Mennyire nehéz az orosz nyelvtan?

#9

Mondjuk mit szólnának a nyelvészek ha matekból emelt szintű érettségit kellene tenni a diplomájukhoz. Ők is hőbörögnének.

Ahogy a nyelvészeket ismerem kihalna a szakma.

Ezt ugye nem mondod komolyan, hogy a mai világban egy r*hadt nyelvvizsgát nem bír senki sem összehozni. Rossz a hasonlatod.

Igenis nagyon helyes, hogy kell a diplomához nyelvvizsga! Egyáltalán nem olyan, mintha a nyelvészeknek emelt matekot kellene megcsinálni.

Én mérnök vagyok, emelt matekot írtam, és 12-ben megcsináltam a felsőfokú angol nyelvvizsgát. Úgy tanultam rá, hogy sehogy, minden nap megnéztem egy angol filmet, kiszótáraztam a szavakat belőle, és annyi. A nyelvtant így bőven rámragadt, plusz 9-10-11-ben az órákon is megtanultam az alapokat.

Nem írtam olyat hogy nem értek egyet a nyelvvizsga kötelezettséggel.

De egy reál beállítottságú embernek, akinek nincs nyelvérzéke ez kb. olyan mint egy nyelvésznek emelt szintű matek érettségit csinálni. Tegyük hozzá hogy az is gagyi dolog és azt sem lehetetlen megcsinálni csak a nyelvészek hülyék hozzá! Ez van :DDDDDD

Jó, dehát figyelj, ha általánosban elkezdi tanulni az ember az idegen nyelvet, és a középiskolában/gimnáziumban még 4 évig, az elejétől kezdve végigveszi, csak meg tud csinálni egy nyelvvizsgát annyira, hogy éppen átmenjen. Ha az érettésgit meg tudta csinálni a nyelvből, akkor a nyelvvizsga miért ne menne? Csak gyakorolni kell rá 1-2 órát, hogy megszokd hogy is néz ki a nyelvvizsga.

Nem kell ehhez olyan sok nyelvérzék.

Ha nem figyeltél volna, akkor a kérdés már meg lett válaszolva az első oldalon.

Ne itt vezesd le a dühödet.

Nagyon könnyű, főnevek 6 esete, igeragozás, az is hat. ÉS rááll az ember nyelve könnyen.

Ami nehéz az a szavakat megjegyezni egy bizonyos szint után.

Az elején könnyű, ha elsajátítottad a cirill betűs írást.

Utána sok sok magolás, míg végre megtanulod az összes esetet, összes ragozást a melléknevekhez és főnevekhez.

Ha ez megvan, akkor utána meg kell szokni és tanulni, hogy egy csomó igének van sajátos vonzata.

(Például hinni valamiben: верить в что/кого - itt tárgy esetbe kell tenni a főnevet | tanulni valamit: учиться чему - itt részes esetbe kell tenni).

Majd ezután jön be, hogy kétféle ige van. Folyamatos és Befejezett. Ez maga a halál, mert innentől minden ketté válik. Dupla annyi igeragozást kell tanulni, dupla annyi nyelvtani dolog jön be. (Pl. Befejezett ige jelen idejű ragozása = jövő idő, folyamatos ige jövő idejű ragozása = jelen idő, ami kicsit másabb)

Na ha ez megvan hurrá. Majd jöhet, hogy a mellékneveknek mellesleg van rövid és hosszú alakjuk is, attól függően, hogy milyen mondattani szerepet töltenek be (állítmány vagy jelző)

Hogy még fűszerezzük egy kicsit bejön a cselekvő melléknévi igenév (magyarban: olvasó (ember, aki olvas)/olvasott pillanatban)/olvasandó) + szenvedő szerkezetben, végül pedig a határozói igenév (elhagyván, csinálván) amelyek megint csak kétfelé ágaznak attól függően, hogy folyamatos vagy befejezett igéből képezzük. A kivételekről pedig nem is beszéltem.

Sok szerencsét mindenkinek!