Megindokolná nekem valaki, hogy a hátrányos helyzetűek miért kapnak plusz pontot?

Akkor most ismét egy "érintett" reakciója:

Lehet, kicsit hosszú lesz, de kérlek, olvasd el.

Sajnos olyan is van, aki "kibúvóként" gyűjti a szakvéleményeket, igazolásokat, de azért ez a szintű általánosítás nagyon helytelen, és felháborító.

A kedves válaszoló, akinek a húga is diszlexiás, nagyon jókat írt, és így van: aki igazán belead mindent a tanulásba, az lehet, még százszor több energiát fektet a szóbeli tételekbe, mint más "egészséges" embertársa. Én is konyítok valamelyest a témához egyrészt azért, mert a volt középsulinkban is indítottak külön sni oktatási rendszerre épülő osztályt, akik közül a mi évfolyamtársaink voltak az első osztály, akik érettségire mentek (velünk párhuzamosan indult a sni oktatás); így első kézből tapasztaltam ezt a környezetet.

Ne haragudj, de főleg egyes soraidat olvasva ökölbe szorult a kezem. Lustaság? Ehh, borzalmasan általánosítasz.

Alább még saját magam portájáról is említek egyet s mást, de őket sem hagyhatom szó nélkül.

Az osztály egyik legjobb (4-es átlagú) tanulója az érettségin nem tudott úgy teljesíteni, ahogy eltervezte, és ahogy igen-igen keményen készült rá. Nem vették fel semmilyen felsőoktatásba. Mikor nem rég megtudtam, a szívem szakadt meg! Ez az ember 8 éves koráig nem beszélt, és ilyen eredményeket ért el... gondolhatod, milyen (lelki)erő volt ebben a gyerekben!

Igen, ezek az emberek eleve azért is indulnak hátránnyal az "egészségesebb" társaikkal szemben, mert azok így állnak hozzá az ő állapotukhoz. Hogy milyen lelki traumákon kell átesniük, arról az igen nagy többségnek fogalma sincs.

Folyamatos pofonok mindenfelől... hajtja őket a bizonyítási vágy, és csak azért is meg akarják mutatni a világnak, hogy igen is, ők is "érnek valamit"; nem tudom, te mennyit készültél a szóbelire, amit sokan az írásbeli tükrében szinte már figyelembe sem vesznek, feltételezem, te nem így voltál vele. Hát én akkor már inkább ezektől az emberektől féltem az "adófizetők" pénzét mintsem olyanoktól, akik 4 évet végig hajtanak, nyesik a szóbeli tételeket, és az ő hármasukkal egy egészségesebb embertársuk talán professzori fokozatot is szerezne (ha az energiát nézzük).

Az önbizalomhiány, az ebből (is) fakadó gyengébb teljesítmény teljesen az "ő" hibájuk? ...

Vagy ilyenkor ki a felelős? ...

Másrészt történetesen én is látássérült (100%-ban vak) személy vagyok, és így érettségiztem dupla szóbelikkel. Az általad említett 30-40 tétel nekem 160 volt, igaz, hogy matekból felmentést kaptam (az okát nem részletezem, mert nem csak a vakságom miatt kaptam); de helyette emelt szintre mentem egészségügyből. Utóbbiból még írásbelizhettem is (digitalizálva, a többit nálam nem lehetett megoldani.)

Idén a Szakmai Érettségi Tárgyak Versenyén egészségügyi szakmacsoportban az országos 161 induló közül (egyedüli látássérültként) első helyezést értem el, elődöntőben, döntőben is volt írásbeli része is, de megoldották (digitalizálva).

Az érettségim kitűnő lett. Az angollal nekem is problémáim vannak, talán érthető... de ebből is meglett az ötös.

Töriből, magyarból és hittanból 100%-ot értem el.

Egyetemre szeretnék tovább menni, teológiára. Nem akarok sem mérnök, sem nyelvész lenni. Lelkész szeretnék lenni, mert érzek hivatást, van reális rálátásom a környezetemre, tisztában vagyok a képességeimmel és a korlátaimmal.

Feltételezem, ezzel nem vagyok egyedül. Azt, hogy ki hol tud elhelyezkedni, mindenkinek magának kell mérlegelni, és ez ugyanúgy vonatkozik egy diszlexiás emberre, mint rád, vagy rám, vagy bárkire.

Látássérültként érettségizett kortársaim szinte pár pontokkal maradtak le a max. 480 ponttól. Megnyugtatlak: nem volt szükségük a fogyatékos pontokra.

És ezért ami még fontos: bár te valószínűleg idén mentél egyetemre, így már nem zavarhatok be a pontjaidba, és őszintén remélem, hogy sikerült, amit elterveztél.

De azért szólok: én egy évet várok, és jövőre úgy megyek neki, hogy nem fogom felvenni a +50 pontot. Részben azért, mert nincs rá szükségem, enélkül is felvesznek, részben meg pont az olyan hozzáállású emberek miatt, mint amilyen magad is vagy. Nekem is vannak önértékelési problémáim, és nem kenem az egészet a környezetemre, ahhoz kissé jobban ismerem magam, de azt a jelentős befolyást sem tudom nem észrevenni, ami az ilyen esélyegyenlőségi vitákból "felszabadul"... Ez most nem beszólás volt. Hidd el, hogy szívtam én is eleget már eddig is. Hogy a felsorolt eredményeim (amiket nem "hencegésből" soroltam fel) mennyi erőfeszítéssel, éjjel-nappal tartó munkával lettek meg, azt csak elképzelni lehet. És emellett még nap mint nap rágják az ember fülét a veled egy véleményen lévő emberek...

hát, nem valami kellemes érzés, nagyon bízom benne, hogy az esélyegyenlőség nem ott kezdődik, ahol elképzelted.

