Mit tehetnék, hogy az angol nyelvben a tagadásokat (aren't, don't) ne keverjem?

Pedig ez rohadt egyszerű.

Ha as eredeti mondatban van "is", "are", "was" stb., akkor a tagadásban is maradt, és azokat tagadod.

Ha nincs ilyen, csak egy ige magában, akkor jön a don't / doesn't / didn't.

#2: de akkor most hogy fordul elő, hogy ilyen mondatot képeznél, de nem tudod a mondat eredetijét?

Mert ha így van, akkor neked nem a tagadással van gondod, hanem hogy mikor használod a Simple Presentet és mikor a Present Continuoust.

Az mindenesetre kijelenthető, hogy don't után sosincs "inges" alakban az ige.

De mit tagadsz?

A fejedben van a mondat magyarul, és azt szeretnéd lefordítani? Mert ha ennyiről van szó, akkor még egyszer, a két jelen idő közti különbséget kell tudni. A tagadás maga meg onnantól nagyon egyszerű, hiszen a két jelen idő szerkezetileg tisztán elkülöníthető.

Még egyszer: olyan nincs, hogy "You don't learning french.", ellenben olyan van, hogy "You are learning French.", és ennek tagadása az "are" tagadásával valósul meg (are not/ aren't).

A folyamatos jelen (present continous) úgy épül fel, hogy a létigéhez társul a használni kívánt ige "gerund" alakja.

I am eating an apple. You are watching TV. Szóval, ha valami olyan tevékenységet akarsz tagadni, ami a jelenben épp most NEM történik (ezért tagadás), akkor a létigét tagadod. She is not doing her homework right now.

Ha pedig általános tagadásról van szó, pl. nem szeretek úszni, akkor mehet a sima jelenidő vagyis I don't like swimming. Ez a do módbeli segédigével megy.