Van értelme még manapság egyetemre menni?

Apám "munkásember", pár év és 50 éves, a főállását kb. 17 évesen kezdte, mikor végzett a szakmunkással.

Mostanra már tényleg egész sok pénzt keres, de milyen áron?

Nincsenek már izületei, mert tiszta reuma,visszér. A rendszertelen és stresszes élettől magasvérnyomással küzd, a 4:30-as kelés se tesz neki jót, meg a 7/7-6napos munkahét 12 órában stb. Cserébe apám se volt, mert mindig csak késő éjjel jött haza, a nyaralásokat leszámítva sosem töltöttünk együtt minőségi időt, mint egy idegen, aki hazaadja a pénzt. És nem, nem keresett egyből világi nagy pénzeket, csak mert szaki, sok-sok év kellett, hogy normálisak legyenek az anyagiak. Ezeket ő is tudja, azt is, hogy valószínűleg ilyen kemény fizikai munka után ő nem fog majd 70-80 éves koráig élni, de neki nem volt másra lehetősége, ezt dobta a gép. Összességében pont emiatt soha nem is akarta, hogy én is munkás legyek, hanem inkább diplomás, így a tanulás felé terelgetett. Lehet sosem fogok annyit keresni, mint ő (aztán lehet mégis...), de fognak ismerni a gyerekeim, lesz hétvégém, ünnepnapom, és talán még ízületem is.

Szerintem ne hagyd, hogy becsapjanak a mostani "legyen mindenki szakmunkás" szólamoknak, mert az sem mese habbal és garantált milliók.

Csak akkor menj annak, ha egyébként is az érdekelne.

"6/31 A kérdező kommentje:

Persze és azt hiszed, ha lesz egy diplomám, akkor majd én leszek a vezérigazgató? Azért maradjunk már a realitás talaján"

Olvasd el mégegyszer amit írtam, de úgy, hogy közben értelmezed a szöveget.