Miért van az, hogy aki diplomás az dicsekszik vele?

Szia! Nekem van diplomám, de sosem "dicsekedtem" vele, és nem is nézek le senkit, akinek nincsen. De büszke vagyok rá, hogy meg tudtam szerezni, mert nem volt könnyű. Rengeteget kellett tanulni, idegeskedni stb., mire elvégeztem az egyetemet - ráadásul levelezőn, munka mellett!

Én nem tapasztaltam ilyesmit, hogy a diplomások lenéznék a szakmunkásokat, - sőt, én kifejezetten tisztelek mindenkit, aki a szakmáját (mindegy, mi az), magas fokon tudja űzni. A szobafestőket, burkolókat, asztalosokat stb. kifejezetten "művésznek" tartom, én sosem lennék képes olyan precíz, aprólékos munkát végezni, amilyen Ti. Ne érezd magad rosszul emiatt, mindenkire nagyon nagy szükség van, az a szörnyű, ha valakit nem érdekel egyáltalán semmi, nincs motiváltsága semmilyen munkára. Így jó, hogy minden ember máshoz ért! Nem lehet mindenki szellemi végzettségű, és nem lehet mindenki szakmunkás - egymás nélkül nem létezünk!

De annyit hozzátennék, hogy az olvasás szeretetét nagyon fontosnak tartom, és ez sem a diplomások kiváltsága.

Minden jót!

Nem tudom te ezt hol tapasztaltad. Nekem ezek szerint szerencsém van és csak olyan közösségbe járok ahol mindenki becsüli a másik munkáját.

amit még főiskolás éveim alatt tapasztaltam az ennek pont a fordítottja volt: barátnőm sogornője nyilvánitotta ki utálatát felénk, hogy csak egy diplomákn lesz. Különben is minek az nekünk. Mondta ő a szakmunkásával dicskedve. S ez minket azért háborított fel, mert ő sajnos nem mondható el jó varrónőnek.

Engem nem érdekel kinek hány és milyen végzettsége van. S a fiaimat is arra nevelem ,hogy nem ez a fontos. Ami a lényeg, hogy szeresse a munkáját és abban nyujtsa a lehető legjobbat.

Azt az asztalost, festőt vagy éppen kárőitost többre becsülöm aki jól végzi a munkáját, mint azt a diplomást aki csak immel ámmal.

Én arra,hogy sikerült elvégeznem a főiskolát büszke vagyok. Azért mert nem érettségi után kerültem oda, nekem nehezebb volt és elértem vele azt a célt amit kitűztem magam elé. De,hogy nekem diplomám van és,hogy hány soha nem dörgöltem még oda senkinek az orra alá. amikor a munkám végzem az a legfontosabb,hogy jól és szívvel végezzem. Nem érdekel,hogy akivel éppen találkozom milyen végzettségű.

Talán azért tapasztalod ezt és azoktól akik egy percet sem dolgoztak kétkezi fizikai vagy éppen szakmunkát. Én tudom milyen az szalag mellett dolgozni, vagy normára termelni. S tudom milyen az fél fizetésért triplán dolgozni. (Még gimnáziumban dogoztam gyárakban, aztán 4 órás ként dolgoztam napi 8-12 órákat asszisztensként)

Szóval aki nem dolgozott életében és elment diplomázni, majd azt is végig bulizta vagy gürcölte, azt hiszi övé a világ. Nem tanulta megbecsülni a munkát. De ez ma már a trendi. Ja és tudok olyat akit pl középiskolában nem osztályozták matekból ,mert olyan gyenge volt, de elment egyetemre olyan szakra ahol köze nem volt a matekhoz és most diplomás. De nem tudja mi a különbség 0,5 kg, és 75 dkg közt.

Sajnos ilyen a világ. Nem kell felvenni.

Anyukám mindig azt mondja, diplomával észt nem osztogatnak...

Nekem is van 2 is 23 évesen, de soha nem azért csináltam, hogy én ezt a fejemre tűzzem. Egyszerűen szerettem..

Felesleges, hogy rosszul erezzed magadat azert, mert neked nincs diplomad. A diplomasok hazat te mesz kifesteni, nem??????? Na ugye, ok ahhoz nem ertenek. Ok mashoz ertenek.

Amikor a lakasomat ujitattam fel, nagyon nehez volt megbizhato, rendes szakmunkast talalni, pedig egy nagyobb varosban lakom. A megbizhato szakmunkasra mindig is szukseg volt, es szerintem a sok diplomas mellett megjobban szukseg is lesz.

Egy jo szakmunkas aranyat er, nem tudom, hogy te mennyire vagy pl. a munkadban jo. Mert azt is tudom, hogy egy jo szakmunkast mar honapokkal a munka elott lekell foglalni, mert annyira tele van a naploja. Es meg akkor is lehet, hogy csuszni fog, mivel kozbe jon neki egy-egy kisebb munkaja.

Es azt is tudom, hogy egy nagyon jo szakmunkas nagyon-nagyon jol keres.

Ha te tenyleg jol vegzed a munkadat, akkor legyel buszke arra amit tudsz, es tegyel meg mindent annak erdekeben, hogy sok munkad legyen, es hogy sok diplomas tudjon tegedet hivni kifestetni a hazat, szia.

ma 14:22

Miért, neked is van...? :-)

Nekem is lesz (hamarosan) diplomám, de én nem vagyok ilyen, amilyenek az általad leírt emberek, bár tapasztalom azt a viselkedést is, konkrétan a családon belül, konkrétan apám ilyen, de ő nem csak a nem diplomásokra néz ferdén, de a szerinte nála kevesebbet tanultra, "kevesebbet érő diplomával" rendelkezőt se becsüli (konkrétan pedagógus anyukámat, aki erre a viselkedésre sose adott apámnak okot).

Szomorú, hogy vannak olyanok, én nem vagyok és nem is leszek olyan, anyukám se olyan (az már bántja, hogy az ő lelkiismeretes munkáját papírral vagy anélkül, de nem mindenki becsüli), és ismerek másokat is, akik nem olyanok, amit te leírtál. Vannak olyanok is, igen, tudom, de elhiszed, ha azt mondom, hogy magam se tudom, miért olyanok?

Drága jogászkám,

tudod tipikusan a ti mentalitásotok ez a büfészakozás.

mert annyira sznobok és hihetetlenül szűklátókörűek vagytok, hogy ami eltér a ti tudományterületetektől, az már hasznontalan baromság, amit Móricka is elvégez.

am gratulálok a korábbi megnyílvánulásod színvonalához. pontosan rólad szól: manapság minden marha diplomához jut.