Orvosi egyetem önköltséges, fizetős formában, idősebb fejjel. Belekezdenél?

Mi van ha azt mondom, hogy én azért válok orvossá, mert mindent tudni akarok a szakterületemről? Az emberek és a problémáik a legkevésbé se érdekelnek.

Izgalmasnak találom a rejtvényeket és a betegségeket, de az hogy ki hordozza őket, az engem egy kicsit sem érdekel.

Am I gonna be a bad doctor? - given the moral Q.

Nem tudom miért ennyire negatív mindenki, szuper, ha valaki tudja mit akar csinálni az életével 18 évesen, de a legtöbben nem ennyire szerencsések.

Én is egy másik egyetem elvégzése után kezdtem a sote-t, 24 évesen. Ráaadásul a kémia-biosz emeltet is meg kellett előtte csinálnom, te már annyival is jobban állsz. Most vagyok harmadéves, sok áldozattal jár, elmennek a 20-as éveim valóban, borzalmasak a vizsgaidőszakok, de utána sok-sok évig csinálhatok valami olyat, amit tényleg szeretek. Ha úgy érzed, ez a szakma neked való, akkor vágj bele, nem olyan ijesztő, mint aminek tűnik.

Csak és kizárólag az kezdi meg az orvosit 18 évesen, akinek egészséges a családja.

Én azért kezdtem el az orvosit később, mert 16 évesen azzal voltam elfoglalva, hogy nevelő faterom elől szaladjak az utcán és vajon ha hazamegyek, akkor biztonságban leszek-e. Nemhogy Faraday törvényeket számolgassak.

Kihevertem a gyerekkoromat, elmentem újraérettségizni és hopp most az orvosin vagyok. Ehhez kellett pár év.

Ezt csak azért írom, mert rohadtul semmi baj nincsen azzal, ha te bármit később kezdesz, mert nem a te hibád az hogy ha esetleg a gyerekkorod nem vplt megfelelő vagy csak későn érő voltál vagy pusztán lecsúsztál a ponthatáron.

Nobody. Cares. Tényleg senkit nem fog ez ever érdekelni, csak téged. A beteg nem fogja megkérdezni, hogy ixkjuzmi hány éve vagy doktor.

HAJRÁ! ELŐRE!

#44 ennél azért kicsit árnyaltabb a helyzet, itt nem csak erről van szó.

Azért mert te úgy csináltad, nem feltétlen kell ezt követnie másnak, mert az ő élethelyzete más.