél jobban rá legyen kattanva.

Nincsen ebben semmi különleges, egy üzleti vállalkozásról van szó. Hogy honnan özönlik be a végső összeg? Tőlünk. Néhányak számára ez teljesen hihetetlen és elfogadhatatlan, pedig már nagyon régóta alapja a gazdaságtannak, hogy a reklámok hasznos befektetések, mert hatásukra az emberek vásárolnak, ami nagyobb bevételt jelent a reklámozónak, mint amennyit a reklámra költött. Ha ez nem így lenne, akkor a reklámok nyereség helyett veszteséget okoznának a cégeknek és reklámok nem is léteznének. Csak amíg ezt írom is folyamatosan 7 reklám megy az arcomba.

Így teljes a kör. A reklámozó cég tudja, hogy ha ő 50 milliót ver el kedvezményesen reklámra, akkor ennek hatására vélhetően 70-80 millióval többre fognak vásárolni tőle. A producer boldog, mert a jogdíj őt illeti, a kereskedelmi tévé boldog, mert főműsoridőben nagy nézetséget csihol magának, és nem kevés jut neki is a zsebébe. A nézők boldogok, mert sok hülyeséget nézhetnek, és szeretik ezt tenni.

Az emelt díjas sms-ről pedig annyit, hogy bárki hozhat létre magának emelt díjas telefonszámot, valamivel többet fizet érte a szolgáltatónak, mint egy normális számért, cserébe ő szabhatja meg, hogy mennyit számlázzanak ki a hívónak. A különbséget megkapja. Törvényileg tudomásom szerint annyi vonatkozik rá, hogy jól érthetően a hívó tudomására kell hoznia, hogy emelt díjas számról van szó, és mennyibe fáj neki, ha telefont ragad.

De jó is lenne, ha tudnám, mikor mire válaszolsz...

Nos, úgy tűnik, ragaszkodsz a "kenőpénz" szóhoz, mindenképpen szeretnéd látni, hallani. Hát jó, akkor olvasgasd: kenőpénz. Szép szó. Nekem nem tetszik, de attól lehet szép.

Viszont van egy kis baj: semmi köze ahhoz, amit írtam. Amiről én írtam, az promóciós tevékenység. Te meg erre felhozod a több milliós pályázatokat. Nem tudom összeegyeztetni a kettőt. Én arról beszélek (írok), hogy egy-egy műsorbeli megjelenés, egy nyereményjáték fődíja vagy hasonló is lehet reklámszerződés tárgya. Ebben az esetben a te nyelvedre lefordítva a játék szervezője keresett valami autót, amit meg lehet nyerni (maradjunk ennél a formánál), de az a gaz, erkölcstelen márkaképviselet jól megkente a rendezőt, hogy ugyan az ő autójukat lehessen már megnyerni, a rendező meg elfogadta az ajánlatot. Nos, a valóságban ilyen esetben nincsenek zsebbe dugdosott borítékok, sötét szobák és sugdosó emberek. A valóságban ilyenkor szerződés van, érthető, világos feltételekkel, amivel - legalábbis elméletben - mindenki jól jár. A nyereményjáték rendezője örül, mert értékes fődíjat sorsolhat ki és népszerű lesz a játék, a kereskedő meg örül, mert a játékon résztvevőkbe kellően bele lesz sulykolva, hogy az ő autója milyen jó.

Ugyanez pályázatoknál másképp néz ki. Ott a legjobb ajánlattevőt keresik, aki a pályázatban meghirdetett feladatot a legjobban végzi el. Na, ott tényleg van pénzkötegektől dagadó boríték, de a dolog nem egészen ugyanúgy működik. Az valóban korrupció, az ilyen jellegű reklámok pedig nem.

Persze, hogy mi fizetjük!:) Ezt mondtam a hosszú levelemben, csak jobban kifejtve. A bank, aki a 12 milliót adja, az autógyártó, aki az autót, és még akik a többi dolgot, előre letesznek az asztalra egy nagy zsák pénzt, amit mi (fogyasztók) visszaadunk nekik, mert a reklámok hatására a Chevrolet-hez szaladunk autót vásárolni, nem pedig az Opelhez vagy Volkswagenhez.

Az egész gazdaság így működik. A felháborodásod csak annyiban indokolatlan, hogy ezt a reklámköltséget Te így is, úgy is kifizeted, ha nem a Való Világ műsor közben lejátszott reklámok, akkor épp a Gyűrűk ura vagy a más film közben levetített reklám hatására. Ezeknek a cégeknek van egy adott reklámalapjuk, amit mindenképpen elköltenek. Az, hogy ez a reklámhordozó éppen ez a műsor és nem egy autóbusz oldala hosszan matricázva, az már részletkérdés.