Bocsánat a hosszúságért és a panaszkodásért, de remélem, engem is meg tudsz érteni. Nagyon telibe talált a rólunk alkotott véleménynyilvánításod úgy a tartalom, mint a stílus.

A kérdésedre igyekeztem válaszolni. Kérlek, te is tartsd tiszteletben mások véleményét, mert így lenne korrekt.

Engem csak a szegények pluszpontja háborit fel.Ninc spénzük tandijra? Azért kell úgy tanulni,hogy felvegyenek államira..

nekem se tudták a szüleim fizetni a koleszt a könyveket a bulijaim..Hát akkor felemeltem a seggem és elmentem diákmunkára,meg jól tanutlam,hogy kapjak ösztöndijat.

Vagy a szegény gyerekek mellett valaki pisztollyal ül és megtiltja,hogy tanuljon? A diákhitelekről,meg a segélyekről már nem is beszélek. Ez is mind mind segitség.

Én voltam az,aki irtam már egyszer hogy diszgráfiás voltam, sok figyelmet forditott rám anyám, gyakoroltam.. rólam ma már senki nem mondaná meg,hogy az voltam.

Vannak akik nem tudják igy megszüntetni,megkapják a pluszpontot,bejutnak az egyetemre..kérdem én,és ott mihez fog kezdeni? Képes lesz több EZER oldalt végigolvasni és megtanulni egy vizsgára? 40 oldalas szakdogát meg tud majd irni?

Aki egy sima érettségit sem tud zökkentőmentesen elvégezni diszesen,az hiába fog bekerülni az egyetemre a plsuz pontjaival,az első vizsgaidőszak után repülni fog.

11:22: Nem, nem fog tudni érvényesülni az egyetemen. Az utolsó mondataiddal tökéletesen egyet értek. Sajnos Magyarországon még nem tart ott a felsőoktatás, hogy diszesek számára is "akadálymentesen" (szigorúan idézőjeles megjegyzés) elérhető legyen a diploma.

Ezért is írtam, hogy mindenkinek magának kell mérlegelnie, hogy mire van kapacitása, tehetsége, adottsága, esélye, és természetesen fordítva is igaz: mire nincs. Egy egészséges önismerettel rendelkező egyén ezt könnyen beláthatja még akkor is, ha diszes az illető. Persze még mindig ott van a "azért is megmutatom, hogy..."

Ebből kiindulva lehet, hogy aki az egyetemmel is próbálkozik, nem gondol bele teljesen, hogy mire vállalkozik. De ez ugyanúgy érvényes bármelyik emberre: ha nem jól számol saját korlátaival, akkor nem fog tudni érvényesülni a választott helyen.

Így a kérdést is érintve: nem azzal van a gondom, hogy "miért kapnak plussz pontokat", mert az egyetemmel kapcsolatban nekem is vannak kételyeim több szempontból is. De - a Kérdező véleményére reflektálva - azt, hogy megadják nekik a lehetőséget az érettségi megszerzésére (ld. időhosszabbítás, nyelvi dupla szóbeli) már nagyon is jogosnak látom, mert érettségi nélkül ma már egyszerűen nem lehet érvényesülni. Ha el akar végezni egy OKJ-s képzést, az esetek kb. 90%-ában már ahhoz is érettségi kell. OKJ-s képzésen meg senki kárára nem tanul az ember, így a lehetőség nekik is épp úgy alanyi jogon jár, hogy tanulhassanak, amit akarnak, és amit tudnak.

Ennyit a még elején említett esélyegyenlőségről, mert most én is - úgy látszik - diszkriminálok, ha azt mondom, számukra szinte elképzelhetetlen az egyetem.

Itt jön be az, hogy ha már a felsőoktatásba is bevezetnék a SNI rendszert... és a többi, és a többi...

És még egy mondat erejéig az előző hozzászólásomból: a számodra ovis szintű szóbeli tételeket százszor annyi energiával tanulják (tanuljuk), mint egészségesebb társaink. A kiskutyás megjegyzésed pedig egyenesen undorító; az ilyen felfogás miatt (is) tart ott az esélyegyenlőség, ahol... ennyire lebecsülni az embertársaidat elég szomorú...

Én is diszlexiás vagyok. Már általános óta szenvedek tőle.

Azt hittem csak ennyire béna vagyok, aztán hiába tanultam hiába olvastam 500-600 oldalakat hetente, nem volt semmi javulás. Eléggé kommunikatív vagyok. Gyakran keverem a fogalmakat, másként olvasom a szövegeket, néha a fejben olvasás se megy, képtelen vagyok figyelni a szövegre. Nehéz, mert ebből adódóan rettegek attól, hogy feleljek, vagy hangosan olvassak. Gyűlölöm. Az egyetlen dolog amivel palástolom a beszéd hibám az a hadarásom, v. hogy azt mondom: ma ilyen napom van és mosolygok mellé.

Valószínűleg én nem fogok élni a többlet pont lehetőségével. Nem azért mert helytelennek tartom, hanem mert nem akarok fogyatékosnak látszani.

Mellesleg szeretek novellákat írni szóval én is gyakran írogatok, de az sem segített igazán. Mindig 2x átírom, majd 5x elolvasom mielőtt bárki kezébe kerülne, hogy még véletlenül se hibázzak.